Hajléktalanság és a kijárási tilalom

A koronavírus-járvány miatt este nyolc és hajnali öt között kijárási tilalmat rendelt el a kormány, bár arról nem szól az ukáz, hogy mi lesz azokkal, akiknek nincs hova menniük éjszakára. „A tavaszi első hullám idején elrendelt – a jelenleginél kevésbé szigorú – korlátozások alatt több ügyfél is megkeresett minket azzal, hogy megbírságolták őket a lakhelyelhagyási tilalom miatt – mondja Kalota Ágnes ügyvéd, a hajléktalan, illetve lakhatási szegénységben élő embereket segítő Utcajogász Egyesület társelnöke. – Ők nem egyszer komoly, akár százötvenezer forintra rúgó büntetéseket kaptak. Könnyen belátható, hogy egy olyan ember, akinek albérletre, lakhatásra sem futja, nem tudja leszurkolni ezt az összeget.”

Az ügyvéd azt mondja, a kedden bevezetett kijárási tilalommal kapcsolatban még nem keresték meg őket. „De ennek persze az is lehet az oka, hogy csak néhány napja lépett érvénybe a korlátozásokkal kapcsolatos kormányrendelet” – teszi hozzá.

Kalota szerint nagyon úgy fest, hogy a törvényhozók egyszerűen megfeledkeztek az utcán élő emberekről. „Mindenféle ügyes kivétel eszükbe jutott, az utolsó pillanatban még a kutyuskák – pontosabban az őket sétáltató gazdik – helyzetét is rendezték, de azzal, hogy vannak olyan emberek, akik otthon híján nem tudnak este nyolc óra után »otthon tartózkodni«, nem számoltak. Rájuk senki nem gondolt.”

Átláthatatlan a szabályozás

A jogász szerint szemmel látható, hogy a kormány szakemberei kapkodva, felkészületlenül állították össze a rendeletet. „A bevezetője egyenesen vicces, olyan, mintha egy fűzfapoétára bízták volna a megszövegezését, vagy véletlenül felejtették volna ott – fejtegeti. – Ráadásul rengeteg tisztázatlan kérdés maradt benne; igaz, ezen mi, az Utcajogásznál már nem is csodálkozunk. Nagyon úgy látszik, hogy az utolsó olyan ember, aki még tudott jogszabályt írni, kodifikálni, már évekkel ezelőtt elment az Igazságügyi Minisztériumból.”

Az ügyvéd hangsúlyozza: a kormányrendeletben egyetlen szó sem esik arról, hogy mit kell tenniük a rendőröknek, ha este nyolc után hajléktalan emberrel találkoznak az utcán. „A jogalkotó az intézkedő hatóságra bízza, hogy kiszab-e bírságot és ha igen, milyen összegben.”

Fotó: Neményi Márton

A kijárási korlátozással kapcsolatban az ORFK Kommunikációs Szolgálatát is megkerestük. Azt szerettük volna megtudni, hogy:

• Milyen direktívákat, iránymutatásokat kaptak (ha kaptak) a hajléktalan emberekkel szembeni eljárással kapcsolatban?
• Rájuk is vonatkozik-e a max. 500 ezer forintos bírság, ha megsértik a kijárási korlátozást?
• Mi vár rájuk, ha nem tudják kifizetni a bírságot?
• Együttműködnek-e a budapesti, vidéki hajléktalanellátó szervezetekkel a helyzet megoldása érdekében?

Kérdéseinkre a következő választ kaptuk:

„Ahogyan Gulyás Gergely miniszter úr a tegnapi Kormányinfó során elmondta: »Mindenkinek az az érdeke járványtól függetlenül, hogy november második felétől az utcán senki ne töltse az éjszakát«. Mint mondta, jórészt az önkormányzatok feladata, hogy a hajléktalanokról gondoskodjanak, így a szállókon kell megnyitni olyan részeket, ahol tartózkodhatnak azok, akiknek nincsen még két negatív tesztjük. Jelezte: ha ezzel kapcsolatban a szabályozást módosítani kell, akkor a kormány áll rendelkezésre.”

