Régen a nagyszüleink nem tudták csak úgy felcsavarni a fűtést, ha fáztak: sok helyen a kemence, a sparhelt vagy a kályha adta a meleget, és fűtött be több helyiséget is. Vigyázni kellett a tűzre, mert ha elaludt, nem volt egyszerű újra feléleszteni, de ha sikerült is, jó adag füsttel járt. Ha a szobában kályha állt, ilyen retró széntároló edényt tettek mellé, amiben szenet, brikettet tartottak, amitől nagyobb lángra kapott a tűz, és jobban égett a fa, ha azzal fűtöttek. Te emlékszel, ahogy a nagypapa tett a tűzre?