Bár eredetileg fiókákat nevelő pingvineket akartak tanulmányozni a kutatók a Déli-sarkon, egy baki miatt mégis a császárpingvinek merülési szokásai kerültek a kutatás középpontjába. Ennek köszönhetően sikerült rögzíteni az eddig leghosszabb merülést, amely 32,2 percig tartott. A császárpingvin öt perccel többet töltött víz alatt, mint az eddigi rekorder.
A kizárólag a Déli-sarkvidéken élő császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a világ legnagyobb és legnehezebb pingvinjei, ráadásul a legjobb merülési képességekkel rendelkeznek: akár 500 méter mélyre is képesek leúszni a világ leghidegebb és legkegyetlenebb vizeiben.
32,2 percet töltött a víz alatt a világrekorder császárpingvin – Fotó: pixabay
A rekordnak számító merülést akkor sikerült rögzíteni, amikor 2013-ban az állatok táplálkozási és merülési szokásainak jobb megértése érdekében 20 állatot jeladóval láttak el tengerbiológusok. A kutatást Kim Goetz, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet szakértője, Gerald Kooyman, a kaliforniai Scripps Oceanográfiai Intézet és Brigitte McDonald, a kaliforniai Moss Landing Tengeri Laboratórium munkatársa vezette. Eredményeiket a Journal of Marine Ecology Progress Series című szaklapban mutatták be.
Bár Goetz és csoportja a fiókát nevelő pingvinek viselkedését akarta tanulmányozni, véletlenül azonban nem a megfelelő madarakat jelölték meg: húsz olyan állaton rögzítettek jeladót, amelyek az év nagy részét táplálékszerzéssel töltötték a távoli Ross-tengeren.
Goetz és társai felfedezték, hogy a császárpingvinek távolabbra úsznak és mélyebbre merülnek, mint azt valaha lehetségesnek gondolták. A tanulmányozott időszakban 273 és 9000 kilométer közötti távolságot tettek meg, és olyan merüléseket hajtottak végre, amelyek egy perc és 32,2 perc közöttiek voltak.
Goetz szerint a császárpingvinek fiziológiája alapján az állatok számára legfeljebb 8 percig lehet kényelmes a merülés, ezután kifogynak az oxigénből, és az anaerob – oxigént nem igénylő – rendszer lép működésbe. Az ilyen jellegű mozgás után hosszabb pihenési szakaszra van szükség.
„Még mindig nem tudjuk, hogy azért merülnek mélyebbre, mert nehezebbé válik számukra táplálékhoz jutni, vagy mert valamilyen oknál fogva letérnek a tervezett útról, nem találnak léket a jégen, és amíg nem találnak rést, addig nem tudnak feljönni levegőért” – mondta Goetz. „Ha egy állat mélyebbre megy, és teljesen kimeríti magát, felhasználva minden oxigénjét, hogy lejusson, az általában azért van, mert megéri” – tette hozzá.
A felhelyezett jeladók nagy része 2013 márciusa és az év vége között több mint 96 ezer merülést rögzített.
Goetz szerint a kutatás következő szakaszában azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek el az állatokon, hogy lássák is, mit csinálnak a jég alatt – mire vadásznak, amiért megéri ekkora erőfeszítést tenni.
