Az Antarktisz jégtakarója alatt egy, az Alpok méreteivel vetekedő, nagyjából háromezer kilométer hosszúságú hegylánc húzódik: a Gamburcsev-hegység. A 2700 méteres magasságig kapaszkodó hegyláncot 1958-ban egy szovjet sarkkutató expedíció fedezte fel: azt vették észre, hogy a környéken különös gravitációs fluktuáció észlelhető, amely a jégtakaró alatt húzódó, roppant sziklatömegnek köszönhető.
A hegységet a British Antarctic Survey kutatói a legmodernebb képalkotó berendezésekkel vizsgálták meg. Fausto Ferraccioli, a kutatás egyik vezetője a National Geographicnak nyilatkozva elárulta, hogy a Gamburcsev-hegység körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jöhetett létre, a Gondwana nevű szuperkontinens széttöredezésével.
Az Antarktiszt helyenként több kilométeres jégtakaró borítja (Fotó: Getty Images)
„Erről a hegyvonulatról tudjuk a legkevesebbet a Földön – magyarázta Ferraccioli. – Nagyjából annyira izgalmas a felfedezése, mintha egy másik bolygón járnánk.”
A tudósok egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként nemrég végigrepültek a hegyvonulat mentén, és egy különleges radar segítségével részletes képeket hoztak létre a Gamburcsev-hegységről, de rögzítettek gravitációs, illetve mágnesességi adatokat is.
A radar adataiból összeállt a hegylánc fizikai képe, így már tudjuk, nagyjából hogy nézhetnek ki a „szellemhegyek”, míg a mágneses és gravitációs értékekből a kutatók a mélyben zajló folyamatokra következtethetnek. Ferraccioli hozzátette, hogy a három módszer kombinációjával készült felvételt ahhoz lehet hasonlítani, mintha MR-vizsgálatot végeztek volna az Antarktisz jege alatt.
A Gamburcsev-hegység radaros „röntgenképe” (Fotó: British Antarctic Survey)
Az adatokból a kutatók megállapították, hogy a Gamburcsev egy régebbi hegység tetején alakult ki, amely valószínűleg 1,1-1,8 milliárd évvel ezelőtt gyűrődhetett fel, amikor az Antarktisz keleti részén több kisebb kontinensdarabka torlódott össze. Ez a hegyvonulat végül az évmilliók során lassan erodálódott, azonban az alapját alkotó kőzetrengeteg fennmaradt, körülbelül 32 kilométeres mélységben. Később, nagyjából százmillió évvel ezelőtt ez az alapzat a magma hőjének hatására feljebb emelkedett, így alakulhatott ki a tetején a Gamburcsev-hegység. Ekkor még kirándulni is lehetett volna rajta, azonban 34 millió évvel később elkezdett formálódni az Antarktisz több ezer méter vastag jégtakarója.
„A jég a teljes hegyvonulatot beborította, ezért az úgy maradt fenn, mintha a mélyhűtőben tároltuk volna” – tette hozzá a szakember.
