A teszt előtt, bevallom, picit összekavarodtam a Jeep modelljeinek nevezéktanát illetően, így kissé csalódott voltam, amikor kiderült, hogy nem a legnagyobb, klasszikus Jeep-formájú Wranglert, hanem a kisebb és lényegesen szelídebb vonalvezetésű Jeep Renegade Trailhawk felszereltségű modelljét hozzuk el tesztre, ám amikor megláttam a vidám sárga színű járgányt, egyből jókedvem lett. Ez egyébként a teszt ideje során állandó reakció volt, akárki látta, annak széles mosolyra húzódott a szája, és azt sem csak egy embertől hallottam, hogy „te, nekem ez nagyon tetszik ezzel a színnel!”. Mióta mondom, hogy több színes autó kellene az utakra, mindenki egy picit jobb hangulatban szállna ki az út végén. Sajnos a teszt során használt fényképezőgép memóriakártyája idő előtt megtért tervezőjéhez, ezért innen is nagyon köszönjük a Vezess.hu munkatársainak, hogy a saját tesztjükből néhány fotót kölcsönadtak a cikkhez.
Más szín is jól áll a Jeep Renegade-nek, de a sárga valósággal vonzza a szemet (Fotó: Csepreghy Dániel/Vezess.hu)
Ettől függetlenül a Jeep Renegade visszafogottabb színekben is rendkívül mutatós, üdítően szokatlan formavilága tényleg vonzza a szemet. Hiába, az amerikai receptet az európai autósok számára „lefőző” olasz FIAT-konszernnél mindig is elsőrangú formatervezők dolgoztak. Most bizonyára sokaknak eszébe jut a meglehetősen különös „arcberendezésű” FIAT Multipla, amit lehet szeretni, nem szeretni, ettől függetlenül tény, hogy kevés autót állítottak ki a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, a Multiplát pont igen. De vissza a Renegade-hez, hogy lássuk, miért tudta elcsavarni ez az autó mindenkinek a fejét, nőknek és férfiaknak egyaránt, öttől nyolcvanéves korig!
Kerek szemmel bámul ránk vissza
A Jeep Renegade külsején garantáltan megakad a szem, a formatervezők pedig a divattervezők trükkjeit is ellesték – hiába, Olaszországban járunk –, így a kocsi alján az első lökhárítótól végighúzódó fekete műanyag betét hatékonyan karcsúsítja a kocsi oldalát, így az nem egy böszme tömb, hanem szinte városi egyterű kisautó benyomását kelti. Jó, a „kis” előtag talán túlzás, de tény, hogy a 4,2 méteres hosszával még a budapesti utakon sem kellett visszafojtott lélegzettel centizgetni a kisebb utcákban és a parkolás sem okozott rémálmokat. Csinosak a 17 colos felnik is, bár amikor ekkora fémfelületeket látok, mindig eszembe jut, hogy ez elég csúnyán nézhet ki már egy kisebb padkacirógatás után is és akkor még nem beszéltünk arról, hogy ezzel az autóval azért nem csak a tükörsima aszfalton közlekedik az ember.
A Jeep hagyományos ábrázatát megszelídíti a Renegade karosszériája (Fotó: Csepreghy Dániel/Vezess.hu)
A hűtőrács és a mellette lévő két kerek fényszóró a márka valódi névjegye, a köré tervezett karosszéria azonban tompítja a keménységet, elvégre ez nem egy katonai igénytelenséggel összerakott munkagép, hanem egy stílusos, ugyanakkor praktikus autó. Azt ugyan nem teszteltük le, hogy a lökhárító alól elöl-hátul kilógó műanyag elemek védelmet is nyújtanak-e vagy csak a dizájnt egészítik ki, ettől függetlenül a gyártó ígérete szerint az autónak meg sem kottyan egy 30-34 fokos emelkedő, amivel a kategóriájában elsőnek számít. Mivel ez a csúcsfelszereltségű Trailhawk modell, erről a karosszéria külsején is megemlékeznek egy nagyobb logóval és egy kisebb emblémával, amely szerint az autó „terepre alkalmas”. Az emblémák piros festése különösen jól néz ki a sárga elemeken. A motorháztető fekete betétjéhez jól passzol a hátrahúzható üvegtető, amitől még látványosabb a Jeep megjelenése.
Térkapu az ajtaja
Aki ismeri a Doctor Who című sorozatot, annak nem ismeretlen a gondolat, hogy valami belül jóval nagyobb, mint amilyennek kívülről látszik. A Jeep Renegade pont ilyen. A kompakt külső után ugyanis belül meglepően tágas, bőven van fejtér, lábtér, még az én 190 centi fölötti magasságomhoz állított sofőrülés mögött is el lehetett férni, ha szűkösen is. Néhány kisebb felület van csupán, ahol lehet kötekedni a műanyag borítás minőségével, de ez csak szőrszálhasogatás, a kocsi belsejét ugyanis prémium anyagok borítják, a dizájnt pedig nagyon feldobja a légbefúvók vagy épp a váltó pirosra fújt kerete. Ugyanez az árnyalat köszön vissza az ülésekbe hímzett Trailhawk feliratról is. A jobb oldali első ülés előtt, ahol általában a kesztyűtartó szokott lenni, robusztus kapaszkodó várja a terepezéstől elsápadó utasokat. Emiatt a kesztyűtartó maga picit lejjebb került.
