Szabadidő

Egy cuki panda és az atomháború

Bármennyire is tartottunk tőle, a Kung Fu Panda 2 a nyár eddigi legviccesebb filmje lett, ráadásul a héten egy mutánsokkal megspékelt kubai rakétaválság is ránk szabadult az X-Men – Az elsők formájában. A hét, amikor kiderül, hogy Hollywoodnak van agya és szíve.
 
Melegbárból motoros bandába: profilváltások

Kung Fu Panda 2
Oké, elismerjük, hogy ez bizony elsősorban a kisfiúk és az örök gyerek pasik filmje. Ki másnak csillanna fel a szeme attól a ténytől, hogy az angol eredetiben Jean-Claude Van Damme egy Krokodil mestert szinkronizál vagy hogy Angelina Jolie még Tigrisként sem veszti el szexuális kisugárzását? A Kung Fu Panda első részét leginkább azért lehetett szeretni, mert az állatszereplőkkel tökéletesen parodizálta ki a kungfu-akciófilmek sablonjait, és karaktereinek hála, új életet lehelt beléjük.

A harcművészetet tanuló kövér pandát már csak esendősége miatt is imádtuk, ráadásul kevés olyan helyzetet tudunk elképzelni, amikor nem szeretnénk egy ennyire cuki állatot. A második részben már nem a kiképzésen, hanem egy főellenfél legyőzésén van a hangsúly, de hogy az egész nem egy szimpla rajzfilmes akcióorgia (amúgy meglepően sok akciójelenet van benne, de ezek többnyire rendkívül viccesek), az Po gyerekkorának megidézésén múlik. Azt már eddig is sejthettük valahonnan, hogy az igazi apja nem az őt felnevelő lúd, és most kiderül, miféle ármánykodások miatt szakították őt el a szüleitől. Közben pedig elcsattan néhány pandapofon.

Tudd, hogy értsd:
A látszattal ellentétben a pandák bizony nem mindig barátságosak:

Rendezte: Jennifer Yuh
Eredeti cím: Kung Fu Panda 2
A film honlapja: http://www.kungfupanda.com/
Forgalmazza: UIP-Duna Film

X-Men – Az elsők
Nem tudom, mi történt idén nyáron a neves amerikai filmkritikusokkal, de mintha bolondgombát ettek volna. Olyan korrektül elkészített iparosmunkákat dicsértek az egekbe, mint a Halálos iramban: Ötödik sebesség, vagy a Thor, olyan jelzőket használva, mintha valami Oscar-díjas mesterművel lett volna dolguk. Az eddigi legnagyobb dicsérethegy idén az X-Men – Az elsőknek jutott. Ennyi magasztalás után még szép, hogy komoly elvárásokkal ülünk be a filmre, de amikor csak egy korrekt hollywoodi akciófantasy a jutalmunk, csalódottak leszünk.

 

Az X-Men franchise legfőbb vonzereje, a rajongókedvenc Farkas (Hugh Jackman) ezúttal kimaradt a projektből, illetve csupán egy nagyon vicces cameo erejéig van jelen, de a mutánscsapat régmúltjába visszatekintő prequel szerencsére így sem nélkülözi a karakteres arcokat. A hatvanas évek elején járunk, a kubai rakétaválság környékén. Kiderül, hogy egy csapatnyi mutáns atomháborút akar szítani az Egyesült Államok és a Szovjetunió (a filmben végig Oroszországnak hívják, vagyis Amerikában már nem értik a fiatalok, mi az a Szovjetunió…) között, amit egy másik csapat próbál megakadályozni. A film fővonala a későbbi ősellenségek, Magneto és X professzor barátságát mutatja be, ráadásul a koncentrációs táborból szabadult Magneto nácivadász kalandjai már önmagukban is megérnek egy misét.

A kegyetlenül sármos Michael Fassbender és a szuperlaza James McAvoy brillíroznak a szerepeikbe, de sajnos a többieknek nem nagyon jut hely. Vázlatszerűen kidolgozva vergődnek ebben a hatvanas évek James Bond-filmjeinek hangulatát megidéző filmben, ami minden pozitívuma ellenére nem több egy szokásos hollywoodi blockbusternél, ahol pár fura alak akarja megmenteni a bolygót a világvégétől.

Tudd, hogy értsd:
A film vizuális trükkjei sajnos elég elnagyoltak, néha már-már rajzfilmszerűek lettek, ami annak köszönhető, hogy az egész mozit alig egy év alatt dobta össze a Fox stúdió.

Rendezte: Matthew Vaugh
Szereplők: Michael Fassbender, James McAvoy, Kevin Bacon, Jennifer Lawrence
Eredeti cím: X-Men: First Class
A film honlapja: http://www.x-menfirstclassmovie.com/
Forgalmazza: InterCom


Bogyó és Babóca – 13 új mese
Bartos Erika gyerekkönyvíró/illusztrátor sorozatát sok mindennel lehet vádolni, de azzal biztosan nem, hogy túl bonyolult lenne. Kőegyszerű animációval elmesélt pofonegyszerű sztorikat látunk egyenként öt percben, jól megszívlelhető tanulságokkal és életvidám történetekkel. Antonin Krizsanics rendező rövid idő alatt már a második csokrot dobta össze a csigafiú és a katicalány kalandjaiból.

 

Manapság kevés az olyan film, amire nyugodt szívvel beültethetjük a legkisebbeket is, és nem kell félni attól, hogy közben valamitől megijed, vagy a film után majd furcsa kérdéseket akar feltenni nekünk. A Bogyó és Babóca ilyen szempontból biztos pont, mivel Pogány Judit andalító narrációjával csak és kizárólag olyan aranyos kis sztorikat kapunk, melyekkel a légynek se lehetne ártani. A 70 perces játékidő biztosítja, hogy a gyerkőcök ne unják el magukat, mi, felnőttek pedig legalább nyugodt szívvel szundikálhatunk el a székünkben, hiszen az Alma együttes zenéi a legjobb altatódalok hatásával bírnak.

Tudd, hogy értsd:
Az első rész Oscar-jelölt társrendezője, M. Tóth Géza ezúttal csak producerként vett részt a második 13 etűdös kalandban.

Rendezte: Antonin Krizsanics
A film honlapja: http://www.bogyoesbaboca.com/
Forgalmazza: Kedd Animációs Stúdió


Úton
Luna és Amar a lehető legnagyobb boldogságban éli életét, míg Amar közel nem kerül egy fundamentalista csoporthoz. Luna kénytelen végignézni szerelme „átváltozását”.

Rendezte: Jasmila Zbanic
Szereplők: Zrinka Cvitesic, Leon Lucev, Ermin Bravo
Forgalmazza: Anjou Lafayette

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top