10 sláger: erre borultunk volna össze a Kádár-korszak Sziget fesztiválján

Minden évben – főleg nyáron – átveszi a hatalmat a rádióban, a bevásárló központokban, strandokon és szórakozóhelyeken egy-egy fülbemászó dallamra épített popdal, ami aztán olyan hamar tűnik el, ahogyan jött. Számos hazai sláger azonban örökzölddé válik, olykor új reneszánszát éli, fiatal előadók újra meg újra feldolgozzák és éneklik – és ma éppúgy népszerűek, mint egykor, fénykorukban. A teljesség igénye nélkül idézzük fel együtt a legendás előadókat és slágereket a hetvenes-nyolcvanas évekből!

Kovács Kati: Ha legközelebb látlak, már nem figyelek rád

Koncz Tibor és Szenes Iván dala Kovács Kati Indián nyár című nagylemezén jelent meg 1977-ben, és szinte azonnal országos népszerűségre tett szert. Nemcsak nálunk, hanem a szocialista tömb több országában (főleg a Szovjetunióban és Kubában) vált kedveltté, olyannyira, hogy a mai napig emlékeznek rá. Nem ez volt ugyanakkor az egyedüli nagy slágere: a Találkozás egy régi szerelemmel, a Mammy Blue, a Nálad lenni újra jó lenne, az Úgy szeretném meghálálni vagy az Egy hamvasarcú kisgyerek is bevonult az örökzöldek közé.

Szécsi Pál: A távollét

Domenico Modugno olasz slágerének magyar változatát énekelte Vándor Kálmán szövegével elsöprő erővel az ország Palikája, a dal a mai napig semmit sem vesztett népszerűségéből. A Rózsák a sötétben című albumon jelent meg 1979-ben, amin számos másik olasz dal kapott helyet magyar szöveggel (többek között Kovács Kati, Aradszky László és Korda György előadásában).  

Máté Péter: Hull az elsárgult levél

Malek Miklós és S. Nagy István szerzeményével lett első helyezett a Made in Hungary című rádiós vetélkedőn 1973-ban Máté Péter, és a dal azonnal egy ország kedvencévé is vált. Ahogy mondani szokás, a csapból is ez folyt, mindenhol ezt játszották. „Olyan hatalmas sikere lett, és annyira hozzánőtt Máté Péterhez, hogy ma is sokan azt hiszik, ő írta” – mondja Malek Miklós anno az MNO-nak.

Záray Márta: Homokóra

1977-ben ismerhette meg a közönség Farkas Nándor és ifj. Boros István szerzeményét Záray Márta előadásában. A melankolikus dal telitalálat volt az előadó számára, és bár sokan énekelték azóta, még ma is az eredeti változatot hallgatják a legtöbben. Számos alkalommal hangzott el az „Önök kérték”-ben vagy rádiós kívánságműsorokban egyaránt.

Cserháti Zsuzsa: Édes kisfiam

Ciro Damicco slágerének zenéjére 1978-ban Bradányi Iván írt magyar szöveget, amit eredetileg Kovács Kati énekelt volna el. Cserháti Zsuzsa azonban elkérte a dalt, mert éppen akkor született meg a kisfia, és szerette volna elénekelni. Kati átengedte, Zsuzsa elénekelte, a többi már poptörténelem.

Zalatnay Sarolta: Várlak még (Hosszú, forró nyár)

Gábor S. Pál és Szenes Iván közös szerzeménye 1974-ban vált közkedveltté Zalatnay Sarolta előadásában szerte az országban. Bár a dalnak nem sok köze volt a nálunk vetített, hihetetlen népszerűségre szert tett amerikai tévésorozathoz, sokan mégis összekapcsolták vele. Kevesen tudják, hogy Gábor S. Pál, a hatvanas-hetvenes évek egyik legtermékenyebb és legkreatívabb slágerszerzője belgyógyászként, pszichiáterként, neurológusként dolgozik, méghozzá a pánikbetegségek gyógyításának egyik legjelesebb szaktekintélye is. 

Vincze Viktória: Hány éjjel vártam

Gábor S. Pál és Huszár Erika dala egyike lett a fesztiválsikereket elérő magyar produkcióknak: 1974-ben második helyezést ért el vele az énekesnő a Yamaha Fesztiválon. Vincze Viki akkor már ismert énekesnőként dolgozott, de karrierjének csakhamar véget vetett egy autóbaleset. Utána férjhez ment Dallasba, és amikor hazatért, szólistaként már nem kapott lehetőséget. Ezután következett a Viki és a Flört, ami inkább külföldön lett sikeres. Az ezredfordulón újabb autóbaleset, nagyon komoly sérülésekkel, és az éneklésnek végleg vége szakadt.

Neoton Família: Holnap hajnalig

A Neoton Família a MIDEM Fesztiválon szerencsésen megismerkedett spanyol és japán menedzserekkel, így jött az ötlet, hogy ki kellene menni Japánba, az 1983-as Yamaha Fesztiválra. Végül úgy döntöttek, hogy Csepregi Éva és Végvári Ádám utazik ki Jakab György, Hatvani Emese és Pásztor László dalával, ami el is hozta a nagydíjat. Bár Erdős Péter jóslata nem vált valóra („Lesz még nekünk magyar világsztárunk!”), a siker komoly népszerűséget eredményezett Japánban és néhány európai országban egyaránt.

Apostol: Nehéz a boldogságtól búcsút venni

1975-ben hangzott fel először az Apostol együttes dala, melyet a Szenes Iván-Németh Gábor szerzőpáros jegyzett. Bár a Made in Hungary dalversenyt nem nyerték meg, a szerzemény országosan ismert slágerré vált, és népszerűsége a mai napig töretlen, ahogy az együttes többi daláé is: Nincs szerencsém, Nem tudok élni nélküled, A legtöbb ember ott hibázza el.

Hernádi Judit: Sohase mondd

1980-ban mutatták be a mozik Mészáros Márta filmjét, az Örökséget, melyben feltűnt egy Verebes István-Döme Zsolt szerzemény, a Sohase mondd. Egy ország kapta fel a fejét a a harmincas évek hangvételében elhangzó dalra, amely Karádi Katalint idézte. Érdekes módon egy olyan színésznő énekelte el, akit a Színművészeti Főiskola négy éve alatt felmentettek az énekvizsgák alól, mert osztályfőnöke, Várkonyi Zoltán szerint minek erőltessék azt, ami nem megy… Ahogyan Cserháti Zsuzsa dalát (Édes kisfiam), úgy ezt is Kovács Katinak szánták eredetileg, de az énekesnő erről is lemondott, mivel úgy érezte, távol áll előadói világától és stílusától.