A civilek is gondban vannak

A kapkodva összerakott kormányrendelet nemcsak a hajléktalan emberek, hanem az őket segítő civil szervezetek életét is megnehezíti.

„Kedd éjfél óta nem tudjuk, hogy este nyolc óra után oszthatunk-e ételt, ruhát, meleg takarót az utcán. Könnyen meglehet, hogy ha kimegyünk, szabálysértést követünk el – ami azt jelenti, hogy félmillió forintra büntethetik minden egyes terepen dolgozó aktivistánkat – magyarázza Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia (BBM) alapítója. – Ez nagyon megnehezíti a működésünket; a járvány és az ezzel együtt járó iskolabezárások miatt fel kellett függesztenünk a rendkívül sikeres Plusz Egy Szendvics programunkat, és most a kijárási, illetve gyülekezési korlátozás miatt rendszeres esti ételosztásunkat, a Vitaminkommandót is.”

Havasi hangsúlyozza: a korlátozások ellenére tovább dolgoznak. „A napokban indítjuk el új kampányunkat, a Szigorítás vacsoráit, amelynek keretében az első körben egymillió forintot különítettünk el, hogy a velünk együttműködő vendéglátósok segítségével meleg ételt vihessünk a budapesti hajléktalanszállókra.”

A BBM vezetője szerint egyértelműen látszik, hogy a járvány nagyon nehéz helyzetbe hozta a hajléktalan-, illetve idősellátással foglalkozó szakembereket, szervezeteket is. „A legtöbb helyen sajnos megjelent a vírus. A hajléktalan emberek könnyen megfertőzhetik egymást és a velük foglalkozó szociális munkásokat, ami még a jelenleginél is nehezebb helyzetet teremthet.”

Fotó: Neményi Márton

Kaotikus helyzetet hozott a kapkodva összerakott kormányrendelet

Kalota Ágnes azt mondja, sajnos, ha egy utcán élő embert megbírságolnak, már nem sokat tehetnek érte. „A jog szerint, ha átveszi a csekket, és aláírja a mellékelt nyomtatványt, automatikusan elismeri, hogy elkövette a szabálysértést. Ez esetben már nem nagyon van jogorvoslati lehetőség; legfeljebb annyit tehetünk, hogy felülvizsgálatot kérünk, de ez csak akkor lehet sikeres, ha bizonyítani tudjuk, hogy az intézkedő rendőrök valamilyen törvénytelenséget követtek el. Ha ez nem áll fent, mindössze három lehetőség marad: befizetni, ledolgozni vagy leülni – esetleg részletfizetést vagy méltányosságot kérni.”

Az ügyvéd szerint a kormányrendelet egyfajta bizarr jogi fekete lyukat teremtett. „Mint az köztudott, egy 2018-ban elfogadott törvénymódosítás értelmében Magyarországon szabálysértésnek minősül az »életvitelszerű közterületi tartózkodás«. Ez a köznyelvben csak »hajléktalantörvényként« emlegetett jogszabály ma is érvényben van – igen ám, de ha valakiről a törvény betűje mondja ki, hogy »életvitelszerűen a közterületen tartózkodik« – magyarul az utcán lakik –, akkor hogy a fenébe szeghetné meg a kijárási korlátozást? Ez sehogy se stimmel: egyfelől megbüntetem azért, mert az utcán lakik – másfelől pedig azért, mert nem maradt otthon?”

Kalota Ágnes szerint a kormányrendeletben meghatározott bírság maximális összege (a korlátozások megszegéséért ötezertől százötvenezer forintig, ismételt megszegéséért pedig ötezertől kétszázezer forintig terjedő büntetés szabható ki – a szerk.) is kirívóan magas. „A szabálysértési törvény szerint a kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege békeidőben ötven-,  visszaesők esetében pedig hetvenezer forint. Már azt sem tudják hajléktalan emberek befizetni, így ez a mérték teljesen életszerűtlen.”