Szabadidő

Egy film, ami 4 évvel ezelőtt bemutatta, mi vezethetett George Floyd halálához

Magyarországról nézve akkor sem egyszerű megértenünk azt, ami most Amerika utcáin zajlik, ha nagybani hírfogyasztók vagyunk. Hogyan kaphat lángra egy hatalmas ország egyetlen férfi halála miatt? Miért beszélnek rendszerszintű rasszizmusról Amerikában? Létezik egy film, aminél semmi sem magyarázza el jobban mindezt.

„Amerika a világ népességének 5 százalékát adja, viszont a világ börtönnépességének a 25 százalékát”.

A fenti Barack Obama idézettel indul A tizenharmadik (13th) című Oscar-jelölt dokumentumfilm, amit ugyan még 2016-ban mutatott be a Netflix, mégis tűpontosan levezeti és bemutatja mindazt, ami odáig vezetett, hogy a fekete George Floydot a rendőrök a nyílt utcán hihetetlen kegyetlenséggel meggyilkolják, és az eset miatt lángolni kezdjen egy 300 milliós ország. A tizenharmadik egy Amerikában meglehetősen közismert és népszerű dokumentumfilm, amit Oscar-jelölés ide vagy oda, nálunk mégis alig ismer valaki, aminek több oka is van. Egyrészt, amikor 2016-ban bemutatták, a Netflix hazánkban még nem volt elérhető, a mozik nem játszották, és az amerikai fekete közösség problémáival foglalkozó filmek jellemzően amúgy sem szokták foglalkoztatni a magyar nézőket.

Később a Netflix bevezetésre került itthon, de inkább az új tartalmaik magyarításával voltak elfoglalva, és nem a háttérkatalógusukra áldozták a pénzt, ennek köszönhetően a filmre máig nem került magyar felirat, ami erősen limitálja azok számát, akik elkezdenék nézni. Jó hír viszont, hogy a Netflix afféle kultúrkincsként felpakolta a teljes filmet a YouTube csatornájára is, ahol teljesen ingyen megnézhetik azok is, akik amúgy nem fizetnek elő a streaming szolgáltatóra. Márpedig ez az a pillanat, amikor A tizenharmadiknál aktuálisabb film nem létezik a világon.

Rabszolgákból bűnözők

Ava DuVernay dokumentumfilmjének címe a tizenharmadik alkotmánykiegészítésre utal, arra, ami 1865-ben felszabadította a rabszolgákat az Egyesült Államokban. Érthető okokból általában pozitív színben szokás beszélni róla, a film azonban szakértőkkel, politikusokkal és aktivistákkal beszélgetve bemutatja az árnyoldalait is. Kapásból azzal a magyarázattal indít, hogy a rabszolgasághoz akkor közelítünk megfelelően, ha közgazdasági kérdésként tekintünk rá, ugyanis így érthetjük meg az utórezgéseit, melyek most, 155 évvel később is kitartanak. A rabszolgaság volt ugyanis Amerika déli államainak gazdasági motorja, volt ugyanis nagyjából négymillió dolgozójuk, akiknek nem kellett rendes fizetést adni a munkáért, csak éppen annyit, hogy ne haljanak éhen, és az ő vérükön/verejtékükön rengeteg ember sok-sok pénzt kereshetett.

Egy film, ami elmagyarázza, mi vezetett George Floyd halálához

Egy Dél-Karolinai rabszolga család négy generációja, 1862. (Fotó: Corbis via Getty Images)

Amikor 1865-ban az alkotmánykiegészítéssel ezt a négymilliós tömeget hirtelen felszabadították, sok déli állam gazdasága megroppant. Gyorsan reagáltak. Felfedeztek ugyanis egy kiskaput az alkotmánykiegészítésben: a szabadságot ugyanis csak azok számára kellett garantálni, akik nem követtek el bűncselekményt. Hogy a felszabadított rabszolgák közül minél többet visszavezessenek a kényszermunka világába, elkezdték egyre nagyobb számban elítélni és bebörtönözni őket, sokszor olyan egészen nevetséges bűncselekményekért, mint a csavargás. Elkezdődött a fekete férfiak kriminalizálásának máig tartó korszaka. Gazdasági céllá vált, hogy minél több afro-amerikai kerüljön börtönbe, biztosítva ezzel az olcsó munkaerőt a déli államokban a kényszermunka révén.

