Kezdjük az ajándékokkal, hiszen karácsonykor ez egy központi téma. Szóval van az a pillanat, amikor a szuper csomagolóművész rokontól-baráttól megkapod a gyönyörűen becsomagolt ajándékot, és elsőre azt sem tudod, hol kezdj hozzá a bontogatáshoz. Ugye ismerős?
Ilyenkor persze az ember igyekszik, hogy mégse vadállat módjára szaggassa szét a csomagolópapírt, de általában a stratégiailag elhelyezett celluxcsíkok ebbe alattomos módon beleszólnak. Semmi gond, a lényeg, hogy megőrizzük a méltóságunkat! Akárcsak ő:
Aztán persze ott a pillanat, amikor a távoli nagynénitől kapott szvettert mindenképpen fel kell próbálni, mert hát küldeni kell legalább egy fotót a kedves rokonnak, még akkor is, ha a retinánk és a szépérzékünk kézzel-lábbal tiltakozik a vizuális terror elkövetése ellen. Ilyen esetekben a legtöbben valami hasonló arckifejezéssel szerepelnek az elkészülő fotókon:
Minősített eset, amikor mindehhez a kreatív fotós valami szuper ötletet is kitalál, hogy mi legyen a kép koncepciója. Ilyenkor szakadó verejtékkel téblábolva várjuk, hogy végre elkészülhessen a felvétel, és levehessük a fűtött lakásban teljesen felesleges norvég mintás pulóver/sapka-sál kombót, vagy szúrós gyapjúból kötött kardigánt.
Macskás rokonoknál járva mindig vidám dolog a háttérből figyelni, ahogy a háziak minden erejükkel azon vannak, hogy a kis jószág véletlenül se nézze álmai macskamászókájának a háromméteres duglászfenyőt, és ilyenkor mindenféle kreatív módszerekkel próbálják megelőzni, hogy valami hasonló történjen:
Végezetül pedig egy kis inspiráció, mivel az ünnepek végeztével sokakban elkezd mocorogni a késztetés, hogy csak le kellene mozogni a két ünnep között elfogyasztott indokolatlan mennyiségű élelmiszert.
Boldog új évet kívánunk!