Praktikus és áttekinthető műszerfal, na meg a masszív utasoldali kapaszkodó (Fotó: Csepreghy Dániel/Vezess.hu)
A műszerfalon első blikkre rengeteg kapcsolót, gombot és egyéb kezelőegységet látunk, de viszonylag hamar kiderül, hogy ezeket a kezelőszerveket okos tervezéssel helyezték ám el, nagyjából minden kézre áll, egyedül a váltó tövében megbúvó terepmód-állító egység sikerült egy picit fantáziátlanra, de ez megint csak a szőrszál már említett hasogatása. A műszerfalon a fordulatszám- és a sebességmérő közé jókora színes kijelző is került, amin az autó további információit olvashatjuk le. Apróság, de nekem tetszett a két kerek órát keretező elemeken a minta, „terepjárósabb” hangulatot kölcsönzött a Jeep belsejének.
A középkonzolba 8,4 hüvelykes érintőképernyő került – a Trailhawk-felszereltség részeként vagy feláras extraként –, amelynél igazán dicséretet érdemelnek a fejlesztők, a letisztult, áttekinthető, szép kezelőfelület miatt. A navigáció a Tomtom műve, hajlamos néha picit megzavarodni, de ezt leszámítva itt is folytatódik a prémium életérzés. A zenelejátszás minőségéről a Beats által gyártott hangszórók gondoskodnak, kellemes, telt, magasabb hangerőn veserezgető basszusokkal.
Aszfalt, földút, töltés – ennek mindegy
Az általunk tesztelt autóban egy kétlieteres turbódízel motor kapott helyet, amely 170 lóerős teljesítményre képes, és bár ma már divat fintorogni a dízelekre az AdBlue adalék segítségével a károsanyag-kibocsátás is megfelel az Euro 6D szabványnak. Alapból az elsőkerék-meghajtás üzemel, de a már említett kapcsolóval az terepviszonyoknak – sziklás, homokos, sáros, havas – megfelelő beállítások mellett akár egy intelligens négykerekes beállítást is választhatunk, amely mindig az éppen ideális üzemmódba kapcsol, észrevétlenül.
Kellemesen dinamikus menetteljesítmény, visszafogott fogyasztás jellemzi (Fotó: Csepreghy Dániel/Vezess.hu)
A 170 lovas motorral kellemesen lehet utazni autópályán, de városban sem lomha, persze nem ezzel fogunk piros lámpától induló gyorsulási versenyt nyerni, de arra tökéletesen elég, hogy ne ragadjunk be vele, sőt, 120-as tempóig már-már megtévesztően csendes, néha úgy kellett visszalassítani, mivel már jóval az 50-es városi sebességhatár fölé szaladtunk vele. A futóműve is kiváló, nemcsak a terepen tesz jó szolgálatot, hanem a szebb napokat is látott, kátyús magyar utakon sem harapja le a nyelvét az ember, illetve a fekvőrendőröket is gond nélkül leküzdi anélkül, hogy a gerincoszlopunk felszaladna a koponyánkba. Egy folyóparti töltést is megmásztunk vele oda-vissza, derékig érő fűben, egy másodpercre sem rezzent meg, pedig akkor még nem is álltunk neki trükközni a különböző terepmódokkal. Az egyhetes, városi és országúti vegyes üzem végén pedig 8,2 literes fogyasztást mutatott a kijelző, ami teljesen rendben van egy ekkora méretű autónál.
Nem ijed meg egy kis sarazástól, de a töltés oldalán is gond nélkül felmegy (Fotó: Csepreghy Dániel/Vezess.hu)
Mint látható, a Jeep Renegade egy igen tisztességesen összerakott, sokoldalú, praktikus és kényelmes autó, amelynek az árát is elég barátságosra szabták: a „fapados” változat 5,6 milliótól indul, ennyiért az egyliteres, 120 lovas benzinest vihetjük haza, de a fenti képeken látható Trailhawk-felszereltség ára sem éri el a tízmillió forintot. Na jó, épp, hogy csak: 9.970.000 az ára, amit néhány extrával fel lehet pumpálni egészen 11 millióig, de ha azt nézzük, hogy a hasonló képességű konkurensekért akár 20-25 milliónál is többet kérnek, máris alkalmi vételnek tűnik a Jeep Renegade.
Arról nem beszélve, hogy ezt az autót aztán tényleg mindenki megbámulja majd az utcán.
