Legutóbb tavaly télen jártuk meg a hófehér Börzsönyt, elmenekültünk a fővárosból, hogy 25 kilométer andalgás közben rájöjjünk, az erdőt és a hegyeket receptre kellene felírni. Most újra itt vagyunk, a Csarna-völgyben, hogy még a munkagépek beindítása előtt kiélvezzük a csendet, az érintetlen természetet, a pazar élővilágot – egy nemrég közzétett kormányhatározat alapján ugyanis a völgy védett részén kisvasút épül.
Fotók: Hernád GézaA több mint ezer hektáros vadont a 70-es években minősítették fokozottan védett területté, előtte évszázadokon át az Esztergomi Érsekség tulajdonában állt, fakitermelést folytattak, az első világháború előtt pedig megkezdték annak a keskeny nyomtávú, 50 kilométer hosszú vasútvonalnak a kiépítését, amelyen aztán később a faanyagot szállították.
A megépült kisvasutat eleinte lovak vontatták, és csak a második világháborút követően motorizálták. Vasút ide vagy oda, a területet megközelíteni továbbra is nehéz volt, így a fakitermelés lassan visszaszorult, a kisvasútra pedig az enyészet várt: árvizek rongálták, alámosták, felgyűrték a pályát.
A kitermelés megszűnésével az erdő új erőre kapott, a faállomány visszanyerte eredeti állapotát, a természet visszahódította a megritkított területeket, és olyan különleges fajok költöztek be a Börzsönybe újra, mint a pisztráng, a szalamandra, a kövi rák, a hiúz, a farkas, a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly és a parlagi sas.
A Börzsönyben jelenleg öt, könnyen megközelíthető kisvasút működik, többek között Kemencétől a Csarna-völgy bejáratáig. A tervezett, 3,5 kilométeres szakasz megépítését a szakemberek nem tartják indokoltnak: „Az új, turisztikai célú vasút megépítése jelentős természeti károkozással járhat, veszélyeztetve ezzel a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgyének élővilágát” – magyarázza Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.
„Az ország legnagyobb méretű, fokozottan védett erdejéről van szó! Negyven éve nem történt itt fakitermelés, ami ekkora területen egyedülálló az országban. 2012-ben sikerült az erdő háborítatlanságát megőrizni, a fakitermelési szándék ellenére. Most azonban ismét veszélybe kerülhet a Csarna-völgy” – teszi hozzá a programvezető.
A kisvasút megépítése nem ad új turisztikai élményt, aki járt már itt, tudja, a látvány a Kárpátok vadonjára emlékeztet, mintha nem is az innen alig alig húsz kilométerre található Királyrét része lenne, amely egész évben a kirándulók csoportjaitól visszhangos.
A pálya helyreállítása komoly munkát kíván, nemcsak töltést kell építeni, de beton védművekkel kell kordában tartani a néha megáradó patakot is. Félő, hogy az egyszer már talpra állított természet megsínyli a kivitelezési munkákat.
Forrás: Gálhidy László/WWF Magyarország