Apja reménykedett, hogy nem tart sokáig ez a fellángolás
1939-ben az akkori királyi jacht, a Viktória és Albert lehorgonyzott a dartmouthi tengerészeti akadémia kikötőjében. Fanfárok köszöntötték a királyi utasokat: VI. György királyt, Erzsébet királynét és két lányukat, a 13 éves Erzsébet hercegnőt és négy évvel fiatalabb húgát, Margitot. A két kislány kísérőjéül az akadémiai egyik fess tanulóját, a 18 éves Fülöpöt, Görögország és Dánia hercegét kérték meg. Míg a fenséges szülők szemlét tartottak, a fiatalok teniszeztek és piknikeztek a parton. Az órák repültek, a látogatás a végéhez ért, s Erzsébetnek különösen nehezére esett a búcsúzkodás Fülöppel. Miután a királyi jacht felszedte a horgonyt, Fülöp egy csónakban a hajó után evezett, hogy minél tovább láthassa a hajó hátsó korlátjánál neki integető 13 éves bakfist. “Ugye milyen szép fiú, Crafie?” – kérdezte a hercegnő a nevelőnőjét, Marion Crawfordot, aki később könyvében írta le a fiatalok megismerkedését.
És bár akkor még nem voltak házasok, máris számos akadályt kellett leküzdeniük. Az uralkodó tudta, hogy lányára komoly hivatás vár, és azt szerette volna, ha egy brit herceghez megy feleségül. Több jelölt is akadt, de Lilibethnek, ahogyan becézik ma is, egyik sem kellett. Csak a makacssága láttán egyezett bele az apja abba, hogy levelezzen Fülöppel. Talán úgy vélte, csak kamaszos lelkesedésről van szó. Erzsébet azonban végzetesen beleszeretett a férfiba.
A képen balról jobbra: Fülöp herceg, Margit hercegnő, Erzsébet királyné, IV. György király és Erzsébet hercegnő (Fotó: Popperfoto/Getty Images)
A háború sem választotta szét őket
Nem sokkal később Fülöp már a II. világháború poklában harcolt, hajóparancsnokként szolgált, Erzsébet pedig a túléléséért imádkozott. Naponta írt neki, és Fülöp ritka eltávozásai alkalmával boldogan vetette a snájdig katonatiszt nyakába magát. Akár el is választhatta volna őket a világháború, de legyőzték a távolság okozta nehézségeket, és amikor Fülöp diadalmasan hazaért, Erzsébet már tudta, senki máshoz nem akar feleségül menni, csak hozzá.
Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg – 1946 (Fotó: Popperfoto/Getty Images)
Feladta érte a nevét és a családját
Fülöp 1946 nyarán kérte meg VI. Györgytől Erzsébet kezét. A király nagy nehezen igent mondott, de a hivatalos bejelentéssel várni kellett, amíg Erzsébet betöltötte a 21. évét. Fülöp német és görög származása, valamint rangja rendkívül kényes kérdés volt a II. világháború után. Választania kellett: vagy megtagadja múltját, vagy a kormány és a királyi ház nem adja hozzájárulását a frigyhez – gyakorlatilag megzsarolták. Fülöp a trónörökösnőt választotta, lemondott görög és dán hercegi rangjáról, áttért az anglikán vallásra és cserébe megkapta a brit állampolgárságot. De előtte még a németesen csengő Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg vezetéknevétől is meg kellett szabadulnia, helyette anyja családi nevét, a Mountbattent vette fel.
A házaspár Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg üdvözli a tömeget a Buckingham-palota erkélyéről (Fotó: Popperfoto/Getty Images)
Az eljegyzést végül 1947 nyarán jelentették be, majd az év november 20-án összeházasodtak, Fülöp hercegből pedig őkirályi fensége Edinburgh hercege lett. A 69 évvel ezelőtti menyegzőre azonban csak Fülöp anyját, az akkor már özvegy Aliz hercegnőt hívták meg, négy nővérét nem. Ez nagyon fájt Fülöpnek. Margit, Teodóra, Cecília és Zsófia hercegnők ugyanis mind német hercegekhez, arisztokratákhoz mentek nőül, és senki nem látta őket szívesen a háború utáni években, amikor a britek még a jegyrendszert nyögték, mindenhol a háború rombolásába botlottak, amikor még gyászolták a nácik elleni harcokban meghalt katonákat.
Nem, nem és nem
Boldog évek következtek, 1948-ben megszületett Károly herceg, majd két év múlva Anna hercegnő. 1952. február 6-án azonban minden megváltozott, meghalt a király, Erzsébetből pedig királynő lett, mindössze 25 esztendősen. Mindez azt jelentette, hogy II. Erzsébet nemcsak az állam, hanem a dinasztia feje lett, azaz mindenben, a családi élettől kezdve a Buckingham-palota legkisebb szobájának kifestéséig az ő szava döntött. Ez pedig borzalmas volt egy olyan férfi számára, mint a herceg, s kemény, dacos évek következtek. Fülöp azt akarta, hogy családjuk ne a Buckingham-palotában lakjon, hanem a sokkal családiasabb Kensington-palotában. Ám hiába érvelt órákon át a férje kérése mellett Erzsébet, erről Churchill hallani sem akart.
