A BKV fájdalomdíjat fizetett a vakvezető kutyás férfinak
Igazat adott a bíróság a vakvezető kutyával közlekedő férfinak, akit egy utas és a buszsofőr is fel akart állítani az elsőbbségi ülőhelyéről a buszon.
A BKV-t százezer forint fájdalomdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.
Átlagos napnak tűnt, amikor Samu Attila az Örs vezér téri végállomáson felszállt a 85E jelzésű autóbuszra. Vakvezető kutyája, Aysha megtalálta a számára kijelölt elsőbbségi helyet, ahová leültek. A kutya, ahogy tanulta, bebújt az ülés alá. A történteket innentől Attila közösségi oldalára kitett bejegyzése alapján idézzük fel:
„Néhány perccel később felszállt egy házaspár, és elkezdtek minősíthetetlen módon kiabálni velem, hogy álljak fel azonnal, mert nekem nincsen jogom ott ülni. Azt válaszoltam, hogy igenis jogom van ott ülni, mivel vakvezető kutyával közlekedem. Egyébként a babakocsi is elfér mellettem, amivel voltak. Erre a hölgy azt mondta, hogy akkor is álljak föl, mert ő le akar ülni. Mivel ennek ellenére sem álltam fel, a buszvezető szintén minősíthetetlen stílusban rám kiabált, hogy addig nem indul el, amíg nem adom át a helyemet, még a motort is leállította. Mondtam neki, hogy hívjon rendőrt, vagy én hívom a 112-es segélyhívót. Mivel ő ezt nem tette meg, én telefonáltam. A sofőr beszólt a diszpécser szolgálatra, majd azt mondta, hogy mindenki szálljon le a járműről, szálljon át a következőre, mert neki ki kell állni a forgalomból.”
A 2018 szeptemberében történt eset után Samu Attila elment a Kőbánya-Kispesti BKK ügyfélszolgálatra, és panaszt tett a buszsofőr eljárása miatt. Ennek azonban nem lett eredménye, ezért a saját kezébe vette az ügy intézését, és feljelentette a BKV-t.
„A pert másodfokon 2021 áprilisában megnyertem. Százezer forint fájdalomdíj megfizetésére kötelezték a BKV Zrt-t. Nem értem, hogy miért kellett a közlekedési társaságnak ilyen sokáig húznia az időt?” – teszi fel a kérdést.
Ebben az esetben az lehetett a probléma, hogy sem az utas, sem a buszsofőr nem tudta, hogy a vakvezető kutyával közlekedő látássérült embereket jogszabály védi abban az esetben, amikor a közösségi közlekedésben vesznek részt. Sajnos előfordul, hogy az sem ér el eredményt, amikor a látássérült emberek erre hivatkozva kiállnak a jogaikért. Természetesen nem jár nekik több, mint másoknak, de ugyanannyi mindenképpen. A szóban forgó vitában szerepet kapott elsőbbségi hely pont ilyen, amire a kismamák, kerekesszékkel vagy vakvezető kutyával közlekedők egyaránt igényt tarthatnak.
A szituáció pontos értelmezésére megkértük a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kuratóriumi elnökét, aki rehabilitációs tanárként és vakvezetőkutya-kiképzőként egyaránt gyakorlattal rendelkezik. „Attila kiállása a jogaiért nem öncélú cselekedet volt. Főként egy kisgyermekes anyukával szemben nem lett volna ennek létjogosultsága. A valódi ok az, hogy mivel nem lát jól, így a környezetét sem képes pontosan megfigyelni. Emiatt okkal féltette a vakvezető kutyáját, hogy a tömegben rátaposnak a buszon. Ezért ahogyan iskolánkban tanulta, az elsőbbségi ülőhelyen, a szék alá küldte Aysát, hiszen így érezte biztonságban. Arra azonban nem volt lehetősége, hogy míg a kutya a szék alatt fekszik, ő felálljon az ülőhelyről és átadja azt, mert akkor magára kellett volna hagynia a kutyáját, ő maga pedig nem tudott volna nélküle tájékozódni a buszon. Így lett ebből a róka fogta csuka esetből bíróági per, aminek egyáltalán nem örült Attila, hiszen ő nem tett semmi szabályelleneset” – mondta Dr. Mezősi Tamás.
A szakember szerint fontos, hogy szabálykövető magatartásuk miatt ne érje hátrány se a kismamákat, se a vakvezető kutyával, se a kerekesszékkel közlekedőket. Mezősi Tamás elmondta, hogy az alapítvány tapasztalatai szerencsére pozitívak. A legtöbb esetben megtalálják egymással a hangot az érintett csoportokba tartozók a tömegközlekedési járműveken.
Fotók, forrás: MTI
