1. Hol lehet megnézni a torinói leplet?
Torinóban, a Keresztelő Szent János-katedrálisban. A templomot magát kifejezetten a lepel tiszteletére építették, és az egyik kápolnában tartják, amikor nincs kiállítva.
2. Mikor lehet megnézni?
Április 19. és június 24. között lesz kiállítva. A látogatás ingyenes – de előzetes regisztrációhoz kötött. A sindonia.org oldalon lehet jegyet foglalni, ahol negyedórás időszakokra van bontva a látogatási idő. Eddig több mint egymillió jegy fogyott el – akit érdekel a lehetőség, érdemes minél hamarabb lefoglalni a helyet. A tapasztalatok szerint érdemes kerülni a hétvégéket, mert azok zsúfoltak, és okosabb kihagyni a június 21-ét, amikor a pápa személyesen jön el Torinóba a tiszteletét leróni az ereklye előtt.
3. Miért nincs állandóan kiállítva a lepel?
Sok évszázados története során a lepel soha nem volt állandóan látható. Az év nagyobbik részében egy sötét, száraz helyen őrzik. Ennek egyrészt biztonsági okai vannak, mert a lepel mindig több millió látogatót vonz, másrészt a szövetszálak roncsolódnának a fényben. Legutóbb 2010-ben lehetett megnézni, a következő időpont 2025-ben lesz a tervek szerint.
4. Miért fontos a lepel?
A hívők szerint ez Jézus halotti leple, amelybe beletekerték, miután levették a keresztről. Egyes elméletek szerint a kép a feltámadáskor Jézus testéből áradó fény pontos lenyomata. Ha igaz, akkor ez a keresztény világ legnagyobb csodájának kézzel fogható bizonyítéka. Tény, hogy leplen látható férfialak testén lévő sebesülések pontosan megfelelnek a Biblia leírásának, méghozzá döbbenetesen részletesen. Nemcsak a keresztre feszítés nyomai, a töviskorona és az oldalán lévő lándzsa ütötte seb látható, de az olyan kevésbé ismertek is, mint az arcán a pofon nyoma, amit az egyik szolgától kapott, amikor az a főpappal beszélt, és a válla kificamodása, ami akkor történt, amikor elesett a kereszttel. Ráadásul a test maga sem megmosva, sem beolajozva nincs, és tudjuk, hogy ezért mentek a nők a sírhoz, amikor azt üresen találták.
5. A lepel tehát igazi?
Nem lehet bizonyítani. Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is vettek belőle mintát, és különböző módszerekkel próbálták megállapítani annak korát, és megállapították, hogy az 1200-as években készült. Ám ezt az eredményt többen vitatják, azt állítva, hogy a mintát egy későbbi toldás helyéről vették ki. Jelenleg a tudomány nem tud választ adni arra, hogy mikor és hogyan készült, így ez a világ egyik legtitokzatosabb műtárgya.
6. Milyen nagy a torinói lepel?
Hatalmas. 436-szor 110 centiméter. Tehát több, mint négy négyzetméter. Egy férfi teste látható rajta elölről és hátulról. Érdekes, hogy sokkal jobb minőségű képet láthatunk, ha a kép fotónegatívját nézzük, akkor sokkal pontosabban kirajzolódik az alak teste és arcának vonásai. Erre csak 1898-ban jöttek rá, amikor az első fényképet készítették róla. Előtte senki nem láthatta.
7. Hogy készült a rajta lévő kép?
Nem tudjuk. Senki nem tudta reprodukálni. Az biztos, hogy nem festve van. Az anyag tömörödése és égetése adja ki az emberi test mintáját. Sokan, sokféleképp próbálták rekonstruálni az évszázadok során: felforrósított szoborra tettek egy leplet, próbálkoztak fotóeljárásokkal, és egy tudós még arra is képes volt, hogy radioaktív injekciót adott be magának, majd lepelbe csavarta a testét. Az elkészült képek hasonlóak voltak – de egyik sem pont olyan.
