A fekete ruhás tiltakozástól, na meg Oprah Winfrey világrengető beszédétől hangos Golden Globe-gála után a 90. Oscar-díj-átadó nem tartogatott különösebb meglepetéseket. Sajnos Enyedi Ildikó, valamint a Testről és lélekről stábja számára sem, de a világot alapjaiban megrázó #metoo-botrány és az ennek hatására kisarjadt #TimesUp-mozgalom képviselői is lejjebb tekerték a hangerőt a díjátadó idejére.
Persze voltak ezzel kapcsolatos megjegyzések, sőt, a házigazda Jimmy Kimmel – egy fehér, heteró férfi, nahát! – is oda-odaszúrt Hollywoodnak és a férfiaknak úgy általában, Salma Hayek, Annabella Sciorra és Ashley Judd pedig együtt állt ki a közönség elé, hogy megmutassák: a nők forradalmának még távolról sincs vége.
De elkezdődött egyáltalán?
Fontos feltenni ezt a kérdést, hiszen az elmúlt egy év másról sem szólt, mint a különféle szexuális zaklatási ügyekben érintett, hatalmi pozícióban ülő férfiak bukásáról. Harvey Weinstein, Kevin Spacey, Dustin Hoffman, Brett Ratner producer, a sort sajnos szinte a végtelenségig lehetne sorolni, gyakorlatilag kevés olyan férfi maradt Hollywoodban – de ne szépítsük, a szórakoztatóipar, a média vagy épp a politika világában –, akit ilyen vagy olyan módon ne neveztek volna meg a szexuális zaklatásokkal kapcsolatban. Természetesen van olyan, akinél bebizonyosodott, hogy hamisan vádolják, azonban a fent említett nevek esetében ma már tudjuk, hogy megalapozottak a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak.
Bár az Oscar-gálán nem volt ott, James Franco karrierje – öt szexuális zaklatási váddal a hóna alatt – köszöni szépen, jól van… (Fotó: Getty Images)
Az úgynevezett nagy hollywoodi nevek névsorában feltétlenül meg kell említenünk James Francóét is, Hollywood ügyeletes szívtipróját/fenegyerekét ugyanis öt nő vádolja molesztálással, és nem csodálkoznánk, ha ez a névsor még bővülne a közeli jövőben.
Franco nem is volt szívesen látott vendég a 2018-as Oscar-gálán, annak ellenére, hogy néhány éve még a műsorvezetői feladatokat is rábízták. Ott volt a gálán, sőt, díjat is kapott azonban egy olyan férfi, akinek mintha a világ elfelejtette volna a viselt dolgait.
Az igazság nincs Kobe vésve
A 90. Oscar-gála egyik kakukktojása az NBA legendás kosárlabdázója, Kobe Bryant volt, aki 2015-ben, amikor egy évvel későbbi visszavonulását bejelentette, verset írt a sportág iránti szeretetéről. Tegnap este a legjobb animált rövidfilmnek járó szobrocskát pedig az e vers alapján készült Dear Basketball című filmnek ítélték, az Oscart így Bryant és a Disney animátora, Glen Keane közösen vehették át.
Glen Keane (b.) és Kobe Bryant (j.) a Dear Basketball című animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjjal (Fotó: Getty Images)
Kobe Bryant nevével az is találkozhatott, aki nem különösebben követi az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság történéseit. Michael Jordanhez mérhető szupersztár volt a pályán, ötször lett bajnok a Los Angeles Lakers színeiben, pályája csúcsán valóságos popkulturális ikonnak számított.
Ja igen, és egyszer megerőszakolt egy szobalányt egy coloradói szállodában…
Az eset 2003-ban történt, Bryant akkor 25, az áldozat 19 éves volt. Büntetőjogi per lett volna az esetből – miközben a média áldozathibáztató össztüzet zúdított a nőre, aki később polgári peres eljárást is indított a Lakers sztárja ellen. Végül peren kívüli megegyezés lett a vége, Bryant pedig bocsánatot kért áldozatától, miközben alaposan megválogatta a szavait, hogy még véletlenül se ismerje be bűnösségét. A világsajtót az esetet követően bejárta az alábbi felvétel, amelyen Bryant nyilvánosan kér bocsánatot a feleségétől, miközben az ártatlanságát hangoztatja – a peren kívüli megegyezés időrendben a lenti felvételt követően történt.
A fenti esetet azért fontos felidézni, mert a #metoo-botrány megmutatta, hogy a hatalmi pozícióban lévő férfiak a múltban simán a szőnyeg alá tudták söpörni a hasonló eseteket: Kobe Bryant az esetre irányuló fokozott médiafigyelem ellenére további 13 éven keresztül lehetett a világ egyik legjobban kereső sportolója, egy olyan példakép, akire gyerekek millió néztek fel világszerte.
Bryant esete megmutatta, hogy milyen kevés érdemi változás történt az elmúlt egy évben, #metoo ide, #TimesUp oda. Elvégre épp a tavalyi Oscar-gálán vehette át saját szobrocskáját az a Casey Affleck, aki a fentiekhez hasonló mintát követve peren kívül egyezett meg az őt szexuális zaklatással vádló nőkkel. A színész-rendezőnek díjazottként az idei gálán is részt kellett volna vennie díjátadóként, de a szervezőknek legalább annyi érzékük volt, hogy helyette Jennifer Lawrence-t és Jodie Fostert kérték fel.
Elég erős lett volna, ha Frances McDormand Oscar-díját a szexuális zaklatást elkövető Casey Affleck adja át… (Fotó: Getty Images)
Mindezek fényében fel kell tennünk egy sor kérdést, amelyekre a választ az idő és a társadalom – azon belül is elsősorban a nők – fogják megválaszolni. Mikor lehet ennek vége? Meddig tarthat a szexuális zaklatással, nemi vagy egyéb erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetünk? Hogyan viszonyuljunk egy olyan emberhez, mint Kobe Bryant, aki nyilvánosság előtt kért bocsánatot vádlójától – és nem utolsósorban feleségétől, Vanessától, akinek a tegnapi díjátadón mondott köszönőbeszédében annyit üzent: „Te vagy az inspirációm”. És mit tegyünk azokkal szemben, akik a cikkben említett férfiakhoz hasonló módon élnek vissza a hatalmukkal, cégvezetőként, főnökként, politikusként vagy csak egyszerűen: férfiként.
Eközben pedig nem szabad megfeledkeznünk az elmúlt évben nevesített szexuális zaklatókról, mivel az első botrány után ők szépen lassan megkezdhetnek majd visszaszivárogni a közéletbe. Erre a már szintén említett James Franco a legjobb példa, akinek az IMDB szerint jelenleg 15 filmes projektje fut, ezek közül van olyan, aminek az utómunkálatai zajlanak, de vannak olyanok is, amelyek már csak a bemutatót várják. Amikor felgördül a függöny, emlékezni fogunk rá, hogy a főszerepben egy szexuális zaklatót látunk?
A 90. Oscar-gála eddig azt mutatta meg, hogy nem. #metoo ide, #TimesUp oda…
