Az első nemzeti parkunk
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja. Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába. A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Több írónk és költőnk is megörökíti a tájat műveiben. Például Petőfi Sándor, többek között Az alföld című versében.
Halastavi kisvasút
Hortobágyi Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál,a Kondás tónál végződik. Az egyedülálló kisvasút a halastavak belső gátja mentén teszi meg a nagyjából 5 kilométeres távot. A végállomásnál leszállva egy 460 méter hosszú pallóúton gyalogosan végighaladva betekintőkből, magaslesről ismerhető meg a növény- és állatvilág.
A legnagyobb puszta
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. Az egykori ligetes sztyeppe néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi.
Autentikus emléktábla
1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségéneklistájára. A Hortobágy községben található, a világörökségi címet megörökítő emléktábla kőlapja, ami autentikus, ugyanis a szomolyai kőbányából származó dácittufából készült. Ez szolgált a Hortobágy, sőt egész Magyarország egyik jelképének számító Kilenclyukú híd építőanyagául is.
Nem csak csárda
A hortobágyi és az oda vezető utak mentén jellegzetes épületek húzódnak, a csárdák, amik ma is igazi magyaros ételekkel várják a megfáradt utazókat. Ezek hajdanán hírhozó, üzenetközvetítő helyek voltak a pusztaságban. A legöregebb a A Hortobágyi Csárda nevet viseli, ami a XVII. század magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Ez a puszta legrégibb épülete. Ma a csárdaforgalom megtestesítőjének számít, de mégsem csak egy étterem: az épület történetét, a pusztai közlekedést és a csárda híres vendégeit bemutató kiállítással valamint multimédiás eszközökkel, viseletpróbával és fotópontokkal is várja a vendégeket.
Forrás: Wikipedia, hnp.hu
