nlc.hu
Otthon
Szobanövénytrendek akkor és most

Sztárnövények, avagy így lehet igazán menő a lakásdzsungeled

Rózsaszín, neonzöld, darkos, ehető és állatbarát – csak pár tipp, hogy 2021-ben a kezdő és haladó növényszülőknek mivel érdemes bővíteni a gyűjteményüket.

Trendek jönnek és mennek, a divat világában ezek kicsit gyorsabban váltják egymást, míg az élet számos más területén lassabban csordogál ilyen szempontból az idő.

Amikor utánajártunk annak, hogy 2021-ben mik lesznek a legmeghatározóbb lakberendezési trendek, az első helyre kerültek a szobanövények, és egy belsőépítész tippeket is adott arra, hogy milyen stílusú otthonhoz milyen növények illenek: a skandináv stílushoz például jól passzol a szarvasagancs páfrány, a szobafenyők, tuják, a lantlevelű fikusz, az anyósnyelv, a kaktusz, vagy a papagájvirág is, ezek mind nagyon divatosak manapság, a letisztult, minimál stílusú otthonokba inkább egy-egy nagyra növő növényt javasolt elhelyezni, például egy nagy banánfa, pálmaliliom, óriáskaktusz.

Így kerültek a növények az otthonainkba

Szobanövényeket nevelni egyébként is menő lett mostanában, de önmagában azt, hogy valaki zöldellő, (olykor) virágzó élőlényeket tart az otthonában, nem neveznénk trendnek, hiszen ez már egy több ezer éves történet, igaz, korábban nem feltétlenül az esztétikum volt a fő szempont a beltérben tartott növényeknél, hanem a hasznosságuk, például, hogy segítettek a kellemetlen szagok ellen.

A sumérok és az egyiptomiak már négyezer évvel ezelőtt is neveltek cserepes növényeket, és az ókori Kínából is maradtak fenn olyan írásos emlékek, amik azt bizonyítják, hogy dekoratív célból tartottak növényeket. A középkori Európában szinte csak a kolostorokban lehetett velük találkozni, majd a reneszánsz idején, ahogyan az európaiak egyre messzebbre és messzebbre jutottak el és egyre több egzotikus növény jutott el a kontinensre, egyre több rajongójuk akadt.

A különleges fajták pedig több évszázadon át igazi státuszszimbólumnak számítottak, a 17. században például a citrusfélék voltak azok, amikkel – fogalmazzunk úgy – fel lehetett vágni, a tehetősebbek ún. narancsházakat építettek, hogy megóvják az értékes növényeket az időjárás viszontagságaitól. 

A 17. és a 18. században a botanikusok több mint 5000 fajt hoztak Európába Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából induló hajóexpedícióikból. Ekkoriban a növények begyűjtése nem volt egyszerű feladat, a szállítást pedig sok példány nem élte túl, nem csoda, hogy aranyárban mérték ekkoriban a szobanövényeket.

A 19. században – miközben a tehetősebbek télikerteket építettek – azért már a középosztály otthonaiban is feltűntek a messze földről hozott növények, akinek pedig nem volt lehetősége, hogy megszerezzen egy különlegesebb darabot, az mondjuk elmehetett megcsodálni őket a botanikus kertekbe vagy a virágkiállításokra.

Így kerültek a növények az otthonainkba

Millenniumi virágkiállítás a Városligetben, 1896-ban (Fotó: Klösz György/Fortepan)

A kinek szép növénytulajdona van, miért nem engedhetné azt a nélkül, hogy elveszítené, vagy, hogy az kárt és sérülést szenvedne, miért nem engedhetné azt másnak is, az egész nagy közönségnek élvezni, a kinek legtöbbje úgy van vele, hogy különösen itt Pesten, ritkán láthat szép virágot, sőt ép növényt is e homok és por-városban csak vajmi ritkán, kivált az újabb időben, jótéteményül és egészségi czélból is igen szükségesen létesült és létesülő nyilvános sétányokon kivül ? Holott a mellett a tulajdonost még az is kecsegtetheti, hogy kertészete gyümölcséül a közönség elismerését, háláját és magakitüntetését arathatja, és hogy végre, a természet szép és ritka példányainak megkedveltetésével, sok tekintetben hazai ipart és hazai műveltséget is mozdít elő.

