Hangsúlyozni kell, hogy a borderline személyiségzavarnak is vannak fokozatai. Adam problémáját sokáig nem fedezték fel, ugyanis nem a legsúlyosabb fajta az övé. Egy éve azonban már kezelik, és úgy döntött ő is segít önmagán, így kevesebb gyógyszert kell hogy szedjen a jobb periódusokban.
“Amikor nem vagyok jól, vagy érzem, hogy kezd lehúzni a mélység, egyszerűen fogok egy ceruzát vagy egy falfestéket és elkezdek alkotni. Ez azonnal eloszlatja a rossz, nyomasztó negatív érzéseimet” – mondja Adam.
A férfi kihangsúlyozta, hogy a rajzokban nem a negatív és depresszió által átitatott érzései csapódnak le, épp ellenkezőleg, szerinte inkább segítettek átlendülni bizonyos holtpontokon, amin egyébként több és erősebb kemikáliával tudna, mint most. A saját hangulatingadozásai pedig épp olyan változékony rajzokat, festményeket produkálnak, ahogy érzi magát.
A borderline személyiségzavar olyan depresszív pszichés betegség, amely főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal jár, valamint a személyközi kapcsolatok és az énkép instabilitásával jellemezhető. Súlyos személyiségzavar, mely főként a neurózisokra és a szociális fóbiára, leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra emlékeztető tünetekkel jár.
Még több cikk a depresszióról:
- A terhesség alatt már utalnak jelek a szülés utáni depresszióra
- Személyiségzavar: mennyire vagy nárcisztikus?
- Ők vállalták, hogy depressziósak, a problémával küzdő anyák
