A titokzatos nevű lisszaboni Champalimaud Centre for the Unknown kutatói különös kísérleteket végeztek egy légy, egy kupac ehető zselatin és egy zöld fényforrás segítségével. A külső szemlélő ebből annyit lát, hogy a légy a zselészerű anyagot eszegeti, de csak úgy ímmel-ámmal. Aztán bekapcsol a fény, a légy pedig úgy kezdi habzsolni a táplálékot, mintha napok óta nem evett volna. A fény kialszik, ezzel párhuzamosan pedig a rovar lelkesedése is újból lecsökken.
A háttérben azonban meghökkentő tudományos folyamatok zajlanak: a zöld fény hatására ugyanis a légy édesnek érzi az egyébként semleges ízű zselatint.
„A kísérlet során a légy virtuális ízélményt tapasztalt, amelyet bizonyos idegpályák manipulálásával értünk el” – mondta a kutatóintézet viselkedéskutatással foglalkozó részlegének vezetője, Carlos Ribeiro.
A kutató és munkatársai mindezt egy optoPAD nevű eszközzel érték el, amely különféle hullámhosszú fénysugarak segítségével képes bizonyos idegpályákat ki-, illetve bekapcsolni. Ezt egy különleges, érintőképernyőhöz hasonló eszközzel párosították, amelyre a zselatinszerű anyag került. Erre azért volt szükség, mert a rovar ízlelését csak akkor tudják érdemben befolyásolni, ha az állat önként belekóstol a táplálékba, szemben egy hang- vagy fényhatásokkal operáló kísérletnél, amikor elég csak halló- vagy látótávolságban lenni a kísérleti alanytól.
„Az érintőképernyőhöz hasonló eszköz akkor lép működésbe, amikor érzékeli, hogy a légy hozzáért a táplálékhoz – magyarázta José-Maria Moreira, aki szintén részt vett a kutatásban –, így pontosan akkor tudjuk megváltoztatni az ízérzékelését, amikor már megkóstolta a zselatint.”
A kutatók a kísérletekkel sikeresen igazolták, hogy a módszer működik, vagyis lehetséges pusztán a megfelelő neuronok ingerlésével megváltoztatni az ízek érzékelését. Ennél azonban lényegesebb eredményekre is jutottak: a virtuális ízérzékelésnek nagyon is valós hatásai voltak az állatok viselkedésére. Amikor ugyanis a kutatók a legyek azon idegpályáit hozták működésbe, amelyek az édes íz érzékeléséért felelősek, a legyek sokkal nagyobb mennyiséget fogyasztottak el az egyébként íztelen zselatinból, mint korábban. Ugyanezt fordítva is kipróbálták: a rovarok szinte teljesen leálltak az evéssel – függetlenül attól, hogy előtte mennyire voltak kiéheztetve – amikor a kutatók a keserű íz érzékeléséért felelős idegpályákat ingerelték a fénysugarakkal.
„Az optoPAD-et azért fejleszettük ki, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy az agyunk mi alapján dönti el, hogy milyen ételeket kívánunk meg – magyarázta Dennis Goldschmidt, a kutatócsoport egyik tagja. – Természetesen a választásunk nem csak az ízeken múlik, ilyenkor az agyunk több területe is együttműködik a döntéshozatal során. Az optoPAD segítségével azonban más idegpályák működését is meg tudjuk figyelni.”
Bár a fejlesztés akár abban is segíthet, hogy egy fogyókúra során ne kelljen nélkülözni a finom ízeket, a portugál kutatóintézet tudósai ennél fontosabb célokat tűztek ki maguk elé.
„Az élelmiszerek, amiket megeszünk életünk minden részére hatással vannak, az örekedéstől a szaporodáson, a várható élettartamon, a mentális állapotunkon át egészen a pillanatnyi hangulatunkig – fejtette ki Ribeiro. – Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy az agyunk hogyan befolyásolja a döntéseinket, ha étkezésről van szó. Az optoPAD segítségével azonosíthatjuk azokat az idegpályákat és géneket, amelyeknek közvetlen hatásuk van a táplálkozásunkra, ebből kifolyólag pedig az általános jólétünkre.”
A csapat most további kutatásokba kezd, hogy alaposabban megértsék az agyban zajló folyamatokat, azonban az optoPAD tervrajzait és a működtetéséhez szükséges szoftvert bárki letöltheti Carlos Ribeiro weboldaláról. Így pedig nem csodálkoznánk, ha hamarosan megjelennének az első olyan fejlesztések, amelyek segítségével akár a virtuális valóságban is megkóstolhatunk bizonyos ételeket-italokat. A videójátékok mellett valószínűleg az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek is komoly potenciált láthatnak majd a megoldásban, ami gyökeres változásokat hozhat a reklámiparba is.