– írtak a Divatcsarnok egyik 1854-es számában a Nemzeti Múzeum éves virágkiállításáról.

És hogy mik voltak ekkor a legnépszerűbb növények? Nehéz lenne mindet felsorolni, a 19. század végére a muskátlikat már szinte mindenki megengedhette magának, de a viktoriánus Nagy-Britannia legkedveltebb szobanövénye talán a kukoricalevél (Aspidistra elatior) volt, ez ugyanis egy viszonylag igénytelen fajta, a sötét, rossz levegőjű otthonokban is éldegélt.

A dísznövények királynői természetesen nem a mindenki számára elérhető fajták közül kerültek ki, az orchideák ültek ekkor a trónon. Népszerűségük sajnos egyfajta ökológiai katasztrófához vezetett, a növényvadászok a vadonban teljes populációkat pusztítottak el. És lehet, hogy sokan a diffenbachiát vagy a filodendront a szocialista panellakások kötelező kiegészítőjeként ismerték meg, köszönik szépen, ők sem ma kezdték a szakmát, bizonyítékképpen itt egy leírás az Uj Idők egyik 1909-es számából.

A filodendron ápolása a képzelhető legegyszerűbb. Még rossz földben és félhomályos földben is megél. Sőt a cserépből kivéve és gyökér nélkül is szépen tenyészik, ha az ember oly helyiségben tartja, amelyben állandó sok a vízgőz. A filodendron ugyanis hosszú vékony „léggyökeret” bocsát minden levele mellől a szárból s e léggyökerek magukba szívják a levegő nedvességét és így táplálják a növényt. Rosszul cselekszenek tehát azok, akik ezeket a léggyökereket bármi okból levágják. Helyes viszont a növény tenyészetének előmozdítására a filodendront párás környezetben tartani. Leveleit hetenkint törölje meg nedves ronggyal, hogy a por ne bántsa. Egyéb különleges ápolást nem kíván. 

Így kerültek a növények az otthonainkba

Enteriőr filodendronnal a 30-as évekből (Fotó: Fortepan)

A huszadik század elejére a lelkesedés állítólag egy picit megcsappant, igaz, a filodendron mellett azért voltak fajták, amik nem űzettek ki az otthonokból, ilyen volt a hozzá hasonlóan töretlen népszerűségnek örvendő  szobafikusz (Ficus elastica), a szobai futóka (Epipremnum aureum) vagy a szobapáfrány (Nephrolepis exaltata), és a második világháború után újra eljött a szobanövények kora, egyre többen kényszerültek be a városokba, és ezek a növényekkel pedig pár cserépnyi természetet lehet csempészni a lakásba, majd egyre népszerűbb lett a skandináv dizájn, aminek pedig szerves részei voltak a beltéri növények.

Az 1970-es években jött a lakásdzsungelek kora, a futó- és kúszónövények kerültek a polcokra, a sarokban pedig tekintélyt parancsolóan gubbasztottak óriási leveleikkel a könnyezőpálmák (Monstera deliciosa). A kilencvenes évekre a buja növényzet kiment a divatból, de ezzel párhuzamosan ismét fellángolt az orchidealáz, elterjedtek a műnövények, a 2000-es években pedig nehéz volt olyan lakást találni, ahol nem volt szerencsebambusz, aztán jöttek a 2010-es évek, aminek nyertesei egyértelműen a kaktuszok, pozsgások lettek, a #succulentsofinstagram címkét több mint kétmillió fotóhoz adták hozzá, és Amazonon még mindig ők szerepelnek a legnépszerűbb növények között. Ami nem csoda, kis helyen is elférnek, nem kell velük sokat bajlódni és egyeseknek igazán kedves, bohókás és olykor másvilági külsejük van.

Trend a lelke

Megfigyelhető, hogy időről időre változik, hogy az emberek milyen típusú szobanövényekkel szeretik körbevenni magukat, ahogy az is, hogy egyáltalán van-e jelentősége, körbeveszik-e magukat növényekkel. 

 – nyilatkozta az nlc.-nek Klenovszki Mimi, a plante. növénybolt egyik alapítója.

