A virághagyma ültetés igazi rítus, tavaszváró hagyomány. Van valami szép és megérintő abban, hogy még csak el sem kezdődött a tél, de mi már lélekben a tavaszra készülünk. Aztán még nagyobb öröm, amikor kimegy az ember a kertjébe március elején, és észreveszi, amint egy-két növény már kidugta a fejét a föld alól. Rajtam igazi gyermeki öröm és ujjongás lesz úrrá, amikor meglátom például a kertben a nagymamám által több évtizeddel ezelőtt ültetett csillagvirágokat, a nemes májvirágokat (igaz, ezek pont nem hagymásak), amint végigfutnak március elején a kertben, vagy a hátsókertben a hóvirágot február végén. Áprilisban pedig elkezdem várni a Hollandiából hozott tulipán ébredését is, amit szintén nagymama ültetett pár évtizeddel ezelőtt, és már gyakorlatilag matuzsálemnek számít, hiszen bolygatás nélkül három évig termőképes egy tulipánhagyma a szabadföldben, ez pedig évtizedek óta hozza a virágokat.
Persze idő kell ahhoz, míg ilyen automatikusan ontja a kert a hagymásvirágokat tavasszal. Ezért ha még csak most kezded, vagy esetleg kimerültek a hagymák a földben, jól jöhet néhány tanács.
Mikor ültessük el a hagymásokat?
Általános szabály, hogy a tavasz elején, közepén és későn virágzó hagymákat ősszel kell megvásárolni, és szeptember és november között kell elültetni. A virághagymák ugyanis a téli hónapokban alszanak, de a hideg feltétele a virágzás beindulásának. Emellett ha novembernél korábban ültetsz, nagyobb a gombás betegségek kockázata, hiszen a mai időjárási körülmények között simán lehet túl meleg a hagymáknak. A kora nyár végétől virágzó hagymák tavasszal kaphatók, és a fagyveszély elmúltával kell őket kiültetni a földbe. Az őszi sáfrányt és az őszi kikericset nyár végén ültetik.
Az ültetés időpontja és módja tehát a hagyma vagy gumó típusától függ. A száraz hagymákból termő tavaszi virágzású növényeket, mint a sáfrány, a csillagvirág, a tulipán, a nárcisz és a gyöngyike, hagyományos módon ősszel ültethetjük ki. Az általános szabály az, hogy a hagymákat a magasságuk kétszeresénél nagyobb mélységbe ültessük, és bár ez nem feltétlenül döntő jelentőségű, de igyekezzünk a megfelelő irányba ültetni őket, a hajtásvéggel felfelé, hogy könnyebben megtalálja magának az utat a növény.
fotó: getty images
Egyes növények, például az eritróniumok, vagyis kakasmandikók nem fejlődnek jól, ha hagyjuk kiszáradni a hagymát, ezért érdemes őket cserépben vásárolni, és késő tavasszal vagy nyáron kiültetni. De például az csinos szellőrózsa gumóit egy éjszakán át be kell áztatni az ültetés előtt, míg a berki szellőrózsa apró, pálcikaszerű gumókból nő, amelyeket laposra (nem függőlegesen) kell ültetni, és 5-7 cm-es talajjal takarni.
A tulipán eredete
Hollandiában minden előkert kötelező elemei a hagymásnövények, és persze a tulipán is, és a virágpiacok is tonnaszámra árulják a különféle furcsábbnál furcsább gumókat és hagymákat, a tulipán mégis eredetileg Kazahsztánból származik. A 16. században, amikor Kazahsztán egy részét meghódította az Oszmán Birodalom, a törököket lenyűgözte a virág szépsége. A tulipánt a mai Törökország területére hozták, és az Oszmán Birodalom leghatalmasabb embereinek kertjébe ültették. Minden évben, amikor a tulipánok virágoztak, nagy mulatságot rendezett a szultán. A tulipán nagyon népszerűvé vált, és a hatalom és a gazdagság szimbóluma lett. Ennek kifejezésére a szultánok tulipánt viseltek a turbánjukon. Mivel a tulipán nagyon hasonlított az eredeti turbánra, a tulipán neve a perzsa “tulipán” szóból származik, ami turbánt jelent. A növény Európa szerte úgy terjedt el, hogy Szulejmán előszeretettel osztogatta hagymáit fontosabb vendégeinek. Az igazi tulipánőrület a 17. században tört ki, a virágokra egyre nagyobb lett a kereslet. Egyetlen tulipánhagyma olyan értéket képviselt, mint egy amszterdami ház. Világszerte mindmáig számos városban rendeznek tulipánfesztivált virágzás idején. Isztambulban minden tavasszal több mint 10 millió tulipán virágzik.
Ahogy esik, úgy puffan
Sokan gondosan megtervezik a hagymás virágágyást a kertben, de ha tündérkertet szeretnél inkább tavaszra, akkor a véletlenszerűség lesz a nyerő. Vagyis
dobj fel egy maréknyi virághagymát a levegőbe, és oda ültesd őket, ahová landolnak, magyarán: ne gondold túl.
Virágzás után fontos, hogy egy hagymás növényt se vágjunk vissza, vagy ne kaszáljunk túl korán, mivel az elbomlásuk szükséges ahhoz, hogy a tápanyagok visszatáplálódjanak a növénybe. Ha képesek vagyunk hagyni a növényeket, hogy természetes módon elhaljanak, látni fogjuk, hogyan növekednek évről évre.
