Teatro alla Scala
A milánói Scalaként ismert operaház megépítését Mária Terézia rendelte el, és ezzel 1778-ban megalapította az első olyan színházat, amely állandó és biztos jövedelemforrást jelentett a város művészeinek. Hogy a kultúra mindenkihez eljuthasson, igazi népszínházat álmodott meg a tervező, Giuseppe Piermarini, így egy közel négyezer férőhelyes nézőteret alakított ki, amellyel a második legnagyobb olasz színház épült meg. A Scala otthona, teremtője lett az operaműfajnak. Olyan kiválóságok kezdték itt pályafutásukat, mint Verdi, Puccini és Rossini, a múlt században pedig innen indult világhódító útjára Maria Callas, Renata Tiboldi és Giuseppe di Stefano is.
Sydneyi Operaház
A gigantikus vitorláiról híres épületnek nemcsak az előadásai, hanem a története is különleges. Az akkor még ismeretlen tervező, Jorn Utzon ötletének megvalósítására a tervezett 7 év helyett 14 évet vártak, és a gondolt 7 millió dollár helyett végül 100-at költöttek az ausztrálok, de végül sikerült bizonyítaniuk, hogy a kreativitásnak valóban nincs határa. 1973 óta a világ első számú kulturális és művészeti központját, amely a világ legnagyobb mechanikus orgonájával és színpadi függönyével is rendelkezik, átlagosan kétmillió ember látogatja meg évente. Az operavilág legjelesebb képviselőinek “otthona” volt ez a ház, többek között a legendás három tenoré vagy Joan Sutherlandé.
New York-i Metropolitan
A Metropolitan Opera Egyesület által alapított és irányított opera 1880-as megalakulása óta a Broadway-n székelt, túlélt világháborúkat, tűzvészt, majd a múlt század közepén költözött a Lincoln Centerbe, ahol most is működik. A jelenlegi színház Wallace K. Harrison tervei alapján épült meg, és jellemző rá, hogy a hagyományok tiszteletben tartása mellett kihasznál minden modernizációs lehetőséget és technikai vívmányt, hogy az előadásokat egyedivé tegye. Az operát a korabeli leggazdagabb családok vezették, úgymint az Astor vagy a Vanderbilt família. Szinte hihetetlen, hogy a társulat ennek ellenére számos alkalommal küzdött anyagi nehézségekkel, de az a művészgárda, amellyel dolgoztak garancia voltak a sikerre: többek között Toscanini és Mahler, akik az első karmesterek között voltak, Enrico Caruso, Maria Callas, James Levine, Pavarotti, majd az új generációból Natalie Dessay vagy Cecilia Bartoli.
Royal Opera House
A londoni operaház alapjai az 1700-as években kerültek a helyükre, de több alkalommal kellett szinte teljesen újjáépíteni az épületet, mivel kétszer is tűzvész áldozata lett. Csak a homlokzat, az előcsarnok és a nézőtér maradt meg nagyjából épségben, utóbbi műemléknek is számít. A jelenlegi, harmadik építmény Edward Middleton Barry tervei alapján készült el, de nem mindig operaként üzemelt: az első világháború alatt az épületet bútorraktárként használták, a második világháború alatt pedig táncteremmé alakították át. A múlt század közepétől azonban sorozatban, a közönség szeme láttára születtek meg csodálatos produkciók, a legnagyobbak, többek között Maria Callas, Placido Domingo és Edita Gruberova közreműködésével.
Zürichi Operaház
1891-ben csendültek fel az első hangok a Ferdinand Fellner és Hermann Helmer terve alapján készült épületben. Az opera elődje, az Aktientheater, amely Wagner egyik kedvenc színháza volt, a tűz martaléka lett. Nem véletlen, hogy az 1900-as évek végén végzett restauráció után A nürnbergi mesterdalnokkal kezdődött a legújabb szakasz az operaház történetében. A neoklasszicista stílusú épületen is többek között Wagner, Weber és Mozart alakjai láthatók. A neorokokó stílusú nézőtér 1200 fő befogadására képes, de a gyönyörű belső térnek óriási hátránya is van: számos ülőhelyről csak részben vagy egyáltalán nem látni a színpadot.
Teatro Colón
A Buenos Airesben álló, Francisco Tamburini által megálmodott, hatalmas, neoreneszánsz stílusú operaház nemcsak szépségével, hanem akusztikájával is egyedülálló. Márványlépcsői, szoborcsoportjai, gigantikus kupolája és kristálycsillárja, az arany és vörös színekbe burkolt belső terek, a hétszintes nézőtér mind-mind a zene nagyságát, a művészetek eleganciáját tükrözik. Bár a Teatro Colón sokkal fiatalabb, mint patinás, európai társai, 1908-ban Verdi Aidájával kezdte hallatni hangját a világban, és ebben olyan kiválóságok voltak segítségére, mint Toscanini, Richard Strauss, Herbert von Karajan vagy Joan Sutherland.
Magyar Állami Operaház
A magyar főváros egyik ékessége az Andrássy úti épület, amelyet Ybl Miklós tervezett. 1884-ben debütált, túlélt két világháborút, számos politikai csatározást és több zenészsztrájkot. Az operaház neoreneszánsz stílusával, márványból készült belső tereivel, díszlépcsőivel, külső és belső dekorációival, hatalmas falfreskóival, a zene nagyjainak homlokzaton elhelyezkedő szobraival mind-mind a művészetek és a zene halhatatlanságát jelképezi. Sok híres “hang” indult világot hódító útjára innen, többek között Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kalmár Magda, Kincses Veronika, de vendégművészként megfordultak itt az operavilág legjelesebb külföldi képviselői is, például Luciano Pavarotti vagy Montserrat Caballé.
Koltai Róbert betekintést engedett otthonába, és rögtön el is állt tőle a szavunk
A világ egyik legunalmasabb városa alig két órára van Budapesttől
Ezt hozza a csillagjegyeknek az áprilisi telihold
Exkluzív: Így él Kanadában Polyák Lilla és Gömöri András Máté
Mégis eladja Törőcsik Mari velemi házát a lánya – kiderült, mennyit kér érte
Eltelt 25 év: így nézett ki Zimány Linda, rövid barna hajú tiniként
Zuhanás, repülés, üldözés – A pszichológus elárulta, mit jelentenek a leggyakoribb álmok