„Manapság nagyon erős az igény a szobanövények jelenlétére, ami egyrészt arra vezethető vissza, hogy a mai huszon- és harmincévesek jó része később repül ki a családi fészekből, később önállósodik, és a felnőtté válás útján egy első lépés, hogy felelősséget vállalnak egy növényért. Másrészt mivel egyre többen lakunk városokban, kevesebb lehetőség van a természettel való kapcsolódásra napi szinten, ezért bevisszük a természetet az otthonunkba. Az elvárosiasodásra jön még a digitális életmód: a képernyő előtt dolgozunk, ott töltjük a szabadidőnket, és ezt is tudják ellensúlyozni  növények” – tette hozzá.

Milyen szobanövények lesznek menők?

A pandémia alatt megnőtt a kereslet a szobanövényekre (Fotó: Getty Images)

És, ezt már mi fűzzük hozzá, hogy a növények tényleg igazi oktatók, önfegyelemre, türelemre tanítanak, illetve nem szabad elfeledkezni arról, hogy nekik köszönhetően egy világméretű közösség részei lehetünk. A szobanövény-nevelés ugyan otthon, a négy fal között zajlik, de ez nem kizáró ok, sőt, akár Facebook-csoportban cserélnek tapasztalatot, tippeket az érdeklődők, illetve a járvány előtt különböző börzéken és vásárokon is részt vehettek, és reméljük, hamarosan erre ismét lesz módjuk, addig meg szerencsére ott vannak a különböző online workshopok.

Hogy mekkora közösségről beszélünk? Az Egyesült Államokban a Nemzeti Kertészeti Szövetség szerint például a növényeladások 50%-kal nőttek 2016 és 2019 között, de a világ számos más országában is hasonló keresletnövekedésről számoltak be, és miután a világjárvány miatt bezárt a világ, a lakásdzsungelek hihetetlen növekedésnek indultak, nem nehéz kitalálni, miért. „A pandémia miatt nagyon sokan vagyunk sokat otthon, ezért egyrészt nagyobb igénye van az embereknek az otthonuk csinosítására, másrészt felerősödött az igény az otthon végezhető hobbik iránt, és a szobanövény-kertészkedés pont ilyen” – fejtette ki Klenovszki Mimi, hogy szerinte miért adják egyre többen növényszülőségre a vejüket. 

Az okok között biztosan szerepel emellett az is, hogy a növénynevelés segít tartani a rutint, amire nagy szükségünk van, amikor összefolynak a napok, és ha nem is mindig és nem is gyorsan, de lehetnek sikerélményeink, ha éppen nem egy mindenféle környezeti tényezőre kényes hisztikirálynőt nevelgetünk. Egy, az Urban Forestry and Urban Greening folyóiratban megjelent tanulmány szerint a koronavírus-járvány első szakaszában a szobanövények sokaknak segítettek abban, hogy könnyebben átvészeljék a bezártságot. A kutatáshoz összesen 4200 embert kérdeztek meg 46 országból, és a válaszadók 74 százaléka mondta azt, az, hogy növények jelenléte pozitív hatással volt a közérzetükre, sőt, 55,8 százalékuk mondta azt, hogy bárcsak több szobanövény lett volna az otthonukban ebben a nehéz időszakban. Hasonló arányban voltak azok, akik vállalták, hogy több időt töltöttek növénygondozással, mint korábban, és kétharmaduk pedig azt állította, hogy akkor is így fog tenni, ha minden visszatért a régi kerékvágásba, 40 százalék pedig a jövőben újabb növényekkel szeretné gazdagítani a gyűjteményét.

Sokan remélik, hogy egyébként a járvány fordulópontot jelent az ember és a természet viszonyában, vagyis megtanuljuk jobban megbecsülni azt, és ebben akár még lehet is valami. Hallottál már az úgynevezett növényvakságról? Ezt a jelenséget két botanikus, Elisabeth Schussler és James Wandersee írta le 1998-ban. Megfigyeléseik szerint a növényvakság már gyerekkorban is megfigyelhető, hamarabb tanuljuk meg például, hogy az állatok élőlények, mint azt, hogy a növények is. Ennek igazán egyszerű okai vannak annak, ugyanis a növények nem „keltik fel az érdeklődésünket”. A szakértők szerint a növényvakság legjobb és legegyszerűbb ellenszere az, ha naponta érintkezünk növényekkel, és hogy lehet ezt a legegyszerűbben megoldani, hát úgy, hogy szobanövényekkel vesszük körbe magunkat.