Barbárok, vadállatok

Ahhoz, hogy ez a tendencia folytatódni tudjon, el kellett hitetni a lakossággal, hogy a fekete férfiak valóban veszélyt jelentenek rájuk. Szabályos kampány folyt azért, hogy a fehér lakosság ne emberként, hanem bűnöző vadállatokként tekintsen rájuk, akik megerőszakolják a fehér lányokat/asszonyokat, és ellopnak bármit, amit csak érnek. Ennek iskolapéldájaként a film A nemzet születése című forradalmi némafilmet hozza fel, ami a létező legszélesebb közönség fejében ültette el az állatias, a rendes fehér népekre veszélyt jelentő feketék (a filmben feketére mázolt arcú fehérek játszották a fekete szerepeket, és csakis állatias pózokban mutatták őket) képét. A film egyik ikonikus képében a fehér nő inkább leveti magát a mélybe, és véget vet az életének, nehogy a barbár fekete férfi kezére jusson.

Az indulatokat sikerült úgy felfűteni, hogy feltámadt poraiból a Ku Klux Klán, és gyakorivá váltak a lincselések és nyilvános akasztások, amit ugye egy kultúrállam nem igazán engedhet meg magának: az elnyomás eszközeinek finomabb verzióját később a Jim Crow nevével fémjelzett szegregációs törvények szolgálták, melyek másodrendű állampolgárokká tették a feketéket a saját hazájukban. Bár elvben szabad emberek voltak, mégis számos hely – bizonyos éttermekbe, szállodákba vagy boltokba nem mehettek be, a buszokon csak hátul foglalhattak helyet satöbbi – tiltva volt előttük, és messze nem rendelkeztek olyan jogokkal, mint a fehér polgártársaik.

Egy nemzet születése, 1915.

Jelenet az Egy nemzet születése c. filmből (Fotó: Smith Collection/Gado/Getty Images).

Törvényesség és rend

1954-ben a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a faji megkülönböztetés alkotmányellenes, 1865 után 1965 is nagy eseményt hozott: Martin Luther King-ék kitartó akciónak hála az afro-amerikaiak számára is biztosítottá vált, hogy élhessenek a választójogukkal. Ez azonban sok politikus szemében veszélyessé tette a feketéket. A vietnámi háború idején Amerika-szerte nemcsak a háború ellen tiltakozó baloldali hippik, hanem a feketék jogaiért küzdő szervezetek is elárasztották az utcákat, tüntetések sorozata volt hatással a korabeli politikára. Itt jött képbe Richard Nixon elnök, aki meghirdette a Törvényesség és rend (Law & Order) programját, és ezen belül a háborút a drogok ellen, amit ő, és későbbi követője, Ronald Reagan az Egyesült Államok legégetőbb problémájának nevezett, miközben a közvélemény a masszív kampányolás előtt egyáltalán nem gondolta annak. A program nemcsak a drogárusítást, hanem a fogyasztást is büntetni kezdte, és ez lehetővé tette a rendőrségnek, hogy módszeresen razziázzon a kormányzat ellen küzdő hippik és feketék között, sokukat börtönözve be drogfogyasztás miatt, meggyengítve ezzel az ellenállásukat, és a börtönbüntetés által elvéve a szavazati jogot sokaktól, akik ellenük szavaznának.

A hetvenes években újraindult a fekete férfiak módszeres kriminalizálása, ami a nyolcvanas években csúcsosodott, amikor a rendpárti törvényeikkel a republikánus Ronald Reagan és George Bush sorra nyerte a választásokat, miközben semmi mást nem kínáltak, csak még több rendőrt az utcákon, és még több börtönbe vetett feketét, és igen, ezzel választásokat lehetett nyerni. A bebörtönzések tömegessé váltak: sokan füvezésért töltöttek éveket rács mögött. Míg 1970-ben 300 ezer amerikai ült börtönben, mára ez a szám körülbelül kétmillió kétszázezer lett, vagyis a rabok száma ötven év alatt meghétszereződött.