Ez persze az én, és más lusta emberek módszere, precízebb kertészek azt mondják, 10 cm-re ültessük a hagymákat, gondoljuk jól át a növénytársításokat színek és formák szerint, és vegyük figyelembe a virágzási időt, sőt a fagyvédelmet is. Utóbbi miatt azt mondják, érdemes védett, napsütéses helyet választani a számukra gazdag, de jó vízelvezetésű talajban, és ha az időjárás különösen hidegre fordul, be is kell fedni a talajt talajtakaróval, hogy megvédje a gumókat. Én egyik szempontot sem nagyon veszem figyelembe, egyrészt azért mert félárnyékos a kertem, másrészt mert lezárjuk a telket későősszel, így a lehulló levelek maguktól is letakarják a földet. Akiknek üvegháza van, akár ott is elültetheti a hagymákat cserepekbe, amelyek már februárban kihajtanak és virágozni fognak. Jó gyakorlat, ha a gumókat kétévente felemeljük és szétosztjuk, hogy virágozhassanak – őszintén szólva én ezt sem szoktam megtenni. Ha mégis így döntünk, várjunk körülbelül hat hétig a virágzás után, amíg a levelek vissza nem pusztulnak, majd vágjuk le őket, és emeljük ki a gumókat a földből. Tartsuk őket száraz, hűvös helyen, amíg ősszel újra nem ültetjük.
fotó: getty images
Virághagymák az erkélyen
Ha erkélyen szeretnénk nevelgetni hagymás növényt, kicsit precízebbnek kell lennünk, és jó, ha előre felkészülünk, hogy ezek általában egynyáriak lesznek (bár egyszer a jácint kihajtott az erkélyemen több évig is). Szinte bármilyen típusú konténer vagy cserép működik, amíg van egy vízelvezető nyílás az alján, és elegendő hely a hagymáknak. A terrakotta edények mindig jól mutatnak tavaszi virágoknál. Általában érdemes a cserép méretét a virágok méretéhez igazítani. Legyen kis csereped a sáfránynak és a gyöngyikének, közepes méretű a jácintnak, és nagyobb a tulipánnak és a nárcisznak. A legegyszerűbb persze az, ha ellenőrizzük az ültetési mélységre vonatkozó utasításokat a csomagoláson – alapszabály, hogy a cserépben nevelkedő hagymákat sekélyebben is lehet ültetni, mint a kertben növő, szerencsésebb társaikat.
Balkonnövényként tekintve rájuk, érdemes tudni, hogy a legtöbb ősszel ültetett hagymát, beleértve a tulipánokat, nárciszokat, jácintokat és sáfrányokat, 10-16 hétig hűteni kell, mielőtt teljesen kifejlődött virágot hoznának (ezt a hűtést jó esetben az időjárás megteszi). Ebben az időszakban a talaj hőmérsékletének 1 és 7 °C között kell maradnia; állandóan hidegnek, de fagypont felettinek. Bár a nárcisz elviseli, ha rövid ideig fagy, a tulipán, a jácint és a legtöbb más hagyma nem. Ha esetleg nagyon hideg lenne a télen (-5 °C alatt), akkor csomagoljuk be a cserepeket buborékfóliával, de a hagymákkal teli cserepek egy hideg garázsban vagy pincében is tárolhatók. Ha cserépben neveljük őket, ne használjunk kerti talajt, ültessük jó minőségű termesztő közegbe. Öntözni maximum csak az ültetés után öntözzük meg picit, hogy a talaj leülepedjen.
A lasagna-módszer
A hagymás lasagna-módszer, más néven emeletes hagymaültetés, a hagymák elhelyezésére utal a konténerben. A különböző hagymák a tavasz különböző pontjain virágoznak, és ha mindet ugyanabba a konténerbe ültetjük, akkor sosem lesz virág nélküli a cserepünk. Hogy a virágok ki is töltsék a ládát, és ne legyenek köztük nagy lyukak, rétegeznünk kell. Ősszel fedjük be a tárolóedény alját egy réteg kaviccsal, majd egy réteg földdel. A tetejére tegyünk egy teljes réteg nagy, késői virágzású tavaszi hagymát (egyes tulipánfélék, liliom, csillaghagyma, díszhagyma). Fedjük be őket egy újabb talajréteggel, majd helyezzünk el egy teljes réteg közepes méretű, középtavasszal nyíló hagymát (tulipán, nárcisz, jácint). Fedjük be földdel (most már érhető a lasagne-hasonlat), és helyezzünk rá egy réteget kisebb, kora tavaszi hagymákból (krókusz, frézia, gyöngyike, csillagvirág, szellőrózsa). Töltsük még egy réteg földdel, majd fedjük be a konténert talajtakaróval, levelekkel vagy fenyőtűvel, hogy télen át szigeteljük. Kora tavasszal először a felső réteg fog virágozni, és körülbelül akkor, amikor elhal, megjelenik a középső réteg, amelyet az alsó réteg vált fel majd.
És hogyan ébresszük fel őket az erkélyen? Kertünkben erre nem kell figyelnünk, de ha cserépbe ültettük a virághagymákat, tavasz közeledtével kezdjük el figyelni a hagymák hajtásait. Ha látunk zöld hajtásokat, tegyük ki a cserepeket a fényre, ha eddig nem voltak kint, és locsoljuk (pihenőidejükben ne öntözzük őket). Ha elvirágoztak, és szeretnénk nekik egy újabb esélyt adni jövőre, távolítsuk el az elhervadt virágokat, és hagyjuk a növényt a földben egészen addig, míg szára, levelei megsárgulnak. Ezután ássuk ki a hagymákat, és ültessük őket át a kertünkbe, vagy tároljuk hűvös, száraz helyen a következő őszig. A tulipánhagymákat (a balkonon!) minden évben cserélni kell.
Az alábbi diagramon láthatjuk, hogy az egyes hagymástípusok mikor vannak a csúcson. A folyamatos színparádé érdekében egyszerűen ültessünk el néhány hagymát a kertbe, erkélyre minden időszakból:
Fotó: nlc illusztráció