A pünkösd vallási ünnep, a szentlélek kiáradását és a keresztény egyház megalakulását ünnepeljük. A húsvét és a karácsony után ez a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Ahogy Jézus Krisztus a mennybemenetele előtt megígérte, ezen a napon szált le a szentlélek a tanítványaira, azaz az apostolokra, akik így képessé váltak a misszió teljesítésére, megalapították a keresztény egyházat.
A pünkösdöt azonban már ennél korábban is ünnepelték, eredetileg aratási ünnep volt, majd az ószövetség szerint a mózesi törvény emléknapja lett, azt ünnepelték, hogy Isten ezen a napon lépett szövetségre a népével.
Pünkösd ünneplésekor keverednek a pogány és a keresztény elemek, így rengeteg népszokás kapcsolódik hozzá. A tavasz és a termékenység ünnepe is. Régen ilyenkor a falu legényei különböző versenyekben (lovasverseny, kötélhúzás…) mérték össze a tudásukat, a nyertes lett a pünkösdi király, ami igen tekintélyt parancsoló cím volt, de csak egy évig tartott.
Fontos megemlíteni a csíksomlyói búcsút, a hívek pünkösd szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz majd mise után a két Somlyó-hegy közé vonultak, ez az egyetemes magyarság találkozóhelye.
