Az első divatfotónak mondható fénykép 1880-ban készült, de az akkor szokatlan technikát sokáig nem használták ki. Az első tényleges divatfotók a Les Modes francia lapban jelentek meg az 1900-as évek elején.
A divatfotó a fotózással együtt fejlődött és olyan magazinok segítették, mint a Harper’s Bazaar és a Vogue. Az utóbbi csillogó divatfotókat köszönhet Gayne de Meyernek és Edward Steichennek, akik egymást követően dolgoztak.
A kontrasztos megvilágítást kedvelő George Hoyningen-Huene a francia Vogue és a francia Harper’s Bazaar kötelékében dolgozott. Nagy vívmánya, hogy elsőként ő szerepeltetett férfi modelleket a nők mellett a divatfotókon.
|
George Hoyningen-Huene, 1930 |
|
|
George Hoyningen-Huene, 1930 |
|
A magyar származású Munkácsi Mártont (1896-1963) mindkét fent nevezett divatlap megkörnyékezte, a fotós végül a Harper’s Bazaar szerződését írta alá. Ő volt a divatfotósok impresszionistája, aki műterem helyett természetes környezetbe vitte a modelleket.
Horst P. Horst majd hatvan éven keresztül fotózott, leghíresebb képe 1939-ben készült az amerikai Mainbocher-fűzőről. Kevésbé ismert Lillian Bassman, akit kísérletező kedve és divatfotóinak különös hangulata miatt került az úttörők közé.
|
Lillian Bassman, Harper’s Bazaar, Barbara Miller, 1949 |
|
|
Az ötvenes években a divatfotózás az elérhetetlen nő ideálját erősítette, így a korszak egyik legkiemelkedőbb fotósa, Irving Penn is.
A másik fotós, aki művészi rangra emelte a divatfotózást, Richard Avedon volt. Leghíresebb sorozatánál a kecses Dovima nevű modell láncra vert, robosztus elefántokkal pózol.
|
Richard Avedon, Dovima elefántokkal, Harper’s Bazaar, 1955 |
|
|
A hatvanas években vált általánossá, hogy a divatfotózásokon stylist, fodrász és sminkes is dolgozik a tökéletes végeredményért. Egy-egy fotó-sztorihoz a legkülönfélébb helyszíneket választották ki a sivatagtól kezdve a szavannáig.
|
David-Bailey, British Vogue, 1964 |
|
|
Rubaretlli, French Vogue, 1968 |
|
Helmut Newton fotósorozatai nemcsak az előtérbe helyezett szexualitás miatt voltak provokatívak, de a nyers hátterek miatt is, mint a gyárépületek vagy erőművek. A „fotográfia rosszfiújának” 1981-es Jönnek! című fotósorozata majdnem a Vogue-ot irányító Karl Lagerfeld állásába került.
A kilencvenes évek a nagy mesterek és a feltörekvő titánok nemzedéke volt. Az ügyeletes sztárfotós, Steven Meisel és az ügyeletes sztárdivatház, a Versace természetesen egy vérbeli ikont, Madonnát kérte fel modelljének.
|
Peter Lindbergh, British Vogue, 1990 |
|
|
Végül két nagy név a kétezres évekből: A portréfotóival is sokakat lenyűgöző Annie Leibovitz az ismert emberek fotósa. Hozzá hasonlóan sajátos látványorgiában van részünk Tim Walker munkái láttán.
|
|
|
Hajdu András Estélyi ruha Gyulai Natália kollekciójából, 2006 |
|
A XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás kísérő kiállításának témája: A DIVAT VILÁGA A FOTOGRÁFIÁBAN – TEGNAP ÉS MA Magyar Nemzeti Múzeum 2010. március 19. – május 2.
Amióta ember él a földön, azóta van divat is. Már az Altamirai barlangrajzokon is felfedezhető, majd a különböző korokban más és más stílusok jelennek meg. A gótika sudársága, a reneszánsz gazdagsága, a barokk pompája mind megtalálható az ábrázolásokon. A fényképezés felfedezése óta mindez a fotókon is tetten érhető: az ember, a divat, a fotográfiai stílusok és a környezet változásai. A tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik ennek a műfajnak a mestereivé váltak idehaza és külföldön a múlt századtól napjainkig.
Olyan mesterek képei kerülnek bemutatásra, mint például Angelo, Escher Károly, Gink Károly, Halmi Béla, Inkey Tibor, Kallós Oszkár, Kálmán Béla, Kublin János, Kublin Tamás, Lajos György, Munkácsy Márton, Pécsi József, Robert Capa, Rónai Dénes, Rozgonyi Dezső, Samai Antónia, Seidner Zoltán, Sziklai Dezső, Vajda M. Pál, Várkonyi László. Érdekességnek ígérkeznek Ács Irén, Bara István, Baricz Katalin, Farkas Tamás, Fenyő János, Friedmann Endre, Molnár Edit fotói és annak a fiatal fényképész generációnak – Aknay Csaba, Dobos Tamás, Hajdu András, Hapák Péter, Krasznai Zoltán, Lábady István, Nánási Pál, Sárosi Zoltán, Tombor Zoltán – az alkotásai, akik ma ugyanúgy a divatfotózás élvonalában állnak itthon és nagyvilágban, mint neves elődeik.
A kiállítást viselettörténeti bemutató színesíti a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából, amely három kiváló magyar divattervező – S. Hegyi Lucia, Náray Tamás, Zoób Kati – egy-egy ruhájával válik teljessé. www.sajto-foto.hu |