Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott. A minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.
Kiderült továbbá, hogy a kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint a nagyobb cégek. A 20 alkalmazott feletti cégeknél a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony bérűek aránya. Különösen nagy, 30 százalékos a 11–20 embert foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon lévők aránya, ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.
Az ágazatok közül kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10 százalék), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9 százalék). Ezt a feldolgozó- és építőipari ágazatok követik 6, illetve 4 százalékkal.
Az elemzés szerint leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás-minimálbéren) való foglalkoztatás, ahol a dolgozók 12 százalékát alkalmazzák így. Ezután a kereskedelmi cégek következnek 8 százalékos és az építő- és feldolgozóipari cégek 7 és 5 százalékos aránnyal.
A GKI kutatásából kiderült az is, hogy jelentősek az egyes régiók eltérései: a fejlettebb országrészekben – Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl – a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2–3 százalék, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2–10 százalék között van. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10–13 százalék, a maximumot Dél-Alföldön éri el 16 százalékkal. A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók aránya 7–11 százalék, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték, 17 százalék.
