A közvélemény és a technológia kapcsolatát prímán mutatja, hogy a kétezres években, amikor már nem csak a nyakkendős menedzserek kiváltsága volt laptoppal rohangászni, elterjedt a modern szólásmondás: „ma már mindenki DJ”. Később, az okostelefonok megjelenésével ez kiegészült azzal, hogy „ma már mindenki DJ és fotós”, természetesen az említett szakmák képviselőinek őszinte bánatára. Napjainkban a rádiós műsorvezetőkön a sor, a podcast-mánia ugyanis egyre több embert ér el. Sőt, egy amerikai online fórumon – persze csak viccből – nemrég a mikroagressziók közé is besorolták a mondatot: „ebbe a podcast-be feltétlenül bele kell hallgatnod!”.
Bár maga a technológia már másfél évtizede létezik, az Egyesült Államokban pedig tényleg nehéz olyan témát találni – a kvantumfizikától a csipkeverésig – amellyel ne foglalkozna legalább egy vagy két podcast. Hozzánk az elmúlt pár évben érkeztek meg, illetve váltak láthatóvá a különféle műsorok. De lássuk, miről is van szó!
A podcast az Apple köpönyegéből bújt elő
Mielőtt Steve Jobs 2007-ben bemutatta az első iPhone-t, ezzel gyökeresen megváltoztatva a mobilkommunikációt, az Apple már megkezdte a világ leigázását, amikor 2001-ben piacra dobták az első generációs iPod zenelejátszókat, amelyek az akkortájt népszerű, fröccsöntött műanyag mp3-lejátszókhoz képest elképesztő színvonalbeli ugrást jelentettek az erre fogékony – és kellően vastag pénztárcájú – felhasználók számára.
Eközben már egy Tristan Louis és egy Dave Winer nevű szoftverfejlesztő már javában dolgozott azon, hogy az eltérő forrásból (azaz más-más weboldalakról) származó, írott cikkeket egy, közös listába terelő RSS-formátumot kiterjesszék a hang- és videoállományokra is. Anélkül, hogy a mélyebb technikai részletekbe belemennénk, ez tekinthető a podcast születésének, a név pedig a már említett iPod és a tévés-rádiós műsorsugárzást jelentő angol broadcast kifejezés összeházasításából jött létre. A közvélekedés a The BackStage Pass (később Matt Schichter Interviews) című műsorsorozatot tekinti hivatalosan a világ első podcast-jének.
Na de akkor mi is ez, kérem?
A világért sem akarnám magamra haragítani a technológiai részletekre pedánsan ügyelő olvasóinkat, ezért az egyszerűség kedvéért engedjék meg nekem, hogy afféle audioblogként, vagy „hordozható” rádióadásként hivatkozzak a podcast műfajára. Előbbi kifejezés azért passzolhat, mert egy-egy bloghoz hasonlóan tematikus, többé-kevésbé rendszeres frissítésű online tartalomról van szó. A hordozható rádióadás képzavarát pedig azzal lehetne feloldani, hogy egy-egy rádióadáshoz hasonló, jellemzően beszélgetős műsorokról van szó – bár persze bizonyára létezik tisztán zenei podcast is –, de nem egy konkrét időpontban lehet csak meghallgatni, hanem az adott adás megjelenésétől fogva bármikor.
Míg azonban a kedvenc blogját az ember jellemzően úgy olvasgatja, hogy a böngészőjével ellátogat az adott blog oldalára, addig a podcast adásokhoz nem egy-egy konkrét helyre kell ellátogatnunk – noha természetesen ezt is megtehetjük –, hanem egy podcast-lejátszó okostelefonos alkalmazásban indítjuk el a lejátszást. Ez utóbbi módszer egyébként azért praktikus, mert az applikáció (beállítástól függően) jelez, ha elérhetővé vált egy-egy friss epizód, másrészt teljesen mindegy, hogy androidos vagy „almás” készülékünk van-e, a podcast ugyanis egy rendkívül demokratikus, platformfüggetlen technológiai megoldás. Ráadásul, míg a kedvenc blogunkat leginkább csak állandó internetkapcsolat mellett böngészhetjük, a podcast esetében megvan a lehetőség, hogy wifin keresztül letöltsünk a telefonunkra 1-2 epizódot és azokat offline is meghallgathassuk, így ideális akár hosszabb repülőútra, de akár a napi ingázás unalmas perceinek színesítésére is.
