A Hello 2015 október 23-án debütált, a hivatalos videót pedig kevesebb, mint 3 nap múlva már több mint 50 millióan nézték meg a YouTube-on. Ez nagyjából óránként egymillió megtekintést jelent. Az alább is meghallgatható dal cikkünk írásakor több mint 1,1 milliárd nézőnél tart. Fontos, hogy ez csak erre az egyetlen videóra vonatkozik, a dalt pedig csak a YouTube-on több ezer példányban lehet megtalálni, nem beszélve az olyan felületekről, mint a Spotify vagy az iTunes.
A Hello még olyanok fülébe is napokra befészkelte magát, akik nem ismerik, vagy kifejezetten nem szeretik Adéle munkásságát. A Huffington Post szerkesztősége ezért David Metzer professzorhoz, a University of British Columbia zeneművészettel foglalkozó szakértőjéhez fordult, aki egy zenei balladákról szóló könyv megírásán dolgozik mostanában. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi a titka a fiatal énekes szupersztár fülbemászó szerzeményeinek.
Metzer első körben arra figyelmeztetett, hogy a mai zenéket nem szabad túl merev kategóriákba rendezni, mivel azokban nagy eséllyel számos, egymástól teljesen eltérő műfaj elemei keverednek. Adele Hello című dalát a professzor úgynevezett “power ballad”-ként írta le, amelyben keverednek a pop és a soul elemei is.
Metzer szerint a titok nyitja egy olyan formula, amelyet már a hetvenes évek óta sikerrel alkalmaznak a slágergyárosok. “A power ballad egy egyszerű trükköt alkalmaz – magyarázta a professzor. – Ez pedig a folyamatos eszkalálódás, fokozódás eszköze: a dalok halkan és visszafogottan kezdődnek, majd folyamatosan, lépésről lépésre erősödnek fel. Az elején általában csak az énekes hangja hallható, esetleg egy zongorafutam, vagy hasonló, a végén pedig már egy teljes szimfonikus zenekar és elektromos gitárok segítségével érik el, hogy rendkívül átütő élmény legyen a dal. Ez ugyanis fokozza a zenei és érzelmi töltést.”
A fokozatos erősödést az ehhez hasonló slágerek körülbelül háromnegyede környékén egy hirtelen hangszínváltással erősítik tovább. Ezt az angol szakemberek “kamionos modulációnak” (truck driver modulation) nevezik, amelynek lényege, hogy az ember úgy érezze, a zene hatalmas erővel tölti fel.
“Ezt könnyű felismerni, mert ez a pont olyan, mintha magasabb fokozatba kapcsolna a zene” – tette hozzá Metzer. A power ballad struktúráját a professzor egyébként Barry Manilow-ig vezette vissza.
Az olyan dalok, mint a Mandy vagy azt I Write the Songs is ugyanerről szól: folyamatos fokozódás és a moduláció váltása a vége felé. Egy zenekritikus a nyolcvanas években “Big Bang” formulának nevezte ezt a megoldást. A power ballad műfaját a nyolcvanas évek pop- és rockslágerei járatták a csúcsra, olyan dalok, mint például a Dream On az Aerosmith-től.
A slágerek másik gyakori titka 4 hang, amelyekkel a legtöbb popsláger lejátszható. Ezt az Axis of Awesome nevű comedy rock formáció zseniális 4 Chord Song című szerzeményével szemléltetnénk. Jó szórakozást!
További cikkek Adele-ről az NLCafén:
- 10 Adele-sláger, amit hallgass meg vasárnap!
- Ilyen hatással van a nőkre Adele Hellója
- Hallgasd meg Adele legújabb dalát!
