Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

“Itt minden csupa művér” – a Da Vinci démonai forgatásán jártam

Október 25-én visszatér a FOX képernyőjére a Da Vinci démonai. Aki imádja Leonardót és nyitott a történelem "újragondolására", annak mindenképpen ajánlom a sorozatot. Egy napot töltöttem a harmadik évad forgatásán, ahol megnéztem a helyi madám kupleráját és Da Vinci tankját, majd a forgatásra is beülhettem.

Pár perccel nyolc előtt indul a vonatunk Londonból, és kisebb késéssel, 11 óra körül érkezünk meg, Swansea állomásra. Egy piros lámpákkal kivilágított “parti busszal” megyünk a tengerpart közelében épült hatalmas stúdióhoz. “Egykor egy víz és áram nélkül termelő gyár állt ezen a területen” – ezt már Ed Thomas meséli nekem, miközben a rendező és a showrunner szobája mellett haladunk el.

Ed Thomas neve ismerősen csenghet a sorozatrajongók számára: vezető díszlet- és látványtervező nemcsak a Da Vinci démonaiban, hanem például a Doctor Whó-ban is. Azt is tőle tudom meg, hogy bár a három hatalmas stúdióban tucatszámra építették fel a különböző helyszínek díszleteit, a firenzei MediciRiccardi-palota belső jelenetét két helyen, a Cearphilly és a Margam kastélyban rögzítik. “Bár Wales nem Firenze – ezt érzitek, hiszen szakad az eső, és fúj a szél –, de itt minden alkalmas a Da Vinci démonai forgatására. Van tengerpart, erdő és gyönyörű hegyek, így a külső helyszíni forgatásokra is tökéletes” – folytatja Ed, és mielőtt megittam volna a forró teámat, már karon is fog, és odasúgja, hogy egy magyar lány, “Zofia” is dolgozik a csapatában, én pedig rögtön jelzem, hogy a túránk végén szívesen beszélgetnék “Zofiával”.

“Ne lepődjetek meg, de itt minden csupa művér”

Aztán már megyünk is át a szereplők lakóbuszai között egyenesen az első stúdióba. A 12 fős újságírócsoportot Ed először egy kisebb parasztházba vezeti, ennek pincéjében bizony egyik főhősünk raboskodik majd az új évadban. Bár a FOX sorozatát gyakran éri az a kritika, hogy túl sok bluebox technikát alkalmaz – ami egyébként igaz –, de a díszletbe egyszerűen nem lehet belekötni. A legutolsó ház sarka is elképesztően életszerű, csakis akkor mondja meg az ember, hogy ez festett hungarocell, ha simogatni kezdi a díszletek falait. Ugyanebben a stúdióban látható az egyik kedvenc helyszínem, a firenzei házak tetőszerkezete. Itt ugrált Leonardo a második évadban, miközben próbálta visszajuttatni Lorenzót a palotába.

A walesi Firenze – egy napot töltöttem a Da Vinci démonai forgatásán

Aztán Da Vinci műterme felé indulunk, ahol utoljára egy hatalmas tüzet rögzített a stáb a második évad végén. “Ne lepődjetek meg, a padlót művér borítja. Tudjátok, itt halt meg Verrocchio” – mondja Ed, majd tempósan vezet minket a második stúdióba. “Ez a díszlet egy új szereplő lakása. Spoiler nélkül csak annyit árulhatok el, hogy emberünk otthona tele van gusztustalansággal. Vért itt is találhattok, jobb lesz vigyázni” – folytatja szórakozottan a látványtervező. Kibotorkálva a díszletből egy ismerős helyszín felé, a Nápolyi Királyság otrantói kastélyába tartunk. A hatalmas körasztalt pont úgy álljuk körbe a sorozat készítőivel, ahogyan a második évad utolsó részében Da Vinci, Alfonso herceg, Lorenzo di Medici és a pápa. Az asztalt és a legutolsó széket is olyan aprólékosan kidolgozott díszek borítják, hogy képes lennék itt órákig elidőzni, de nem lehet, mert már megyünk is tovább a harmadik évad egyik legizgalmasabbnak tűnő helyszínéhez.