Lövenberg Balázs és Péter Anna (Fotó: kaszt.hu)
Műsora válogatja, hogy melyik milyen hosszú, de nagy általánosságban 15 és 90 perc között váltakozik az epizódok hossza, a leggyakoribbak talán a fél óra terjedelműek. Akadnak folyamatosan futó sorozatok, amelyek tényleg olyanok mint egy-egy rendszeresen visszatérő rádióadás, de szép számmal találni limitált, „minisorozatok” is, amelyek 3-5-10 epizódot szentelnek egy-egy téma alaposabb kivesézésére, aztán elhallgatnak.
Ez akkor most olyan, mint a Netflix?
Igen is, meg nem is. Igen, mert az adások hanganyagát a streaming technológiához hasonló módszerrel juttatják el a hallgató készülékére, illetve a fenti módszer, vagyis az egyes epizódok letöltése a Netflixnél is lehetséges.
Ugyanakkor vastagon NEM, mivel a Netflix egyetlen cég, amely rengeteg, különféle filmet, sorozatot, dokumentumfilmet és hasonlókat kínál az előfizetőinek, a podcast lényege pedig eleve nem a vizuális, hanem a hallgatható tartalom. A podcast, ahogy feljebb is írtam, nem kötődik egyetlen nagy tech-céghez sem, még úgy sem, hogy a létrejöttében elévülhetetlen érdemei vannak az Apple-nek, így ilyen jellegű műsort gyakorlatilag bárki indíthat, csupán egy számítógép, na meg internet kell hozzá, illetve nem árt legalább egy jobb minőségű mikrofon sem, de ez utóbbi már részletkérdés. Természetesen akadnak olyan cégek, vállalatok, amelyek több podcasttel is jelen vannak az interneten, például az nlc. szomszédjában üzemelő 24.hu, ahol 7+1 különféle műsor érhető el, a közéleti témáktól a gasztronómián vagy épp a G7.hu gazdasági sztorijain át a sportig.
Fotó: Getty Images
A podcast további előnye, hogy ki-ki a kedve és megszokása szerinti programot is használhatja a különféle adások hallgatására: a műsorok java ugyanúgy elérhető iTunes-on vagy Spotify-on, emellett pedig egy sor ingyenes applikáció is letölthető Androidra és iOS-re. Példaként a Castboxot, a TuneIn Radio-t vagy a Stitchert ajánlanánk, de az androidos felhasználók kipróbálhatják a Google Podcasts alkalmazást vagy például a Player FM-et. Az iOS operációs rendszert futtató készülékekre pedig természetesen létezik Apple Podcasts, de a Castro illetve az Overcast megér egy misét.
Hát én immár mit hallgassak?
Bár szándékosságra is lehetne gyanakodni, tényleg a véletlennek köszönhető, hogy a mai nappal startol az nlc. első podcast-je, Krizsó Szilvia és Náray Tamás Köztünk szólva című beszélgetős műsora, így elsőként természetesen ezt ajánlanánk a kedves olvasóknak. Érdemes lesz a közeli jövőben időnként visszanézni ide, mert több műsor indulását is tervezzük, többek között közéleti, gyereknevelési vagy épp élelmiszer-biztonsági témákban.
