Minden napra jutott egy új épület Budapesten
1867-ben a kiegyezéssel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely egészen 1918-ig fennállt. Ezekben az évtizedekben látványos fejlődésen mentek keresztül a magyar városok, legfőképpen az 1873-ban egyesített Pest, Buda és Óbuda, azaz Budapest. Ez a fél évszázad gazdasági, kulturális és még sok egyéb szempontból is nagyon sikeres időszaka volt az országnak. Hatalmas fejlődés vette kezdetét, nyüzsgőn zajlott az élet akkoriban. Egymást érték az építkezések, óriási infrastrukturális beruházások kezdődtek. Hatalmas házak emelésének lehettek tanúi a korabeliek, a főváros mára patinás épületeinek nagy része akkor keletkezett. Szinte minden napra jutott egy-egy épületátadás.
Budapesten akkoriban valóságos hídépítési láz vette kezdetét. Elkészült a Ferenc József híd és a Margit híd is. 1875-ben alapították a Zeneakadémiát, ahol lehetőség nyílt a zenei képzés magas szintű megvalósítására és a komolyzenei hangversenyélet fellendítésére. 1884-ben átadták az Operaházat is. Kiépült a vasúthálózat is, 1877-re felépítették a Nyugati pályaudvart, amely akkoriban az egyik legkorszerűbb volt. Mivel 1896-ban ünnepelték Magyarország ezeréves fennállását, abban az évben számos nevezetes eseménynek és új épület átadásának lehettek részesei az emberek.
1896. május 1-jén avatták fel a Vígszínházat, rá egy napra, május 2-án adták át a Földalattit, május 4-én pedig már a Műcsarnokkal is büszkélkedhetett Budapest.
Fél éven át ünnepelt az ország
A 1896-os millenniumi ünnepségsorozat hat hónapon át tartott, májustól novemberig. A szabadtéri hangversenyekkel és tűzijátékkal tarkított megnyitót május 2-án tartották, a királyi családból megjelent maga Ferenc József és Erzsébet királyné is. Aznap rögtön a nagyszabású, “Ezredéves Országos Kiállítással” kezdték az ünneplést, amelyet a Városligetben tartottak meg. Több mint 500 ezer négyzetméteren állítottak fel több száz pavilont, amelyekben kizárólag magyar termékeket mutattak be mindenféle témában, így például a mezőgazdaság, az ipar, a művészet, az egészségügy, a hadügy és a kereskedelem területéről. Több millió ember fordult meg a hónapokig nyitva tartó kiállításon, Budapest akkor a figyelem középpontjában tündökölt.
Ezekben a hónapokban megrendezték a híres lókiállítást, bálokat adtak az Operaházban, lovasjátékokat, vívóversenyt és hangversenyeket tartottak, tárlatok nyíltak, nemzetközi konferenciákat szerveztek, és május 10-én megrendezték az első budapesti filmvetítést is a Royal Szállóban. Júniusban felszentelték a Mátyás-templomot, majd augusztus 20-án az államalapítás nagyszabású ünnepségére került sor. Szeptemberben megnyitották a Vaskapu-szorost, októberben pedig felavatták a Ferenc József hidat. Október 25-én átadták az Iparművészeti Múzeumot, és elkészült a Parlament kupolája is. Egyszóval megadták a módját, hogyan ünnepeljenek fél éven át, egészen biztos, hogy akkoriban senki nem unatkozott.
A kultúráért és a divatért rajongtak a hölgyek
A századforduló előtti időszakban különleges életérzés uralkodott el az embereken, a béke, a rohamléptékű fejlődés időszaka volt ez. A gazdasági életben lehetett leginkább észrevenni a pozitív változásokat, de a társadalmi élet is komolyan fellendült. Nyüzsgő művészeti, zenei élet és elegancia jellemezte akkor Budapestet. Pezsgett a kulturális élet, az emberek színházba jártak, a vendéglők pedig a társadalmi élet, a nagy találkozások fontos színhelyei lettek.
A hölgyek odavoltak a divatért, a divatlapok akkoriban fénykorukat élték. A fiatal hölgyek délutánonként a Duna-korzón mutatták meg legújabb ruháikat, az úri réteg pedig a lóversenytéren divatozott, mintha csak a legújabb divatlapokból léptek volna elő. A színházakban, az Operában és a különböző bálokon sem volt ez másképp, a kritikusok a hölgyek ruhakölteményeiről legalább annyit írtak, mint magukról az előadásokról. A divat a társadalmi hovatartozás fontos jelképévé vált, olyannyira, hogy az öltözködésről külön szakkönyvek is jelentek meg ez időben, amelyek azt taglalták, hogy melyik rétegnek mit szükséges hordani, és persze hogyan.
Akkoriban váltak elterjedtté a feminista írások is, amelyek a nők látókörét tágították, jogaikért harcoltak, szellemi és anyagi felemelkedésükért, oktatásuk és munkalehetőségeik kiszélesítéséért tettek. Segítette mindezt az is, hogy bevezették a kötelező elemi iskolai oktatást is, és több száz népiskolát létesítettek országszerte. A századforduló környékén jelentek meg az első bulvárlapok is, amelyek kedvükre mulattatták a népet.
Budapest akkor és most
- Retró: ez maradt a neonfényes Budapestből
- Így változott át Budapest – újabb 20 elképesztő fotó
- Óbuda akkor és most