8. Milyen nyomok vannak rajta?
Az, hogy mi történt a torinói lepellel az 1300-as évek óta, elég jól dokumentálva van, és bár elég elzártan őrizték, azért tudjuk: sok hányattatáson ment keresztül. Millió zarándok simogatta, csókolta, túlélt nem egy tűzvészt is. Ráadásul 1503-ban forró olajban is megmerítették, hogy bizonyítsák: a rajta lévő kép nem tűnik el. (Igazuk volt.) Mindenesetre a hosszú történet során sokféle nyom került rá. Víz, verejték, vér, pollenek és milliónyi szennyeződés, és ez megnehezíti a tudományos elemzéseket.
9. Vettek már a vérnyomokból DNS-mintát?
Igen, vettek, még a hetvenes években, de mivel a minta régi, így csak annyit tudtak megállapítani, hogy egy AB vércsoportú férfi vére van a leplen. Az elmúlt negyven évben a technika rengeteget fejlődött, de azóta az egyház határozottan elzárkózik az újabb vérvizsgálatoktól, mert nem akarják, hogy valaki megpróbálja Jézust klónozni a vérminta alapján.
10. Kié a lepel?
Ma már a katolikus egyház tulajdonában van, de 1983-ig az olasz királyi családé volt, akik 1453-ban vásárolták meg egy volt keresztes lovag (Geoffroi de Charney) unokájától két kastélyért cserébe. II. Umberto, az utolsó olasz király adta az egyháznak azzal a kitétellel, hogy a lepelnek örökre Torinóban kell maradnia.
11. Hogy került a lepel a keresztes lovaghoz?
Ezt nem tudjuk. A legvalószínűbb, hogy Konstantinápoly 1203-as feldúlása során szerezte meg, de az is lehet, hogy a felesége révén jutott hozzá, és nászajándékba kapta. Valószínű, hogy korábban a templomosok tulajdonában volt, mert a fennmaradt feljegyzések szerint amikor csatlakoztak a rendhez, Jézus igaz képmására kellett felesküdniük. (Később éppen emiatt vádolták őket bálványimádással.)
12. Hol volt a lepel az első ezer évben?
Nem tudjuk biztosan. A legendák szerint Jézus egy gazdag római követője vette meg, és őrizte, onnan került Edessza uralkodójához, akit meggyógyított, majd a város falába rejtették a keresztény üldözések elől, ennek köszönhető, hogy a várost sokáig nem tudták az ellenséges hadak elfoglalni. Onnan került a fővárosba, Konstantinápolyba, amíg azt ki nem fosztották a keresztes lovagok 1203-ban. Állítólag ott szerezte meg Geoffroi de Charney. Ám ez mind csak találgatás! A leírások ugyanis nem testlepelről beszélnek, amikor Jézus pontos mását említik, csak arcképről. A kutatók szerint azonban ennek az lehet az oka, hogy bekeretezve tartották a leplet, üveg alatt, amiből csak az arc látszódott, a test többi része nem.
13. Elképzelhető, hogy Leonardo készítette?
Mivel száz évvel Leonardo születése előtt már Torinóban őrizték, így biztosan nem.
14. A lepel tett valaha csodát?
A lepelhez sok-sok középkori csodát fűznek, de a huszadik században is történtek csodás gyógyulások. A leghíresebb egy angol kislány, Josie Wollan története, aki 1954-ben 11 éves korában súlyos, áttétes csontrákkal feküdt kórházban. Az orvosok már lemondtak róla, és megkapta az utolsó kenetet is, amikor hallotta, hogy a közelben a torinói lepelről tart előadást egy kutató. Azt mondta édesanyjának, úgy érzi, meggyógyulna, ha láthatná a leplet, így az édesanya szerzett neki egy fényképet. (Az ötvenes években ez sem volt egyszerű.) Miután Josie a kezébe fogta a képet, gyógyulásnak indult, és két héten belül hazamehetett, de járni még nem tudott. Ám bízott benne, hogy ez is sikerülhetne, ha saját szemével is láthatná a leplet. Sok-sok levelezés után az olasz király engedélyezte ezt számára, mert meghatotta a gyermek mély hite. Amikor Josie megérintette a leplet, felkelt a tolószékből. 1978-ban visszatért a templomba, és elmesélte, hogy azóta férjhez ment, született egy kislánya és teljesen egészséges.
15. Magyarországon is meg lehet nézni?
Győrben a Szent Kamillus-plénábiatemplomban van egy hiteles másolat 2012 óta. Előzetes bejelentkezés után meg lehet tekinteni.
