Gyerekként konzervgyárban dolgozott, hogy ne haljon éhen
Amikor John Griffith Chaney 1876-ban meglátta a napvilágot Kaliforniában, senki sem gondolta volna róla, hogy egyszer ő lesz az első amerikai író, aki bekerül a világirodalom halhatatlanjai közé. Magánéleti háttere, borzalmas életkörülményei és különc viselkedése később sem igazán azt sejtették, hogy egyszer sikeres ember lesz belőle, akinek szavait egy egész világ fogja inni vagy éppen olvasni. Hányattatott gyermekkora volt, már születésének körülményei is alapvetően meghatározták az életét.
Jack London a világ minden pénzét képes volt elszórni (Fotó: Getty Images)
Apja asztrológus volt, aki ide-oda vándorolva kereste a kenyerét, és nem maradt anyja mellett akkor sem, amikor ő megszületett. Édesanyja más férfihoz ment feleségül, a vállalkozó John Londonhoz. Miután ő meghalt, felesége vitte tovább az ügyeit, de belebukott, így mindenüket elveszítették. Ezért a kis John, vagy ahogyan később hívatta magát, Jack, már gyerekként kénytelen volt megtapasztalni a nyomort és a kemény munkát. Tinédzserként ugyanis 18 órákat dolgozott a konzervgyárban, hogy segítsen eltartani a családfő nélkül maradt családot.
Osztrigakalóznak állt, és részegen múlatta a mindennapokat
A mindennapok borzalmai elől Jack London számára menekülést jelentett az olvasás, mivel a könyvek történetei erőt adtak neki ahhoz, hogy álmodjon magának egy másik életet, amelyet aztán meg is valósított, igaz, szó szerint „regényes” módon. Életét ugyanis úgy élte le, mintha egy valódi regényhős lett volna. Megelégelve az éhbérért való munkát, felcsapott osztrigakalóznak, azaz lopta az osztrigákat a kikötőben, és jó pénzért eladta azokat. Ez a tevékenység igencsak veszélyes és kiszámíthatatlan volt, hiszen az osztrigaőrök sokszor fegyveres összecsapásokba kerültek a rablókkal, így vele is, de ezt az életformát mégiscsak sokkal inkább magához illőnek tartotta, mint a gyári munkát.
Kalózkodása során szorosabb ismeretséget kötött az alkohollal, és már 15-16 évesen életformájává vált, hogy naponta ott üldögélt a kocsmában ivócimboráival, ahol boldog-boldogtalant meghívott egy italra. Az állandó ivászat olykor életveszélyes helyzetekbe is sodorta, egy alkalommal ugyanis részegen a tengerbe vetette magát, ahonnan a halászok az utolsó pillanatban mentették ki, mielőtt megfulladt volna.
Dedikált fotó egy magángyűjteményből (Fotó: Getty Images)
Fókavadász, majd csavargó lett belőle
Jack nem félt belevágni az ismeretlenbe. 17 éves volt, amikor fókavadásznak állt egy hajón, amellyel egészen Japánig bejárta a vizeket. Ott élte át élete egyik legnagyobb kalandját, ugyanis egy tájfunba keveredett. Egy írópályázatra ennek az úti élményének a leírásával jelentkezett később, amellyel meg is nyerte az első díjat. Ekkor derült ki számára, hogy van tehetsége az íráshoz, így el is határozta, hogy az írásnak szenteli majd az idejét. Ez azonban nem volt annyira egyszerű ügy.
Amerikába visszatérve ugyanis nem nagyon találta a helyét, és további írásait sem fogadták el egy ideig. Minden munkát elvállalt, hogy ne kopjon fel az álla, de a kalandvágya mindig erősebbnek bizonyult a biztos megélhetés megteremtésénél. Eleinte szenet talicskázott egy állomáson, de az utcai bandák világa jobban vonzotta, így egy időre csatlakozott is hozzájuk, és a munkanélküliség megszüntetése érdekében Washingtonban tüntetést szervezett velük. Munka helyett azonban azt érte el, hogy egy hónapra börtönbe került. Ezt a kalandos időszakot később az Országúton című regényében mesélte el.
Felcsapott aranyásónak, de az írás hozta meg a pénzt és a sikert
Az utcai csavargás után London úgy határozott, hogy minden idejét a tanulásnak szenteli, így napi 20 órán át bújta a könyveket, majd leérettségizett. Fél évig egyetemre is járt, de anyagi okok miatt nem tudta folytatni a tanulmányait, és mosodai munkásnak szegődött. A húszas éveiben őt is elkapta az aranyláz, lázasan kutatott arany után Alaszkában, de végül kincs helyett skorbuttal tért vissza. Ezután sem ült egy helyben, rengeteget utazott, kereste a szerencséjét, így lett belőle egy ideig haditudósító.
Kalandjait, utazásait regényekben örökítette meg, és mivel már életében kezdett sikeres és elismert íróvá válni, úgy tűnt, hogy anyagilag is rendeződik az élete. A vadon szava világhírt hozott neki, és megalapozta további írói karrierjét. Történetei olyannyira sikeresek voltak, hogy egyes műveiből még életében filmet készítettek, amelyekben ő maga is játszott.
Én őszintén utálom a munkát. De igen sokat írok, mert muszáj. Rájöttem, hogy ezen a pályán tudok a legtöbbet keresni
– vallotta. És valóban így volt. A gond nem a bevétel mennyiségével volt, hanem azzal, hogy London bármennyi pénzt képes volt pillanatok alatt elszórni.
Levélben hagyta el a feleségét, majd a morfium végzett vele
Az író a magánéleti kapcsolatok terén sem bizonyult átlagosnak. 24 évesen megnősült, de nem szerelemből tette. Bessie Maddernhez inkább egyfajta ragaszkodás fűzte, és a gyermeknemzés vágya. Három évvel később, két gyermekük születése után azonban elhagyta a feleségét, akit válásukról egészen egyszerűen levélben értesített. 1905-ben újra megnősült, ezúttal Charmian Kittredge volt a kiszemelt hölgy, akit London a lelki társának tartott, és akivel élete végéig együtt élt. Beutazták a világot saját hajójukon, majd London farmot vásárolt Glen Ellenben, ahol letelepedtek.
Jack London a Glenn Ellenben vásárolt farmján egy tekintélyes méretű ló társaságában (Fotó: Getty Images)
A farm azonban hamarosan csődbe ment, anyagi nehézségei újra utolérték az írót, a gondok pedig csak rontottak az alkoholizmusán és az időközben kialakult vesebaján. 1916. november 22-én végül morfiumtúladagolásban halt meg, mindössze 40 évesen. Hogy ez szándékos vagy véletlen cselekedet volt-e a részéről, azt a mai napig találgatják. Egyesek szerint azonban minden kétséget kizáróan öngyilkos lett, legalábbis erre utalnak azok a regényei, amelyekben a főhősei rendre öngyilkosságot követtek el a történetek végén. Bár a regényes életút ekkor befejeződött, az általa írt több mint 50 könyvet, például a Fehér Agyart, az Országúton-t vagy Az éneklő kutyát azóta is számos nyelvre lefordítva az egész világon olvassák.