A legjobb filmek a rendőri túlkapásokról Amerikában

Számos film készült már arról, hogy az igazságszolgáltatás mennyire diszkriminálja a feketéket az Egyesült Államokban. Ezekből ajánljuk a szerintünk legjobbakat.

Szemet szemért (1989)

Spike Lee filmjének csúcsjelenetében a rendőrök az utcán kapják el az elfogásának ellenállni próbáló Radio Raheemet, és az utcán fojtják meg egy gumibot segítségével, aminek hatására az esetet végignéző feketék törni-zúzni kezdenek, és zavargások törnek ki. Ugye ennél jobban nem kell elmagyaráznunk, miért olyan fontos ez a mozi még 2010-ben is?

Strange Days – A halál napja (1995)

A film egyetlen szépséghibája, hogy egy fehér (Kathryn Bigelow) rendezte, és egy másik fehér (Ralph Fiennes) a főszereplője, miközben egy nagyon is fekete problémáról szól, amit ráadásul okosan dolgoz fel. A Rodney King-ügy inspirálta cselekményben fehér rendőrök végeznek egy ismert fekete rapperrel, és az erről készült felvételt próbálják megkaparintani, hogy ne törjenek ki óriási zavargások a városban. Minden idők egyik legjobb sci-fije, ami mondanivalójában nagyon is mai.

Ha a Beale utca beszélni tudna (2018)

A James Baldwin híres regényéből készült mozi egyszerre csodaszép szerelmesfilm és egy történet az Amerikában élő feketék elnyomásáról: a szerelmeseket itt egy erőszakos rendőr választja szét, aki olyan bűnténnyel kasztlizza be hősünket, amit sosem követett el, ő pedig semmit sem tud tenni ellene.

A megálló (2013)

Mielőtt Ryan Coogler megrendezte volna a Fekete Párducot, Oscar Grant igaz történetének elmesélésével robbant be a köztudatba. Grant volt az a fiatal, akit 2008 szilveszterkor rendőrök rángattak ki a metróból, majd nagy tömeg szeme láttára szabályosan kivégezték.

A gyűlölet, amit adtál (2018)

Egy lány autózik egy barátjával, rendőr állítja meg őket. Az igazoltatás során a sofőrt lelövik, pedig semmit sem csinált. A film a szemtanú szemszögéből mutatja be az ezt követő eseményeket, és azt, hogyan éli meg a fekete származását azáltal, hogy a szeme láttára végezték ki az egyik legjobb barátját. A gyűlölet, amit adtál legfőbb erőssége, hogy a nagykamaszok nézőpontjából mutatja be ezt a problémakört.

Generációnyi fekete férfi esett ki a családokból

Ez a tendencia egyértelműen a fekete férfiakat érintette a legrosszabbul. Bár az amerikai népességnek a fekete férfiak csak a 6,5 százalékát teszik ki, az ezredfordulónál a börtönlakók között az arányuk majdnem elérte a 45 százalékot, és azóta is jellemzően 33 és 40 százalék között ingadozik. Persze erre sokan mondják majd azt, hogy ez nem diszkrimináció volt, pusztán csak valóban ilyen rétegét teszik ki a feketék a bűnözőknek, azonban a szándékos megkülönböztetés a rendszer minden szintjén jelen van. A Vietnamban harcoló katonák között a feketék több mint 30 százalékot tettek ki, miközben a teljes súlyuk a társadalomban nagyjából 12 százalék. A feketéket gondolták feláldozhatónak, vitték is őket a dzsungelbe meghalni.

