Még mielőtt bárki félreértené, a hulladékmentes életmód nem azt jelenti, hogy egyáltalán semmi hulladék nem keletkezik egy háztartásban. Ezt normál életvitel mellett lehetetlen elérni, a keletkező hulladék lehető legminimálisabb szintre való csökkentése azonban lehetséges. Ahogy ezt Kump Edina példája is mutatja. Ő ugyanis naponta mindössze egy deka szemetet termel. Csak összehasonlításképpen, egy átlag magyar ember esetében a napi mennyiség egy kilogramm. Edina életmódjáról ma már blogot vezet, cikkeket ír és előadásokat tart.
- Karácsonykor a fogyasztás és a hulladéktermelés is ugrásszerűen nő. Az év többi hónapjához képest decemberben élelmiszerekre éppúgy jóval többet költünk, mint ruházkodásra.A KSH adatai szerint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma is megduplázódik az év utolsó hónapjaiban, ahogy a fejenkénti átlagos havi 7,8 kg-os papírfogyasztásunk is 10-15 százalékkal nő (forrás: Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés). A túlfogyasztás korunk egyik legkomolyabb problémája, mely kétségkívül karácsony környékén éri el a csúcsot. A Föld javait egyre hamarabb feléljük, idén már augusztus 2-án elértük a túlfogyasztás napját, vagyis az idei karácsonyi bevásárlásokkal már a jövő évi javakat apasztjuk.
Edináék, ahogy az év többi napján is, úgy karácsonykor is inkább távol tartják magukat az össznépi fogyasztási őrülettől. De ahogy a hétköznapjaikra is ez jellemző, úgy a karácsonyt sem úgy kell elképzelni náluk, hogy a végletekig leegyszerűsítik azt. Ő is szívesen iszik például a karácsonyi vásárban forralt bort vagy puncsot, annyi különbséggel, hogy eldobható pohár helyett a sajátjából teszi mindezt.
Ez az egész nem arról szól, hogy aszketizmusba fordul az életünk. Mi úgy szerettük volna a lehető legminimálisabbra csökkenteni a hulladéktermelésüket, hogy közben az életmódunk ne változzon nagyon.
Karácsonykor a népes családdal ünnepelnek, úgy húszan. Jó pár éve már szokás, hogy nevet húznak, és mindenki csak egy embert ajándékoz meg, nagyjából 3 ezer forint értékben. Minden évben másvalakinél gyűlnek össze, és az ételt is összedobják, idén például Edináék készítik a halászlevet.
A karácsonyi vacsora maradékát szétosztják a családtagok között, így nem kell attól sem tartani, hogy a sok ételt dobnának ki. Sajnos a fejlett nyugati világban az is nagy probléma, hogy rengeteg ételt dobunk ki. Az ENSZ 2011-es becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas étel harmada végzi a szemétben. Egy skót tudósok által végzett kutatás szerint egy főre vetítve átlagosan 20 százalék körül van az élelmiszer-pazarlás. Ez egy átlag európai vagy amerikai esetében még magasabb érték, különösen karácsonyt követően.
Edináknál, bár társasházi lakásban laknak, a szerves hulladék sem a kukában landol, dolgos kis giliszták veszik kezelésbe a zöldség- és gyümölcshéjakat. A gilisztakomposztálók a lakás különböző pontjain elhelyezett nagy festékesvödrök, amelyekben teljesen szagmentesen bomlik le a szerves hulladék. Edina egyébként a jövőben még jobban szeretne figyelni arra, hogy étrendjében csökkentse a hús, a tej és a tojás mennyiségét. Ezt mind egészségügyi, mind környezetterhelési, mind etikai szempontból fontosnak tartja, és olyan termelőktől szeretne vásárolni, akik megfelelő körülmények között tartják az állataikat.
Műfenyő vagy igazi?
Edina idén is alternatív, karácsonyfát szimbolizáló díszítést készít. Ma már rengeteg jó ötletet lehet találni a neten, és a családban is volt már, aki ilyet készített erdőben gyűjtött gallyakból, ágakból. De a szülei például már sok-sok éve műfenyőt állítanak. Hogy melyik a környezetbarátabb megoldás, arról már régóta viták folynak. Egy kanadai vizsgálat szerint a műfenyő, ha átlag hat évig használják, háromszor több üvegházgáz-kibocsátással jár, mint egy vágott fenyő. Míg a műfenyőket Kínában készítik, és onnan utaztatják a világ különböző részeibe, addig a hazai fenyőket főleg az ország nyugati határszélén, Vas és Zala megyében termesztik, kimondottan azért, hogy karácsonyfa legyen belőlük.
Edináéknál a díszek évek óta ugyanazok, néhány új azért van minden évben, ezeket ő maga készíti. A mézeskalács mellett vannak szárított gyümölcsök, valamint szódabikarbónából és kukoricakeményítőből készült díszek is. A dekorációt is ő készíti természetes anyagokból, termésekből, papírból.
Személyre szóló ajándék, csomagolópapír nélkül
Edina sokszor hallotta már, hogy a környezettudatos életmód nagyon költséges. Ez azonban nem teljesen igaz. Ő például nem költ drága kozmetikai szerekre, főleg natúrszappanokat használ, sminklemosóként pedig szőlőmagolajat. Karácsonykor sem vásárol drága kozmetikumokat, helyette inkább személyre szóló ajándékokkal készül. Vagy ő maga készít valamit, vagy élményt ajándékoz, például színházba vagy kiállításra szóló jegyet vagy épp masszázsutalványt.
A környezetbarát karácsony egyik sarkalatos pontja az ajándékok csomagolása. Mikor Edina néhány éve először egy feldíszített cipősdobozba csomagolta az ajándékot, okozott egy kis megrökönyödést. Pedig a csomagban egy igazán személyre szóló ajándék bújt meg, amely ráadásul nem fél óra alatt készült el. Edina egy kis teacsomagot állított össze, amelyhez már nyáron elkezdett gyógyfüveket gyűjteni, amelyeket otthon aztán kiszárított, lemorzsolt, és még egy kis útmutatót is összeállított hozzá. A családtagok most már egyre inkább elfogadják Edina életmódját, édesanyja például, hozzá hasonlóan, eldobható nejlonzacsik helyett már csak saját vászonzsákját viszi a pékségbe. „Látom rajtuk a változást, de mindenki a saját tempójában halad, én senkire nem erőltetek rá semmit.” A családban például egyre kevesebben használnak már csili-vili karácsonyi csomagolópapírt, helyette inkább natúrpapírba csomagolnak, vagy régi újságot, térképet használnak, ami aztán mehet a szelektív gyűjtőbe, de volt már olyan is, aki ajándékba csomagolt ajándékot, például sálba egy könyvet, ami nemcsak környezettudatos, de nagyon ötletes is.
