A szegfűre általában inkább vágott virágként gondolunk, esetleg a nagyi kertjéből emlékszünk rá, dísznövényként jelenleg kevésbé számít divatosnak. Pedig a kertben vagy akár balkonnövényként is mutatós és a gondozása sem különösebben nagy kihívás, így akár a kezdő kertészek is simán belevághatnak.
A szegfűnek 338 faja van, számtalan méretben és színváltozatban létezik. A hazai kertészetekben leggyakrabban a kerti szegfű és a törökszegfű kapható előnevelt palántaként, de a növény magról is ültethető.
A szegfű már az ókorban is népszerű volt, a Római Birodalomban Jupiter virágát tisztelték benne. Az európai középkorban az állhatatos szerelem, a házasság jelképeként szerepelt; Rembrandt egy híres képe is ekképpen ábrázolja.
Latin eredetű angol neve – carnation – egyben a csodálatra, szerelemre, hálára is utal.
Spanyolország nemzeti virága, a Baleár-szigeteken az autonóm tartomány jelképe.
(Forrás: Wikipedia)
Ültetés
- A szegfű fénykedvelő növény, így ennek megfelelően érdemes megválasztani a helyét a kertben vagy az erkélyen.
- Jó vízelvezető, semleges, vagy enyhén lúgos kémhatású talajba, egymástól legalább 25-30 centiméterre ültesd el a palántákat, hogy megfelelő szellőzést biztosíts nekik!
- A tövekhez az ültetést követően szórj vékony, laza rétegű talajtakarót vagy szerves trágyát, majd locsold meg!
Gondozás
- A szegfűk vízigénye fajtánként eltérő. Többségük, így kerti szegfű vagy a törökszegfű is rendszeres öntözést (2-3 naponta, kánikulában naponta) igényel, ám a túlöntözést, a pangó vizet nem viseli el. Akadnak viszont olyan fajták is, így például a tollas szegfű, mely a szárazságot is eltűri. Ha a levelei sárgulni kezdenek, az a kiszáradás, de a túlöntözés jele is lehet.
- Tápoldatozást 2-4 hetente igényelnek, virágzó növényeknek való tápoldattal.
- Az elnyílt virágokat mindig csipkedd le róluk!
- A kertben élő példányok rendszerint gond nélkül áttelelnek, a ládában tartott szegfűket viszont érdemes a téli hónapokra hűvös, de fagymentes helyre vinni.