A walesi Firenze – egy napot töltöttem a Da Vinci démonai forgatásán

Vaginalépcső is készült a Da Vinci démonai harmadik évadába

Feltűnik ugyanis a sorozatban egy helyi “madám”, akinek fészke az Élvezetek Palotája nevet kapta. Van itt minden: láncok lógnak a falból, és a különböző szobákban különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kedves urak. A Szürke ötven árnyalatának reneszánszbeli változata valósult meg itt – gondolom magamban, amíg a vaginalépcsőn sétálgatva eljutok a madám hálószobájába.

Miközben az utolsó, harmadik stúdió felé tartunk, Ed arról mesél, hogy a helyi közösség annyiszor kapja meg a stúdiót, ahányszor csak kérik, legutóbb a helyi focicsapat forgatott itt.

Rómába, a pápai birodalom felé indulunk, ahol a padló a legapróbb részleteiben is az eredetire emlékeztet, van itt kápolna és fürdő is. Hirtelen egy furcsa illat csapja meg mindenki orrát: “Robbantás volt a stúdió másik végén” – súgja oda nekünk az egyik díszlettervező srác, aki Eddel együtt egy kinti helyszín felé tereli a csoportot. Útközben a kellékeket, fegyvereket gyártó csapat mellett haladunk el. Egy lány éppen ostort fon, míg a mellette ülő férfi egy tőrt készít. Abban nem vagyok biztos, hogy az ostor az istállóba, vagy inkább a madám kuplerájába készül.

A walesi Firenze – egy napot töltöttem a Da Vinci démonai forgatásán

Innen a díszletraktár felé haladunk tovább, ahol töméntelen kellék kapott helyet: itt vannak az inka kincsek, a második évadban megjelenő Mona Lisa, az özvegy könnyeinek doboza az első évadból, Da Vinci jellegzetes szárnyai, Alfonso apjának őrült koponyagyűjteménye, kardok és tőrök…

A walesi Firenze – egy napot töltöttem a Da Vinci démonai forgatásán

Végre megérkezünk a külső helyszínhez, ahol a felrobbantott Otranto képe fogad. “Hetekig építettük, és két óra alatt teljesen felrobbantottuk a forgatáson” – mondja Ed, aki ezt szerintem egy kicsit sajnálja.

Visszafelé még újra besétálunk a hármas stúdióba, ahol egy kezdetleges tank fogad minket – Da Vinci tervezte, és az új évadban találkozhatunk vele. “Az első évad volt a legnehezebb, a második sokkal könnyebbnek tűnt annak ellenére, hogy rengeteget dolgoztunk a Machu Picchu részletein, azonban a legtöbb kihívást a harmadik évad tartogatja számunkra. Hatalmas tereket építhetünk be, rengeteg új helyszín lesz, és Da Vinci új találmányait is meg kell álmodnunk, majd kiviteleznünk” – meséli izgatottan Ed, majd megállít minket a sétánkban, és azt kéri, nézzünk körül. Azonnal felismerem a firenzei városképet. Épp a MediciRiccardi-palota ajtaja előtt állok, és mivel volt szerencsém már élőben is látni, lenyűgöz, hogy mennyire figyelt a stáb, hogy a legutolsó ablak vagy ajtódísz is hasonlítson a korabeli környezethez.

 

Miközben a walesi Firenze homokos utcáin sétálunk, megszólal a csengő, ami jelzi: a stúdióban, egy másik díszletben, elindult a felvétel. Néhány percig némán várakozunk, majd amikor ismét elindulhatunk, alig pár lépés után a felvétel kellős közepén találom magam. Előttem áll Nico és Vanessa, mellettem a kedvenc történelmi karakterem, Lorenzo il Magnifico Medici, a háttérben Da Vinci és Riario tűnik fel. A rendező megengedi, hogy leüljünk mögé végignézni a jelenetet. Én pedig tátott szájjal figyelem, ahogyan a Medici uralkodó mindent és mindenkit elsöprő, karizmatikus személyisége tekintélyt parancsol magának. Öt perc, és a jelenetnek vége. Megszólal a csengő, a stáb ebédelni indul, a színészek kedvesen ránk mosolyognak. “Találkozunk az interjún” – mondják kifelé menet…

Olvass még a Da Vinci démonairól!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top