nlc.hu
Szabadidő
A Szép Juhászné és Wampetics: a XIX. századi Budapest legendás vendéglői

A Szép Juhászné és Wampetics: a XIX. századi Budapest legendás vendéglői

A hűvösvölgyi villamos-végállomás egy legendás étteremnek köszönheti a létezését. A Gundel palacsintát pedig eleinte egyáltalán nem így hívták a kor egyik legnépszerűbb vendéglőjében. Gasztronosztalgiázz velünk!

Sissi Királyné a Deák Ference kedvence

A Szép Juhászné vendégfogadó 1770-ben kezdte meg működését. A klasszikus budai zöldvendéglők hangulata volt jellemző a pálos kolostor köveiből készült épületre, mely egykor a Budakeszi úton fogadta vendégeit.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői

forrás: hungaricana

A legszebb kilátással dicsekedhetett a korban, s ebbéli vonzereje mellett nemcsak remek fogásokkal büszkélkedhetett, hanem hírességek sokaságát is vonzotta. 1882-ben tett János-hegyi látogatása során itt járt Sissi királyné, de Deák Ferenc is gyakran megfordult e helyen. A festőművész Borsos Józsefet is megigézte a környék, olyannyira, hogy 1860-ban megvette a vendéglőt, és 1883-ban bekövetkezett haláláig működtette.

A búcsúsok kedvence

A másik budai kuriózum az 1700-as évek végétől működő hűvösvölgyi Balázs korcsma. Balázs Antal eleinte fröccsöt mért a Budára tartó rác szekeresek számára. A XIX. században azonban divatos kirándulóhellyé vált a környék, és a Máriaremetére tartó búcsújárók is itt álltak meg pihenni. Így nemcsak a forgalom nőtt meg, hanem a változás hevében vendéglővé avanzsált korcsma nívója is. Budai borokkal, klasszikus magyar ételekkel, disznótorossal várták a vendégeket, valamint sváb gőzgombóc is szerepelt a fogások között.  A vendéglő népszerűsége miatt is épült meg 1900-ban a hűvösvölgyi villamosvonal.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői

forrás: hungaricana

Vörösmarty kedvenc helye

A XIX. század második felében erdők, mezők és szőlőültetvények borították a mai XII. kerület területét. Akkor jött divatba a hétvégi túrázás, melyet a kirándulók szívesen egybekötöttek valamely hegyvidéki vendéglő látogatásával. 1837-ben nyitotta meg kapuit Zugliget másik ékessége a legendás Disznófő vendéglő, melyet előszeretettel látogatott Vörösmarty Mihály. A közkedvelt kirándulóhely, a Disznófő-forrás melletti vendéglő, kezdetben csak néhány fapadból és asztalból állt. A lóvasút és a fogaskerekű indulása megnövelte a hely forgalmát, így az 1850-es évek végére már 600 fő befogadására volt alkalmas.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői
forrás: hungaricana

Az Újházy tyúkhúsleves itt született

Az 1896-os milleniumi előkészületeknek köszönhetően a Városliget jelentősége nagymértékben megnőtt. 1899-re Wampetics Ferenc virágzó éttermet varázsolt oda, kifinomult konyhával és kiváló személyzettel. Törzsvendége volt Rippl-Rónai József és Csók István, akiktől Wampetics úr fizetés fejében olykor festményt is elfogadott. Művészetpártolóként is jeleskedett, mikor nyers brutalitása miatt a Műcsarnok nem engedte Thorma János Aradi vértanúk című festményének kiállítását. Kész zarándokhellyé változott a vendéglő, mikor ott lehetett megcsodálni a tiltott alkotást. Mikszáth Kálmán író, Podmaniczky Frigyes báró és Újházy Ede színművész is rendszeresen megfordultak a Wampeticsben. Egyik alkalommal Újházy Ede előadta az ideális tyúkhúslevesről szóló elméletét. Saját ízlése és a vendéglő szakácsával történt hosszas egyeztetés után született meg az a mestermű, melyet ma Újházy tyúkhúslevesként ismerünk.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői

forrás: hungaricana

Így lett a Márai palacsintából Gundel palacsinta

A Wampetics vendéglőt 1910-ben Gundel Károly vette át, aki gyűjtötte és éttermében szervírozta a különféle fogásokat. Unokája, Latinovits Zoltán talán ezért is volt képes olyan áhítattal játszani, az általa csak Krúdy Gyula bácsiként emlegetett Szinbád főszerepét. A menü tartalmazott a kolozsvári káposztától a pozsonyi kiflin át a felvidéki káposztás sztrapacskáig mindent. Hagyományos magyar és a francia fogások mellett szerepeltek saját alkotásai, mint a Fogas Gundel módra, vagy a Gundel tokány, de itt született a somlói galuska és a palócleves is. Kivéve a Gundel palacsintát.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői

forrás: hungaricana

Ugyanis a recept nem a Gundel család rafinériájának, hanem Márai Sándor feleségének, Lolának köszönhető. Ő készítette el a receptet, mely kezdetben Márai palacsintaként, majd a házaspár emigrációja után Gundel palacsintaként szerepelt a vendéglő étlapján.

Itt ette a legfinomabb töltött paprikát Krúdy Gyula

Pest, Buda és Óbuda egyesítése után fellendült a romantikus, barokk kiskocsmák iránti érdeklődés, és a városiak előszeretettel tették kirándulásuk célpontjává a kedves peremkerületet. A Khélik földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, majd 1885-ben megnyitották bormérésüket, mely az ital mellé kezdetben felvágottat, többnyire disznótorost kínált.

A Szép Juhászné-től Wampeticsig: a XIX. századi Budapest  legendás vendéglői
forrás: hungaricana

1939-től működő Mókus utcai vendéglőjükben a hagyományos fogások mellett heti egyszer halat is felszolgáltak. Latabár Kálmán és Honthy Hanna színművésznő is szerette a helyet, de a legkedvesebb vendég Krúdy Gyula volt, akinek Lévai Esztike töltött paprikája volt a kedvence étele. A híres névsort egyenesen Kéhli Ferenc személyes listájából tudhatjuk meg, amit azért írt össze, hogy az utókor is megismerje vendéglője sikerét. Az óbudai snapszer itt lett kártyajátékból egy tartalmas, pikáns levessé.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top