 Hétvégén könyvfesztivál |
Milyen a jó mesekönyv?
A jó mesekönyv komolyan veszi a gyerekeket, tanít és szórakoztat is egyszerre, mindezt lehetőleg észrevétlenül.
Megfelel ennek a mai magyar kínálat?
Bátran állíthatom, hogy az igényes magyar gyerekkönyvek a világ bármely pontján megállnák és meg is állják a helyüket. Egyre bővül a kiváló, művészi színvonalon illusztrált, gondosan szerkesztett mesekönyvek piaca.
 |
| Both Gabi, a meseutca.hu főszerkesztője |
Gyerekkönyvek terén beszélhetünk trendekről?
Igen. A nemzetközi és a magyar ízlés között nagy különbség, hogy nálunk a tabutémákat még nagyon kevés kiadó meri felvállalni. A válás, a különböző fogyatékosságok, a kirekesztés vagy a gyász rendkívül ritkán jelenik meg mesekönyvek témájaként. Talán még nem elég érett a felnőtt társadalom arra, hogy a gyerekeket szembesítse ezekkel a kérdésekkel is, pedig ők valóban nyitottak és elfogadók. Rajtunk múlik, mennyire lesz a mostani gyerekekből tudatos felnőtt.
Megváltoztak a mesekönyvek az elmúlt évtizedekben?
Nagyon fontosnak tartom a hagyományokat, tényleg jó látni a saját gyerekkorom mesekönyveit, de egy mai óvodás számára az ötvenes-hatvanas években született szövegek és képek már nem ugyanazt jelentik, mint akkoriban. Szerencsére az olyan írók, mint Berg Judit, Finy Petra vagy Nádori Lídia mind gyakorló anyák, ezért pontosan tudják, hogy mi érdekli a mai gyerekeket. De említhetném Czigány Zoltánt, Kiss Ottót, Lackfi Jánost és Varró Dánielt is, hogy ne csak az anyukákat dicsérjem. Nagyon kevés olyan alkotó van, mint Marék Veronika, aki ma is épp olyan modern és friss mind grafikailag, mind a szövegek tekintetében, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Milyen hibákat követünk el a gyerekkönyvek vásárlásakor?
Hogy meglátjuk az elsőt a polcon és megvesszük. Nem biztos, hogy azt kell megvenni, amit szemmagasságban helyeztek el. Érdemes olykor lehajolni vagy épp felágaskodni, mert igazi kincseket lelhetünk jól elrejtve a legtöbb könyvesbolt polcán. Vannak már szerencsére kifejezetten gyerekkönyvesboltok is, mint a budai Anno mesebolt vagy a pesti Pozsonyi Pagony. Náluk csak válogatottan jó gyerekkönyveket találhatunk. Ha van időnk, érdemes ezekbe ellátogatni új kötetért.
Van olyan könyv, amit kifejezetten ajánlana?
Módra Ildikó Trapp című kötetét, amelyhez Szalma Edit készített fantasztikusan szép rajzokat. Trapp egy kiszolgált ló, aki a vágóhíd elől talál menedéket egy furcsa, cirkuszi társaságban. A másik a gyerekkönyvek versenyén fődíjas mű, Máté Angi Volt egyszer egy című könyve, amelyet Szulyovszky Sarolta illusztrált. Ezeknek a meséknek rendkívül furcsa nyelvezetük és elvarázsolt képi világuk van, ezért kicsit nehezebbek, de azt viszont bátran állíthatom, hogy a gyereklélek legtitkosabb zugába is betalálnak. Emellett most olvastam a lányaimnak Per Olov Enquist A három barlang hegye című könyvét, az első olyan kötetet, amely nem klasszikus mese, hanem hús-vér szereplői vannak. Nagy boldogság és öröm volt együtt felfedezni ezt a világot. Ráadásul Enquist az idei könyvfesztivál díszvendége.
Both Gabi ajánlatai után íme, a mi kedvenceink, 2–6 éveseken „tesztelve”:
Alex T. Smith: Claude a városban
Claude, a kicsi, dundi kutya micisapkát és csinos, piros pulcsit hord. Legjobb barátjával, a koszos és kissé sajtszagú Bolyhos Zokni urasággal egy nap úgy döntenek, felfedezik a várost. Reggel még nem is sejtik, mennyi vicces és izgalmas kalandban lesz részük.
Berg Judit, Agócs Írisz: Doktor Maszat
A két új történetben Maszat betegségéről, majd pedig egy esős, de mégis nagyszerű tavaszi napról olvashatunk. Hétköznapi eseményekből különleges mesék születtek, amelyeknek a vidám perceken kívül azt is köszönhetjük, hogy a gyerekek vita nélkül veszik be az orvosságot.
|
|
Kajsa Gordan, Mia Maria Güettler: Kifli kutyaoviba megy
Kifli és gazdája egész nap együtt játszottak, mígnem egy nap Betti munkát kapott. Hogy a kutyus ne legyen egyedül otthon, gazdája beíratta az óvodába. Kifli nagyon félt a változástól, de hamar összebarátkozott a többi gyerekkel… azaz kutyával.
Marék Veronika, Richly Zsolt: A kékpöttyös elefánt
A kékpöttyös elefánt kislány a 60-as évek végén született, és egy régi újságban játszadozott havonta egy-egy barátjával. Kalandjai közül 20 olyan vidám, képregényes történet jelenik most meg csokorba gyűjtve, amelyekben a kiselefánt megpróbálja utánozni a másik állatot, több-kevesebb sikerrel.
Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
A szerző nem éppen rózsaszín mesevilágot tár elénk a könyvben, sokkal inkább olyan témákat feszeget, amelyekről nem szeretünk beszélni, főleg nem a gyerekeinkkel. A Sárkány történetein keresztül segíthetünk a gyerekeknek feldolgozni olyan eseményeket, mint a válás vagy a halál.
