Ha a világ egy igazságos hely lenne, Issa Rae nevét legalább annyian ismernék, mint Sarah Jessica Parkerét. A színész/író/producer Rae még 2016-ban indította el az HBO-n a Bizonytalan című sorozatát, amiből azóta már négyévadnyi készült (a negyedik évad utolsó része épp a napokban került adásba), és már az ötödiket is berendelték. A Los Angelesben játszódó sorozat erősen önéletrajzi ihletésű, és egy fiatal, fekete lány próbálkozásait mutatja be, aki szociális munkásként próbál segítő tagja lenni a fekete közösségnek, miközben komoly párkapcsolati zűrjei vannak a pasijával, Lawrence-szel, aki a munkanélküliség hatására begubózott, valamint a baráti kapcsolatait is rendszeresen újra kell értékelnie a legjobb barátnőjével, Mollyval, aki nagyon nehezen bocsátja meg más emberek tökéletlenségeit.
Tény, hogy nagyon sok hasonló történetet láthattunk már útjukat kereső, a szerelmi életüket, a barátságaikat és a karrierjüket összeegyeztetni próbáló fiatalokról, de a Bizonytalan mégis más, mint a többi, nem utolsósorban amiatt, mert központi kérdésévé teszi az afro-amerikai kultúrát, valamint azt, hogyan keveredik ez a többi (fehér, latin, ázsiai…) kultúrával LA-ben. Ez az érdeklődés nem véletlen: az író-producer-főszereplő Issa Rae ugyanis a Stanford Egyetemen szerzett diplomát afrikai-amerikai tanulmányok szakon.
Jelenetfotó a Bizonytalan című sorozat 4. évadából, balra Yvonne Orji, jobbra Issa Rae (fotó: HBO)
A romantika mögött
A ragyogóan tehetséges Issa Rae – akit a sorozatban is Issa-nak hívnak, ami már önmagában is jelzi az önazonosságot – legnagyobb trükkje, hogy szórakoztató, olykor akár a szappanoperai fordulatoktól sem ódzkodó limonádé-történetbe helyezi a társadalmi mondanivalóját.
- Issa legjobb barátnője, Molly például egy nagyrészt fehér ügyvédekkel teli jogi irodánál szerez zsíros állást, és amikor egy új fekete lányt is felvesznek, ő figyelmezteti, hogy ne viselkedjen úgy, mint a feketék (értsd: kevésbé gesztikuláljon, és ne legyen olyan hangos), mert megütheti a bokáját. A sorozat ezzel finoman jelzi, hogy a feketék csak úgy lehetnek igazán sikeresek a fehérek világában, ha kivetkőznek saját magukból, és másnak mutatják magukat, mint amik valójában.
- Vagy ott van az epizód, amiben Issa örök szerelme, Lawrence szabálytalanul kanyarodik a kocsijával az úton, és egyből félreállítja őt a rendőr: bár a jelenet nem fordul drámába, mégis végig érződik, hogy feketeként elég egy rossz mozdulat a volán mögött ahhoz, hogy egy izgága rendőr keze a kelleténél hamarabb elsüljön.
- Rae ráadásul a darázsfészekhez is simán hozzá mer nyúlni, és azt is bemutatja, hogy a feketék között is vannak rasszisták: amikor a kollégájával például iskolai különórákat tartanak, a fekete igazgató csak fekete diákokat küld hozzájuk a felzárkóztatásra, miközben az iskola, ahol dolgoznak, több mint nyolcvan százalékban latin gyerekekből áll.
- Előkerül a kultúrák közti feszültségek témája is: Molly például bármennyire vonzódik egy ázsiai sráchoz, sokáig azért nem akar összejönni vele, mert úgy érzi, hogy feketeként őt csak egy fekete pasi értheti meg, és nincs kedve a feketék szokásait egy másik kultúrából érkezőnek magyarázni.
I Love Los Angeles
A fent felsoroltak ellenére hiba lenne a Bizonytalant valamiféle komolykodó sorozatnak gondolni. Itt elsősorban cserfes, nagy dumájú csajok beszélik ki a pasijaikat, panaszkodnak a munkahelyükre, oldják meg vagy épp saját maguk okozzák a családi problémáikat, lesznek boldogok vagy épp boldogtalanok, miközben sokat randiznak/ ismerkednek és meglepően sokat szexelnek. A sorozatot nézve sokan valószínűleg felkapják majd a fejüket, hogy milyen szokatlanul sok benne a szexjelenet és a meztelenség, de az alkotók ezt is újszerűen csinálják: a hagyományokkal szakítva ők elsősorban férfiakat mutatnak meztelenül, szóval, aki formás fekete férfifenekeket szeretne nézni, annak a Bizonytalan a tökéletes sorozat.
A Bizonytalan szereplőgárdája (fotó: Michael Loccisano/Getty Images for HBO)
Ugyanakkor Issa Rae a romantikát sem felszínesen mutatja be, és a párkapcsolatokban is mindig képes valami váratlant húzni. Olyan izgalmas témákat jár körbe, minthogy mi történik akkor, ha összebarátkozol egy lánnyal, akiről utólag kiderül, hogy az exeddel jár, vagy milyen hatással lehet egy párkapcsolatra, ha az újonnan megismert kedvesről kiderül, hogy bipoláris. A Bizonytalan a feketék kultúrájának aggasztó macsóságát is górcső alá veszi: egy fekete férfi például akkor sem képes megbocsátani, hogy őt megcsalták, ha erre minden okot megadott, és csak magának köszönheti.
A sorozat mindeközben vicces, élettel teli és a legtöbb mellékszereplő legalább olyan izgalmas, emlékezetes figura, mint a főszereplők. A legszórakoztatóbb részben hőseink a Coachella fesztiválra mennek, ahol úgy betépnek, hogy teljesen kivetkőznek magukból és kidobják őket: igazi komikus gyöngyszem. Mindeközben a Bizonytalan egy Los Angeleshez írt szerelmes levél is egyben: Issa Rae érezhetően nagyon szereti és érzi a város lüktetését, ismeri a történetét, és ez a szeretet minden egyes utcai felvételen jelen van és érezhető. A sorozatot nézve legszívesebben azonnal venném is meg a repülőjegyemet LA-be, hogy azokban az éttermekben vacsorázzak, ahol Issa-ék is megfordulnak, és azokon az utcákon mászkáljak, ahol ők élik az életüket.