Egy film, ami elmagyarázza, mi vezetett George Floyd halálához

Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images

A rendpártinak nevezett törvények elnökről elnökre szigorodtak, a börtönbe kerülők pedig belekerültek egy olyan spirálba, amiből borzasztó nehéz volt kitörni. A börtönélet ugyanis nyomot hagyott rajtuk, kiszabadulva onnan, a büntetésüket letöltve sem indulhattak tiszta lappal: a büntetett előítélet a nyilvántartásokból azonnal kideríthető, és a legtöbb állás, sőt még az albérletek is bezárják kapuikat a börtönviseltek előtt, akik még csak nem is szavazhatnak. A lehetőségeik annyira beszűkülnek, hogy sokszor emiatt térnek vissza a bűnözéshez, ami miatt újra börtönbe kerülnek. Az ördögi kör bezárul. A rendőri zaklatás és a bebörtönzések olyan szinten váltak tömegessé, hogy fekete családok tömegei maradtak férfi nélkül, gyerekek tömegei nőttek fel apai segítség nélkül, ami szintén nyomot hagyott a társadalmon. Az egyszülős családok nehezebben bírták az anyagi terheket, az egyetlen szülőnek a munka mellett kevesebb idő jutott a gyerekeire, akik sokszor maguk is bűnözővé váltak, és a börtönben kötöttek ki.

Börtönök = modernkori rabszolgaság

DuVernay filmje elsőre könnyen tűnhet egy republikánusok elleni kirohanásnak is, ugyanakkor a rendező a demokraták bűneit is a fejükre olvassa. Miután a pártnál a nyolcvanas évek kudarcai után rájöttek, hogy a rendpártisággal lehet sok szavazatot szerezni, Bill Clinton volt az, aki a kilencvenes években minden republikánus elődjére rálicitálva a három csapás rendszerrel (akit háromszor is elítélnek, sokkal súlyosabb büntetést kap) elérte, hogy egyetlen évtized alatt egymillióval nőjön a bebörtönzöttek száma – azt, hogy ez hiba volt, ma már ő is elismeri, de ezzel még nem javít a helyzeten – , ráadásul ebben az időszakban vált a börtön magáncégek business-évé.

Egy film, ami elmagyarázza, mi vezetett George Floyd halálához

Fotó: David Ramos/Getty Images

Az egyre több és egyre nagyobb fegyházak igényét ugyanis magáncégek kezdték kielégíteni, akik az államtól kapták a rabok utáni támogatásokat, így érdekeltté váltak abban, hogy minél több rab legyen a rendszerben, akiknek a munkaerejét aztán kiadták más cégeknek, így a rabokon duplán kereshettek. Még egy olyan világhírű cég is rabokkal dolgoztatott, mint például a luxusfehérneműkben utazó Victoria’s Secret, ezzel is támogatva a modernkori rabszolgaságot egy országban, ami szereti magát a szabadság földjének hívni. A börtönüzemeltetők aztán minden lobbierejüket bevetették, hogy a politikusok olyan törvényeket hozzanak, amiknek köszönhetően még többen kerülnek rács mögé, és ezek a törvények messze a feketéket sújtották a legjobban. Kedvezőtlenebb vádalkukat ajánlottak fel nekik, őket tartóztatták le és ellenőrizték a leggyakrabban, gyorsabban bukták el a próbaidős szabadlábra helyezést, és hosszabb börtönbüntetésre ítélték őket fehér társaiknál.

Aktuálisabb, mint valaha

Ava DuVernay filmjének erősségét az adja, hogy a fentiekből külön-külön talán már sok információ a rendelkezésünkre állt, ő azonban képes volt összefüggéseiben vizsgálni a problémát. Bemutatja, hogy a rendőrség költségvetésének drasztikus növelésével és a rendőrök militarizálásával hogyan vált a szervezet a kilencvenes évek óta gyakorlatilag második katonasággá, és ez a katonás, ellentmondást nem tűrő hozzáállás hogyan vezet az utcákon sokszor ártatlan, vagy kisebb bűnöket elkövető feketék meggyilkolásához a rendőrök fegyverei által. 2016-ban George Floyd ügyét még nem láthatta senki, de az a séma, a feketékkel szembeni diszkrimináció, ami ahhoz vezetett, hogy ez megtörténhessen, már régen jelen volt az amerikai társadalomban és a rendfenntartásban. A tizenharmadik című film mondanivalója tehát semmit sem kopott a bemutatása óta eltelt négy évben, sőt aktuálisabb, mint valaha.

A teljes filmet itt tudod megnézni:

A rasszizmusról az nlc-n:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése