Érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban és a kevésbé fejlett régiói között az KSH legújabb adatai alapján, és csökkent a különbség a nők és férfiak jövedelme között is –nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár szerint 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot. A kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, így a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.
Tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és a vidéki települések között is: már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító észak-alföldi régió között. Az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.
Itt nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta (12,6 százalékkal), és a gazdaságilag aktívak aránya is (14 százalékkal). Emellett 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.
Mindezen felül a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat a KSH adatai alapján. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos. Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett.
Az Eurostat adatai szerint egyébként 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék – ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország előzi meg a magyarokat.
Thinkstock
