A szükséges létszám mintegy felét a munkáltatók ázsiai vendégmunkásokkal tervezték biztosítani, erre azonban nem kaptak engedélyt – mondta a Blikknek Letenovics Roland, a Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója.
Óriási fluktuáció
„Óriási a fluktuáció, a magyar munkavállalók ugyanis ezen a területen sokkal kevésbé kitartóak, mint a külföldiek. Annak ellenére, hogy a nettó átlagkereset egy év alatt nagyjából 15 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok és diákok gyakorlatilag nem vállalnak ilyen munkát, így a legéletképesebb megoldás az ukrán munkaerő felvétele, akik nemzeti kártyával még jelentkezhetnek a feladatra. Például bodzát, paprikát, barackot talán ők szednek a legnagyobb számban Magyarországon” – tette hozzá a szakember.
Nyáron a legnagyobb kereslet a gyümölcs-, zöldség-, gabona- és szőlőtermesztő térségekben jelentkezik. A legerősebb munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében, valamint több borvidéken tapasztalható, de Nyugat-Magyarországon, például Győr és Mosonmagyaróvár környékén is évek óta szükség van idénymunkásokra.
Bár jók a bérek az idénymunkáknál, a kemény fizikai munka sokak számára kizárt. (Forrás: Getty Images)
A legnehezebb továbbra is a fizikailag megterhelő, hajnali kezdésű, többműszakos vagy a nagyobb településektől távol lévő munkákra embert találni.
Nem meglepő, hogy arra a feladatra a legnehezebb munkaerőt találni, amelyik fizikailag megterhelő, korán kezdődik, többműszakos, vagy távol van a nagyobb településektől. Ilyenkor az utazási támogatás, szervezett buszjárat vagy lakhatási lehetőség sokat számít
– mondta a toborzási szakértő.
A kulcs: őszinte kommunikáció
Jelentős nyári munkaerőigény jelenik meg a vendéglátásban, a turizmusban, a szálláshely-szolgáltatásban, a fesztiválokon, strandokon és egyéb rendezvényhelyszíneken is. Emellett a gyártás, a logisztika, a raktározás és az építőipar egyes területei is több dolgozót vesznek fel a nyári időszakban.
Minél őszintébb a kommunikáció, annál kisebb a lemorzsolódás
– figyelmeztet a Menton Jobs szakértője. „A szezonális munkánál a gyorsaság fontos, de ez nem jelenti azt, hogy az utolsó pillanatban kell elkezdeni, sőt! Ideális esetben legalább 4–6 héttel a szezon kezdete előtt el kell indítani a toborzást, nagyobb munkaerőigény esetén akár korábban is” – tette hozzá.
Ennyit fizetnek most a magyar földeken
Bár tavasszal még komoly munkaerőhiánytól tartott az ágazat, az Agroinform álláshirdetései alapján jelenleg több az idénymunkát kereső brigád, mint a munkást kereső gazdaság. A jelentkezők jellemzően 5–50 fős csapatok, amelyek szedéstől címerezésen át kapálásig és gyomlálásig vállalnak munkát. Az átlagos bérigényük 2500–2600 forint óránként.
A Zsámbéki-medencében gazdálkodó egyik gyümölcstermesztő szerint ugyanakkor a gyakorlat ennél árnyaltabb.
A szedést valóban 95 százalékban cigányok végzik, de szorgalmas emberek. „Fehérek” elvétve jelentkeznek, mivel túlságosan kemény munkának találják
– tette hozzá.
Elmondása szerint a legtöbb helyen nem órabért, hanem teljesítménybért fizetnek. Egy 10 kilogrammos rekesz cseresznye vagy meggy leszedéséért 2000 forint, ugyanekkora mennyiségű sárgabarackért 1000 forint jár, míg egy 5–8 kilogrammos vödör cefrének való barack összeszedéséért 400 forintot fizetnek.
Egy rekesz cseresznye vagy meggy szedése kézzel, állványról 10 kilogrammnak felel meg, amiért 2000 forintot fizetnek, míg egy rekesz sárgabarack, ami nagyjából szintén 10 kilogramm 1000 forint. A szedéshez a munkáltató adja az állványt, rekeszt, traktort, szállítást, és a munkásokat is nekik kell szállítani a béren felül, vagy épp szállást kell biztosítani számukra, ahol ez elérhető – magyarázta.
A gépesítés lehet a megoldás
Egy jó munkás 20–30 ezer forintot keres egy nap. Volt, aki keresett ötvenet, de ehhez nagyon erősnek kell lenni fizikailag. Akik viszont csak tengenek-lengenek, és 5–10 ezer forintot kapnak a nap végén, hamar ki is kopnak
– magyarázta a tulajdonos.
Mint mondta, a legjobb idénymunkások gyakran többet visznek haza, mint a gazdaság bejelentett alkalmazottai, ugyanakkor a nyári hőségben a legtöbben legfeljebb hatórás intenzív munkát bírnak. Ahol viszont szállást is biztosítanak, ott a 10–12 órás műszakok is működőképesek.
Hűséges munkaerő
A legtöbb gazdaságban évek, sőt évtizedek óta ugyanazok a brigádok térnek vissza. Az eperszedéssel kezdik a szezont, majd a különböző ültetvényeket járva végzik el az éppen aktuális betakarítási munkákat. Sok helyen a napi bért nem közvetlenül a munkások kapják meg, hanem a brigád vezetője, a „vajda”, aki később osztja szét a pénzt a csapat tagjai között.
„Mondják, hogy az indiai vendégmunkások is jól bírják a mezőgazdasági idénymunkát nyáron, de hozzám 15–20 éve ugyanazok a cigányok járnak, és most is van, aki már a 12 éves lányát is hozta szedni” – mondta a gyümölcstermelő. „Számítanak rám és én is rájuk. Nagyon nagy bajban lennék nélkülük, mert maradnának az indiaiak, akik elérhetők az országban, de szállást és minimum kéthavi munkát kellene adni nekik” – tette hozzá.
A termelő szerint hosszabb távon a gépesítés jelenti a megoldást, a kézi betakarítás pedig várhatóan csak a kisebb, intenzív művelésű, prémium minőségű gyümölcsöt termelő ültetvényeken marad meg.
