Egy budapesti rácsra elhelyezve kikerült a miniatűr szobrok nagymesterének, Kolodko Mihálynak egy újabb remeke, Szenes Hanna szobra. Az akció mögött a Hosszúlépés. Járunk? áll, akik már tavaly elmondták az nlc.-nek, azt szeretnék, hogy több olyan bronzszobor álljon a fővárosban, ami várostörténeti és történelmi szempontból fontos nőket ábrázol.
Kolodko Mihály szobra (Fotó: Hosszulépés. Járunk? FB)
Idén nőnapra pedig kikerült az első szobor, és jön sorba a többi. Az apróság „avatásáról” szóló beszámoló azt sem felejti el megemlíteni, hogy Szenes Hanna kap egy nagyobb szobrot is a II. kerületi önkormányzattól a Széna téren.
„Wonder Woman kezdeményezésünkkel bemutattunk tíz hősnőt, aki megérdemelné, hogy szobra legyen Budapesten – most pedig elkezdjük felállítani a szobrokat. A mostani miniszobor csak a legelső lépés, még sok követi” – ígéri a Hosszúlépés csapata.
Ki volt Szenes Hanna?
1921-ben született egy asszimilálódott zsidó családban,majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is író lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rá következő évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását – de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték. (Hosszúlépés-FB)