Addig pedig, ha már megemlítettük, feltétlenül ajánljuk a 24.hu podcast-jeit is: a Bárkiből valaki epizódjaiban szintén Krizsó Szilvia beszélget majd elismert üzletemberekkel, kutatókkal, a Sorozatlövő című műsorban a 24.hu kultúra rovatának munkatársai beszélgetnek vendégeikkel, a Határsértők-ben Kerner Zsolt és Jankovics Márton boncolgatnak aktuális közéleti témákat, a Kézi vezérlés a sportrajongókat célozza meg Borsos Attila, korábbi 182-szeres válogatott kézilabdázó és Ágai Kis András, a SportTV műsorvezetőjének részvételével. Szintén sport, azon belül is labdarúgás kerül terítékre a Kálnoki Kis Attila és Kele János nevével fémjelzett Ziccer adásaiban, míg Bezsenyi Tamás és Bölcskei Balázs különféle bűnügyeket járnak körül a Tangó és Kes epizódjaiban. A gasztronómia rajongói is megtalálhatják a számításukat a Filézővel, Jánossy Villő és Inkei Bence műsorvezetésével, míg a „Szerintem” epizódjaiban Szilágyi János kérdezi vendégeit közéleti – de nem politikai – témákkal kapcsolatban. A G7.hu pedig gazdasági sztorikat szállít, közérthető „hangszerelésben”.
Kellő nyelvtudással felvértezve pedig érdemes hazánk virtuális határain túlra is elmerészkedni, az angol nyelvterületen ugyanis tényleg csaknem korlátlanok a lehetőségeink, szinte nincs olyan téma vagy olyan sztár, ismert ember, aki ne szerepelne többé-kevésbé rendszeresen valamilyen podcast adásaiban.
A teljesség igénye nélkül jó szívvel ajánljuk például a Syfy Wire műsorait, ahol az éppen aktuálisan népszerű – leginkább sci-fi és fantasy – sorozatok, filmek rajongói találhatják meg a számításaikat, de akinek például tetszett a Csernobil című sorozat, akár az HBO GO applikáción keresztül is meghallgathatja az egyes epizódok hátterét feldolgozó egy-egy órás adásokat, a forgatókönyvíró Craig Mazin tolmácsolásában.
Fotó: Encyclopedia Womannica, Wonder Media Network
Különlegessége okán nem mehetünk el a BBC Fake Heiress podcast-jének epizódjai mellett sem, amelyek egy Anna Sorokin nevű nő krimibe illő életét mutatják be, aki a valóságban elhitette New York elitjével, hogy egy milliárdos leszármazottja. A komolyabb témák kedvelői az aktuális, globális problémák boncolgatásába csatlakozhat be a The Intercept oknyomozó portál Intercepted című podcast-jének epizódjaival, aki pedig a személyesebb, de komoly témákat kedveli, annak Jonathan Goldstein Heavyweight című podcastje való, benne életeket megváltoztató események, pillanatok kibeszélésével.
Az elfelejtett vagy csak simán figyelmen kívül hagyott, alulértékelt, de fontos szerepet betöltő nők világába kalauzolja a hallgatókat az Encyclopedia Womannica, de jó szívvel ajánljuk az Unladylike adásait is,a melynek két műsorvezetője Cristen Conger és Caroline Ervin feszítővassal és lángvágóval mennek neki a nőkkel kapcsolatos, begyöpösödött sztereotípiáknak. Hasonló, de valamivel könnyedebb, vitrioltól csöpögő műsor Phoebe Robinson és Jessica Williams podcast-je a 2 Dope Queens is, érdemes belehallgatni.
Mint látható, a podcast világa egy rendkívül színes és üde szelete az internetnek, ahol még talán maradt egy picike szikra abból a pozitív, egymást támogató és nem utolsósorban ingyenes világból, amely a világhálót jellemezte a kilencvenes és a korai kétezres években. Arról nem beszélve, hogy milyen elképesztő választékot találunk érdekesebbnél érdekesebb témákból, emberekből és stílusokból.
Hallgatsz valamilyen podcastot?
DISCLAIMER: a cikk szerzője a 20 perccel a jövőbe podcast egyik műsorvezetője