Károly herceg, Fülöp herceg, Anna hercegnő és Erzsébet királynő (Fotó: Ullstein Bild)
Fülöp ezután megpróbálta megreformálni a királyi háztartást: nem értette, hogy ha kér egy szendvicset, azt miért három lakáj hozza. Hogy az étel miért hideg, mire az ebédlőhöz ér. Szeretett volna játszóteret a palota parkjába, de minden felvetésére közölték vele: törődjön a saját dolgával. És ez volt a legnagyobb gond: semmi dolga nem volt. Nem szólhatott bele az államügyekbe, nem vehetett részt kormányzati megbeszéléseken, mi több, hivatalosan fejet kellett hajtania a felesége előtt, nyilvánosan pedig mindig három lépés távolságról kellett követnie. Hogy megpróbálja maradék büszkeségét megmenteni, felvetette, hogy a királyi ház nevét Windsorról az ő nevére, Mountbattenre módosítsák. A miniszterelnök, Sir Winston Churchill nemet mondott. “Egy nyomorult élősködő vagyok” – reagált mindenre Fülöp.
Megcsalások, pletykák, gyógyító távolság
II. Erzsébet nehéz helyzetben került, királynőként, anyaként és feleségként kellett helytállnia – mégpedig ebben a sorrendben. Ez az időszak volt az egyetlen alkalom, amikor a házasságuk súlyos törést szenvedett, bár ez nyilvánosan soha nem látszott a királyi páron. Pedig pletykálni kezdtek Fülöp herceg szeretőiről, ami minden bizonnyal eljutott a királynő fülébe is, de okosan nem vett tudomást róla. Hallott a csütörtök napról is: minden egyes csütörtökön a herceg és személyi titkára, Mike Parker a londoni Sohóban tivornyáztak. Ki tudja, mi történt ott. Négyévnyi haragszomrád, megcsalások, veszekedések, hisztik és durcáskodás után Fülöp végül úgy döntött, kialakítja a maga feladatkörét. Létrehozta a máig igen sikeres, róla elnevezett díjat, melyet a sport és a tudomány területén több próbát sikeresen abszolváló fiatalokat jutalmazza. Még ugyanebben az évben, 1956-ban hajóra szállt és hat hónapnyi hivatalos körutazást tett a Nemzetközösség országaiban, ő nyitotta meg az az évi nyári olimpiai játékokat Melbourne-ben. Lenyugodva tért haza, rájött, mi lesz a feladata, érdeklődési köre letisztult, terveket készített, és elkezdte azokat megvalósítani. Az út alatt Fülöp készített egy fotót két egymást átölelő leguánról és elküldte feleségének a kilencedik házassági évfordulójukra. A kép ma is II. Erzsébet egyik kedvence, talán házassága rossz időszakának lezárására emlékezteti.
Fülöp megérkezik a melbourne-i olimpiára (1956)
“Ő a sziklám”
Időközben II. Erzsébet is belátta, hogy mire van szüksége férjének, éppen ezért átadta neki a szűkebb család fölötti irányítást. Fülöp dönthetett arról, hogy hova járnak a gyerekek iskolába, kik lesznek a nevelőik. Rábízta valamennyi kastély kezelését, dönthetett a személyzet ügyében is. Nyilvánosan is elismerte őt: házassága óta Fülöpnek nem volt neve, valójában nem hívták Fülöp hercegnek, csak Edinburgh hercegének. (Olyan sincs, hogy Katalin hercegnő, ő is csak Cambridge hercegnője, csak magyarul könnyebb így emlegetni – a szerk.) 1957-ben a királynő brit hercegi rangra emelte férjét, innentől kezdve lehet használni a Fülöp herceg, Edinburgh hercege nevet.
Fotó: Tim Graham/Getty Images
És hogy mi bizonyítja a leginkább, hogy az ötvenes évek végére helyre jött a házasságuk? Nos, két kisebbik fiuk, az 1960-ban született András, és négy évvel fiatalabb öccse, Edward. Nincs semmilyen információ, még csak pletykaszinten sem arra, hogy ezután bármi nézeteltérés lett volna a királynő és férje között. Sőt a szeretet, a békés családi élet, a közös királyi szolgálat rendkívül összekovácsolta őket. Persze akadtak még ezután is nehézségek, például három gyermekük házassági kudarca, de az már az ő bajuk volt, hiszen felnőtt gyerekeik életébe mégsem szólhattak bele. Ők megmaradtak végtelenül szorgalmas, egymást támogató, szerető királyi párnak, akik 64 éve tökéletesen látják el feladataikat. “Ő a sziklám” – mondta férjéről a királynő az aranylakodalmukon. Ugyanekkor Fülöp is elmondta, mitől működik a házasságuk: “A humor, a tolerancia és a türelem mindenen átsegít. És higgyék el nekem, a királynő bőven rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal!”
