1. Eredetileg máshogy kezdődött a Nemzeti dal
Petőfi Sándor a forradalomra buzdításként írta a Nemzeti dalt, ami összeforrt az 1948-49-es eseményekkel. A kokárda mellett ma is ez az első dolog, ami eszünkbe jut március 15-ről. Már kisiskolásként megtanuljuk, hogy “Talpra magyar, hí a haza…”, ám bizonyos források szerint eredetileg nem is így kezdődött a vers, hanem így: “Rajta magyar, hí a haza”. A legenda szerint Szikra Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy “Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”
2. Új nevek a forradalom jegyében
A legfontosabb eseménynek színhelyeinek nevei ma is emlékeztetnek március 15-re. A forradalom leggyorsabb vívmányaiként Petőfi indítványára a Pilvax kávéház felvette a Szabadság-csarnok nevet, a Hatvani utcából Szabadsajtó utca, az Egyetem térből Március 15. tér, a Városház térből pedig Szabadság tér lett.
3. Tehenek a Nemzeti Múzeumnál
Állítólag amikor Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti dalt, a pillanat ünnepélyességét tehenek tették tönkre. A vásárosok errefelé hajtották állataikat a József-napi vásárra, és mivel a múzeum kerítése még csak félig épült fel, a tehenek bementek a kertbe is. Más források szerint a Nemzeti dalt igazából nem is szavalták el a múzeumnál, csak a 12 pontot mondták el. Mindenesetre a tehenek akkor is zavaróak lehettek.
4. A nyomdagép lefoglalásáról
Amikor a márciusi ifjak ki akarták nyomtatni a 12 pontot, Landerer kérte tőlük a cenzori pecsétet, ami természetesen nem volt, ezért megtagadta a nyomtatást, de ezután ő maga javasolta nekik, hogy foglalják le az egyik nyomdagépet, amit a forradalmárok meg is tettek, de eredetileg nem ezzel a szándékkal mentek oda.
5. Az első kokárda
Az első magyar színekben pompázó kokárdát Petőfi felesége Szendrey Júlia készítette. A színei kívülről indultak, így igazából ez a sorrend sem mondható hibásnak, hiszen ilyen volt az eredeti. A kokárda az elkövetkezendő napokban rohamosan terjedt. Nagyon népszerű volt a polgárok és a forradalmárok körében is. Először egyébként a francia forradalomban használtak ilyet a francia trikolor színeiben, de azt a kalapjukra tűzték.
