Aki nyitott szemmel jár az utcán, biztos észrevette a virágzó vadgesztenyefákat. Néha előfordul, hogy az indián nyárban virágot bontanak a gyümölcsfák, de a gesztenyefákkal más a helyzet. A vadgesztenyék azért borulnak virágba mostanság ősszel, mert már nyár közepén elsárgultak és lehullottak a leveleik, ezért némi pihenő után a fák úgy számolnak: itt a tavasz, mehet a virágzás.
A nyári levélsárgulásért és levélhullásért egy invazív kártevő, az aknázómoly tehető felelőssé, amely a gesztenyelevelekre rakja petéit. A petékből kikelő lárvák a gesztenyefák levelébe rágják magukat, amitől a levelek besárgulnak és egy idő után lehullanak. Ezért állnak mostanában nyár végére kopaszon a vadgesztenyefák. Az őszi virágzással a fa már a téli tartalékait éli fel, így legyengülve kezdi a tavaszt, ami csak jó az aknázómolynak.
Az aknázómoly
Az aknázómoly Észak-Amerikából került a kontinensre, 1985-ben tűnt fel Macedóniában, és a 2000-es években kezdett terjedni Magyarországon, köszönhetően Európa egyre melegedő klímájának.
Védekezni az aknázómoly ellen eddig csak permetezéssel lehetett, ami egy 15-20 méteres gesztenyefa vagy egy hasonló méretű fákból álló fasor esetében igen nehézkes volt. Az Index utánajárt, és talált egy újfajta védekezési módot: az injektálást.
„Ez tulajdonképpen injekció fáknak, amely a vízkörforgásba juttatja be az aknázómolyt irritáló szert. Így nem kell permetezni, ami magas fáknál nem hatékony, lehetnek közegészségügyi kockázatai, és a méhekre is veszélyes” – mondta a lapnak Bardóczi Sándor tájépítész.
Egy nagy fánál az injekció 15-20 ezer forintba kerül, ami egy 60-80 éves gesztenye esetében nem nagy ár.
