
Fotó: Kováts Dániel
Jó, a Kádár igazából nem is étterem, hanem étkezde. Hogy miért? Mert csak ebédidőben van nyitva. 11.30-tól 15.30-ig.

Fotó: Kováts Dániel
Persze a munka jóval korábban indul, hajnalban kezdődik a főzés, reggel takarítják a vendégteret is, és leadják az alapanyag-rendelést a következő napra.

Fotó: Kováts Dániel
A képen a Kádár utóbbi évtizedeinek két meghatározó alakja. Katika és Orbán úr.

Fotó: Kováts Dániel
A Kádárban dolgozók alapelve, hogy csak olyan ételt szolgálnak fel, amit maguk is szívesen megesznek.

Fotó: Kováts Dániel
A keddi napok sztárja, a máglyarakás előkészületei. Azért a császármorzsát se hagyjátok ki!

Fotó: Kováts Dániel
Az 1957 óta működő Kádár konyhája nem a kísérletezésekről szól, hanem a megszokott minőség szinten tartásáról. Hibázni nem lehet, mert a törzsvendégek ugyanazokért az ízekért jönnek. Van felelősség a szakácson.

Fotó: Kováts Dániel
11 óra körül azért neki kell állni öltözni. A személyzet tagjai nem sűrűn cserélődnek, szeretnek itt dolgozni, és a vendégeket is szeretik. Mi meg viszont.

Fotó: Kováts Dániel
Még egy utolsó egyeztetés a konyhával. Az étlap régóta állandó, a napi ajánlat pedig kötött. Kedden vadas marha, szerdán ludaskása és marhapörkölt tarhonyával, csütörtökön körömpörkölt, pénteken birkapörkölt és töltött káposzta, szombaton pedig zsidó ételek, maceszgombóc, sólet.

Fotó: Kováts Dániel
Szódavizek a helyükön. A Kádár italkínálata nem mozdul ki a szóda-málna-jaffa szentháromságból. Alkoholt és kávét nem tartanak, fontos, hogy pörögjön a hely, senki se üldögéljen órákat egy eszpresszó mellett.

Fotó: Kováts Dániel
A kép jobboldalán álló Katika dolgozik itt legrégebben, 1980 óta. Ő egyébként a birkózó Bárdosi Sándor édesanyja.

Fotó: Kováts Dániel
Aki 12 előtt érkezik, az ritkábban forgatja az étlapot, inkább a napi menüre hajt.

Fotó: Kováts Dániel
Orbán Sándor, a jelenlegi tulajdonos 1987 óta vezeti a helyet. Előtte dolgozott a Margitszigeti Nagyszállóban, a Royalban, a Hiltonban, 6 évig vitte az Alabárdost. A 7 fős személyezettel dolgozó Kádár előtt a Mézes Mackó-Korona Szálló-Apostolok étterem vezetését hagyta ott, ahol 150 beosztottja volt.

Fotó: Kováts Dániel
A Kádárban gyakori, hogy a vendégek beszélgetnek egymással, csúcsidőben az sem ritka, hogy az érkezőt egy olyan asztalhoz ültetik, ahol már mások esznek. Itt nincs idő várni, kérem!

Fotó: Kováts Dániel
Nem véletlen a nejlonborítás az asztalokon. Egy abrosz mosása 400 forintba kerül, a nejlonnal pedig nem kell minden vendég után abroszt is cserélni. Egyszerre környezetvédő és költségtakarékos.

Fotó: Kováts Dániel
Itt tényleg van hús a levesben. Viszont az árak nem szálltak el, kevés helyen lehet a környéken 2000 forint körüli árért tisztességesen megebédelni.

Fotó: Kováts Dániel
A falakon az ismertebb vendégek fotói. Vannak népszerűbb hírességek, és van olyan, akinek a fotóját a törzsvendégek miatt kellett kevésbé központi helyre rakni.

Fotó: Kováts Dániel
Középen Kabos László. A színész még nagybetegen, a halála előtti nap is a Kádárban evett.

Fotó: Kováts Dániel
A falon lógó pöttyös labda Dévényi Tibi bácsi ajándéka. A Három kívánság műsorvezetője ma is rendszeresen a Kádárban ebédel.

Fotó: Kováts Dániel
Orbán Sándor 70 éves korában kijelentette, hogy már nem akar a nyaranta 40-45 fokos konyhában dolgozni, így azóta más főz. A most 74 éves tulajdonos azon gondolkozik, hogy eladja a helyet.

Fotó: Kováts Dániel
A Kádár egyik ikonikus étele a sólet, amihez – egy régi erdélyi recept szerint – sót nem használnak, csak a libacomb főzőlevét. Amikor Orbán úr először megkóstolta a Kádár sóletjét, a Korona szálló éttermében lehúzatta a sóletet az étlapról, és átíratta babfőzelékre. A húsleves is egészen mennyei.

Fotó: Kováts Dániel
Fizetés Orbán úrnál bemondásra. A tulajdonos állítja, bizalmi viszonyban van a vendégekkel, senki sem csapja be a másikat.