Aki rendszeresen pörgeti a közösségi oldalakat, annak nem nehéz kitalálni, hogy a pozsgások és az örök klasszikusnak számító könnyezőpálma mellett mik tartoznak most az élmezőnybe. A sztárnövények közé tartozik a Monstera minima, a Monstera adansonii, Monstera deliciosa variegata, a Ficus elastica, a Ficus lyrata, a papagájvirág, vagyis összességében főleg a trópusi hangulatot teremtő nagy, zöld leveles növények – nyilatkozta Mimi, aki hozzátette, nagyon jól fogy emellett a pöttyös begónia, a Philodendron birkin, a Tradescentia nanouk és Pilea peperomides is.

Milyen szobanövények lesznek menők?
Megnézem
Összes kép (7)

Hadobás Nóra, az Urban Jungle Budapest alapítója és Láng Veronika, az Urban Jungle Budapest beltéri növényszakértője szerint pedig igen népszerűek még különböző típusú Caladiumok, illetve a Philodendronok színes levelű változatai, mint például a rózsaszín Pink Princess, a bársonyos levelű Verrucosum és a Melanochrysum, de sokan szeretik a szintén rózsaszínes Syngonium podophyllum pink-et is, illetve a neon robusta változatot.

Milyen szobanövények lesznek menők?
Megnézem
Összes kép (4)

És mi alakítja a trendeket? „Itt is, mint oly sok területen, nagyban befolyásolják az influenszerek, az online világ meghatározó szereplői, legyen szó akár egy fashion bloggerről vagy egy celebről, aki a lakásának egy részéről posztol fotót, ahol például növény is látszik a nappali sarkában vagy az íróasztalon, de említhetjük a növényinfluenszereket (plantfulencerek) is. Ezenkívül az ismertebb friss szellemiségű virág- és növényboltok illetve márkák Instagramja is befolyásolja a közízlést, hogy mi lesz nagyon keresett, hogy melyik növény tetszik az embereknek – nyilatkozta Klenovszki Mimi. Az Urban Jungle Budapest csapata szerint pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy a növényszülőkből könnyen lesznek gyűjtők. – Minél ritkább és nehezebben beszerezhető valami, annál nagyobb körülötte az érdeklődés, és az igazi gyűjtők között a beszerzés komoly presztízskérdéssé is válhat. Ez nyilvánvalóan a kereskedők érdeke is. A növénykedvelők számára mindig lesz olyan új levélminta, forma és szín, ami felébreszti a vágyat a beszerzéshez. A hibridek megjelenésével a variációk száma szinte végtelen.”

És persze a növényszülőség nemcsak azt jelenti, hogy gyarapodik a lakásdzsungel, szépen-lassan új hobbik nőnek ki belőle. Van, aki elkezd makramézni, mert ezzel a technikával remek virágtartókat lehet készíteni, van, aki a cserepes növények nevelése helyett vagy mellett akváriumokkal és floráriumokkal foglalkozni, esetleg ikebanázni vagy bonsaiozni, és akkor még nem is beszéltünk a balkonkertészekről, aki saját fogyasztásra termesztenek növényeket.

Mit hoz a jövő?

Konkrét jóslásba nem szívesen bocsátkoznánk, de a variegata fajták biztos, hogy kedveltek és keresettek lesznek 2021-ben is: a variegata egy mutáció, azt jelenti, hogy tarkalevelű. Emellett a pinkes árnyalatú növények is egyre népszerűbbek pl. Alocasia pink dragon, pink Syngonium. Nagy jövőt jósolunk a hoyáknak, a peperomiáknak, a kaktuszoknak és az anyósnyelveknek is a trópusi hangulatot teremtő filodenronoknak, illetve az olyan ritkább növényeknek, mint a Philodendron gloriosum vagy a Begonia masoiana” – sorolta tippjeit a plante. alapítója.

