NEM-es ügy: Vannak iskolák, ahol még mindig beírják a naplóba a gyerekek neve mellé, hogy C, azaz cigány
Milyen jövőkép várhat egy roma kislányra? Miben más egy cigány család, ha a hagyományokat nézzük? Mekkora hátránnyal indul egy 6 éves roma gyerek egy nem roma 6 éves gyerekkel szemben? Ezekről beszélgetünk a NEM-es ügy podcast legújabb epizódjában, vendégünk Nótár Ilona tanár, kulturális antropológus oktató.
A magyar oktatási rendszer sok sebből vérzik, van viszont olyan területe, ami évtizedek óta súlyos probléma: a roma gyerekek iskoláztatása körüli helyzet. A diszkrimináció jelen van, és csak nagyon kevesen képesek arra, hogy úgy változtassanak életeken, sorsokon, hogy tisztelik annak az adott cigány családnak a hagyományait, kultúráját. E kevesek egyike Nótár Ilona, aki mindamellett, hogy cigány gyerekeket tanít, azért is sokat tesz, hogy ne legyen akkora űr a cigányok és a nem cigányok között Magyarországon. Az iskoláztatás nemcsak amiatt szükséges, mert jó lenne, ha alanyi jogon mindenki ugyanazt kapná meg legalábbis 8. osztályig, hanem azért is, mert a demográfiai mutatók szerint évtizedek múlva súlyos gond lehet a gazdasággal a túl kevés jövedelemmel rendelkező felnőttek miatt.
A podcast kulcsmozzanatai:
02:52 – A hivatalos szerveknél a roma szót kell használni, azonban a cigány sem sértő
08:35 – Vannak, léteznek a szegregált osztályok, hiába van olyan gyerek, akinek jó képességei vannak
13:10 – A gyerekekben zajló belső konfliktusok kihatnak az egész osztályra, a megértéshez a gyerek teljes élethelyzetét is nézni kellene
18:45 – A traumatudatosság, az áldozatközpontúság minden olyan szakmában dolgozónak szükséges hozzáállás, aki gyerekekkel foglalkozik
24:40 – A cigány nőkre hárul minden, ami a gyerekekkel és a háztartással kapcsolatos
30:00 – A miskolci kórházban roma dúlák segítettek a szülészeten
34:23 – A roma nők nem tudják, hogy a nem roma nők hogyan élik meg az életüket, pedig van közös történetünk
40:04 – Az iskolákban a naplóban beírják a gyerekek neve mellé filctollal, hogy C, cigány
