Lassan olyan lesz, mint a napszemüveg: alapdarab, amely öltözteti arcunkat.
Van, ahol évtizedek óta az illendőség diktálja viselésüket, másutt a kényszer vitte rá az embereket, hogy szájmaszkot viseljenek az utcán. Ez utóbbiak száma pedig egyre csak növekszik. Mi még egészen jó helyzetben vagyunk a légszennyezettség mértékét illetően, Kínában, Indiában vagy Bangladesben azonban a környezetszennyező ipari termelésnek köszönhetően évtizedek óta megoldatlan problémát jelent a tiszta levegő hiánya. Azért gyorsan hozzátennénk, nem csak a fejlődő országokat érinti a gond.
Amerikában és Európában is komoly problémákat okoz a károsanyag-kibocsátás. Ha az időjárás kedvezőtlen, Budapest sem ússza meg a forgalomkorlátozó intézkedéseket, egy forgalmasabb főúton tekerve pedig inkább csak a hiúságunk az oka, ha nem viselünk szájmaszkot a mindennapokban is.
Fotó: instagram/ergotrip.chile
Ha mindez nem volna elég, ott van még az elsivatagosodás problémája is. A klímaváltozás következtében a Föld számos részén növekszik a sivatagos területek aránya, az egyre kopárabb vidéken élők számára pedig napi probléma a fullasztó por, amely mindenhol körülveszi őket. A Szahara, a Góbi vagy a Kalahári sivatag is öles léptekkel terjeszkedik, miközben a kiterjedt erdőtüzek miatt is emberek tízezrei számára válhat átmenetileg mérgezővé a levegő, mint történt ez nemrég Kaliforniában.
Ezekben a nem túl vidám jövővel kecsegtető helyzetekben a szájmaszkok nélkülözhetetlen kellékekké váltak, és itt nem holmi vékonyka orvosi maszkról van szó, hanem komoly szűrőkkel ellátott típusokról, amelyeket korábban csak munkavédelmi felszerelésként árultak. A kényszerű szükségesség azonban gyorsan magával hozta a divatozás iránti igényt, bár hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azaz a gyártók szimatolták ki a piaci rést vagy a fogyasztók kerestek egyre nagyobb arányban divatosabb alternatívát, talán már sosem derül ki. A színes, mintás vagy épp trendin fekete szájmaszkok mindenesetre megjelentek, népszerűségük pedig egyre csak nő.
Kulturális előnyök
Míg nálunk a szájmaszkok viselése távolról sem tekintendő megszokott látványnak, addig számos ázsiai országban régóta elvárja az illem, hogy bizonyos helyzetekben viseljék őket az emberek. Japánban, Dél-Koreában vagy Kína egyes részein ugyanis ha valaki beteg, alapvetés, hogy nem lép ki az utcára szájmaszk nélkül, nem saját maga, hanem környezete egészsége érdekében. Ezek a maszkok persze egyszerű, gyógyszertárban kapható textilmaszkok, a tekintetben azonban, hogy valami eltakarja az emberek arcának nagy részét, nincs különbség, így a HEPA-szűrőkkel ellátott típusok elterjedése sem volt meglepő fordulat. A gond inkább azzal van – és ez már nemzetközi szinten is jelentkezik –, hogy kinek a fejére tervezik őket.
A kaukázusi, vagyis europid emberek és a kelet-ázsiai emberek arcformája ugyanis jelentős eltéréseket mutat, így egy amerikai gyártmány (például a Vogmask) esetén csekély az esély, hogy pontosan illik a fejformára. Pedig anélkül értelmetlen az egész, hiszen épp a légszűrő funkció vész oda. Kínában az Airpop márka vállalta be, hogy több ezer emberen végzett biometrikus arcszkennelést, majd modellezett meg egy jó eséllyel megfelelő kialakítású maszkot kelet-ázsiai vásárlói számára. Mellettük a Freka is nagypályásnak számít, átszámítva akár 25 ezer forintot is elkérnek egy-egy dizájnosabb darabjukért, amelyeket a helyi lifestyle bloggerek is előszeretettel viselnek.
PM2.5
A levegőben szálló finom por ellen védő maszkokat PM2.5 jelzéssel szokták ellátni, jelölvén, hogy a beépített (és cserélhető) szűrőbetét a 2,5 mikrométernél kisebb átmérővel rendelkező részecskék jelentős részét képesek megszűrni. Ezek pedig nem más, mint a közlekedés, az ipar és más emberi tevékenység által a környezetbe juttatott szennyeződések, kemikáliák, az erdőtüzek vagy szénégetés nyomán a levegőbe jutó, a légzőszervre káros anyagok. Vannak ennél erősebb maszkok is, Kínában, ahol a legégetőbb a probléma, PM0.3-as maszkok is elérhetők a fogyasztók számára.
Divatdarab, ami hódít
Amerikában a Vogmask jelent meg elsőként dizájnos alternatívákkal, igaz, őket nem a környezetszennyezés, hanem az egyik legelvetemültebb fesztivál, a Nevadai Black Rock sivatagban megrendezésre kerülő Burning Man inspirálta, ahová csak a kezdők mennek el egy szimpla fejkendővel. A szálló por ellen persze bármelyik fesztiválon jól jöhet egy légszűrős maszk, hiszen az bárhol irgalmatlan port tud kavarni, ha pár tízezer ember ropja egy koncerten a szabad ég alatt.
A szájmaszkok mint kiegészítők a k-popsztároknak is sokat köszönhetnek, már ami népszerűségüket illeti. A dél-koreai popcsapatok már rég nem csak az ázsiai országokban hódítanak, Amerikában és Európában is egyre tekintélyesebb a rajongótáboruk, így első számú influenszernek számítanak, ha a fiatalok öltözködésének befolyásolásáról van szó. A kult streetwear márkák közül pedig a Supreme már 2014-ben piacra dobott egy neoprén darabot, amelynek ugyan egészségvédő szerepe nincs, az irányt azonban szépen kijelöli: a menő utcai stílushoz simán passzol a szájmaszk is.
Persze a szájmaszk mint divatcikk megközelíthető számtalan más irányból is. Tervezhető sportos, athleisure stílusban, adhatunk neki a wellness világából merítkező, letisztult színvilágot, a gyerekeknek pedig a Disney-rajzfilmek jelenthetnek kimeríthetetlen ihletforrást – az egészhez csak egy jó marketinges csapat kell, és néhány rebellis divattervező, akik bevállalják, hogy beteszik őket kollekcióikba.
A bulifaktor és a divatozási lehetőség tehát adott a szájmaszkok esetén, sokkal inkább kérdéses, belátják-e az emberek, hogy szükségük van efféle felszerelésre. A WHO adatai szerint évente 4,2 millió ember hal meg valamilyen, a légszennyezettség miatt kialakuló betegségben, és az emberiség 91 százaléka él olyan helyen, ahol a levegő szennyezettségének mértéke meghaladja a WHO ajánlásaiban megadott egészségügyi határértéket. Politikai okokból mégis épp a legkritikusabb helyen, Kínában titkolta a kormánypárt évekig a valós légszennyezettségi értékeket, de Indiában sem ritka, hogy orvosok is úgy nyilatkoznak, nem szükséges a szájmaszkok viselése, hacsak nincs komolyabb betegsége az illetőnek. Bár hozzá kell tenni azt is, emberek milliói élnek ezen országokban (is), akik meg sem engedhetnék maguknak a 10 ezer forintos árszintről induló arcmaszkokat.
