Amíg Budapesten konszolidáció figyelhető meg az ingatlanpiacon, addig a vidéki településeken most kezd felpörögni a piac. Az Ingatlan.com friss elemzése arra kereste a választ, hogy a megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján hány évet kell dolgozni egy átlagos lakás áráért? A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint: „Nemcsak a lakóingatlanok ára tér el egymástól megyéről megyére, de a nettó fizetések között is óriásiak a különbségek. Utóbbiak pedig alapvetően meghatározzák az adott térségben az ingatlanok iránti keresletet.”
100 hónap munka egy 50 méteres lakásért
Budapesten jelenleg egy 50 négyzetméteres lakás 29,9 millió forintba kerül. Hiába a fővárosban a legmagasabbak a nettó keresetek, a magas lakásárak miatt 113 havi – azaz közel 10 évi – jelenlegi nettó fizetés kell az adott lakáshoz. Az országon belül itt kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért.
Szintén több mint 100 havi nettó fizetésre van szükség egy Somogy megyei nagyváros átlagosan közel 19 millió forintba kerülő 50 négyzetméteres lakásához. Pest megyében közel 20 millió forintért kínálják ezeket a városi lakásokat, ezekhez 103 havi nettóra van szükség.
Balogh László közölte, hiába olcsóbbak a Pest megyei lakóingatlanok a fővárosiaknál, a nettó havi átlagkereset is több mint 70 ezer forinttal alacsonyabb, így nagyjából ugyanannyi ideig kell dolgozni egy-egy lakásért, mint Budapesten. Ugyanakkor egy budapesti átlagfizetésből hamarabb összejöhet egy Pest megyei ingatlan. Hozzátette: „A gazdaságilag fejlettebb térségek közül Győr-Moson-Sopron megyében 84 havi átlagfizetésből megvásárolhatók lennének a 18-19 millió forintért kínált nagyvárosi 50 négyzetméteres lakások. Bács-Kiskun megyében viszont 97 hónap kell ehhez.”
A szakértő elmondta, hogy a kisebb településeken olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, ezért az elmúlt évek áremelkedésére válaszul országszerte kiköltözési hullám indult a fejlettebb régiók nagyvárosaiból.
Hiába olcsók, mégsem kellenek
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében a legalacsonyabbak a nettó fizetések, az ottani városokban eladásra kínált a lakások ára is alacsony. Az adott megyében elérhető nettó fizetésből 30-50 havi, azaz körülbelül 3-4 évi fizetés elég lehet a vételárra.
Vannak olyan községek is az országban, ahol az alacsony kereslet miatt a családi házak ára alacsony szinten stagnál. Így Jász-Nagykun-Szolnokban, Tolnában és Békésben a községekben lévő 100 négyzetméteres családi házak az adott megyében elérhető nettó fizetés kevesebb mint harminchatszorosából kijönnek, azaz 3 évnél rövidebb ideig kell értük dolgozni.
A szakértő szerint ezek az alacsony árak az eladók reakcióját tükrözik az alacsonyabb keresletre, vagyis arra, hogy az elmaradottabb térségek legkisebb településein nagyon kevesen szeretnének ingatlant vásárolni.
Balogh László kifejtette azt is, hogy a nagyvárosokban az utóbbi években a lakások drágulása bőven meghaladta a fizetések emelkedését, ami lassíthatja a lakásárak növekedését a következő időszakban.