Az Urban Jungle Budapest szerint is a tarka, a pink és a ritka növény lesznek divatban 2021-ben. Ha mi is megtehetjük a tétjeinket, akkor biztosan töretlen népszerűségnek örvendenek majd a hihetetlenül szép, hihetetlenül látványos és hihetetlenül hisztis Calatheák is, főleg, hogy egy legnagyobb amerikai virágkereskedő cégben 2021 szobanövénye egy kedves rokon, a nyílgyökér lett. 

Természetesen külföldi plantfluencerek és szakmabeliek is igyekeztek megjósolni, hogy mik lesznek 2021 sztárjai amellett, hogy ők is kiemelték, hogy a tarka levelek és a rózsaszínes árnyalatú növények diadalmenete folytatódik, még a következő ötleteket adták azoknak, akik újabb lakók beszerzésén gondolkoznak, és ez alapján tényleg úgy tűnik, hogy a szobanövénytrendek nem egyik-pillanatról a másikra változnak meg. De nézzük a listát:

  • Még nagyobb népszerűséget jósoltak a balkonkertészetnek, vagyis az ehető, fogyasztható növényeknek, ami végül is logikus, a világjárvány ráébresztett, hogy mennyire fontos az öngondoskodás. 
  • Arra, hogy milyen növényeket választunk, nemcsak akkor kell figyelni, ha kisgyermek van a családban, hanem akkor is, ha házi kedvenceink vannak. Mivel sokan a karantén alatt lettek állattulajdonosok, és nagyon reméljük, hogy a felelős állattartók táborát gazdagítják, így valószínűleg megnő az igény az állatbarát növények iránt is.
  • Ha sok a rózsaszínből, akkor válaszhatunk neonzöld vagy darkos (az a fekete vagy nagyon sötét színű) növényeket is, mint például a Dracaena fragrans ‘Limelight’ vagy a neon szobafutóka (Epipremnum aureum), a Philodendron cordatum ‘Neon’, esetleg a Philodendron hederaceum ‘Brasil’, a Peperomia caperata “Burgundy Ripple”, a Alocasia cuprea ‘Red secret’.
  • Ugyan vannak növényszakértők, akik szerint érdemes odafigyelni arra, hogy inkább legyen kevesebb növényünk, de rájuk maximálisan figyeljünk, azért előfordulhat, hogy elfogy a hely, ilyenkor jönnek jól a kis termetű növények.
  • Unod a fikuszt? Azoknak, akik a legelterjedtebb fajták közül már mindet beszerezték, nézzenek szét, hogy milyen különleges, érdekes rokonok, van, aki a Ficus elastica helyett van, aki a Ficus altissimát és a Ficus benghalensist ajánlja, a monsterák helyett a még drámaibban karéjozott Philodendron selloumot, az anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) helyett pedig a tengericsillagra hasonlító Sansevieria cylindrica ‘Boncel’-t.
Milyen szobanövények lesznek menők?
Megnézem
Összes kép (5)

Vágj bele te is!

Az Urban Jungle Budapest mindenkit tudatos növénytartásra buzdít, és az egyik első és legfontosabb lépés, hogy mielőtt növényt vásárolunk, érdemes utánajárni annak, hogy milyen fizikai adottságai (tájolás, páratartalom, fény útját akadályozó vagy befolyásoló tényező) vannak az otthonunknak, és egy kis önvizsgálatot kell tartani, vagyis, el kell gondolkozni azon, hogy miért szeretnénk növényt tartani, mennyi áldozatot vagyunk képesek meghozni értük, hajlandóak vagyunk-e például párásítókészüléket vagy mesterséges fényeket beszerezni, ha a lakás adottságai nem ideálisak.

Kezdő növényszülőknek ezért inkább egyszerűbb és olcsóbb növényeket ajánlják, mert ezeken sokkal gazdaságosabb megtanulni egy növénytípus általános szükségleteit. „Nem mindig, de az esetek többségében a különlegesebb fajták nagyobb tudatosságot és odafigyelést igényelnek. Ezért a fokozatosságot ebben az esetben is érdemes megtartani és nem baj, ha mindig vannak a kívánságlistánkon újabb és újabb növények.

És még egy tanács Hadobás Nóráéktól. „Az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a szobanövényes témákra és növénynevelési tippekre specializálódott YouTube-csatornák száma. Nem árt résen lenni, érdemes szakmailag felkészült és megbízható vloggereket követni.”

 

Még több tipp kezdő növényszülőknek:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top