2020. Június 25.

Hobbiból születtek az asztrofizikus rókák, akikből a legmenőbb magyar animáció lehet

Több tudományos mesekönyvre lenne szüksége az országnak, reméljük, lesz folytatás.

Bizonyára sok olyan kisgyerekes szülő akad, aki eljátszadozott már a korai őszülés gondolatával, amikor csemetéje a világegyetem titkairól, esetleg a gravitáció működéséről kezdett érdeklődni. Pedig kisebb korban még sokkal könnyebben át lehetne adni a tudást, de ehhez arra is szükség lenne, hogy az információkat, legyen szó történelemről, biológiáról, vagy, mint esetünkben, asztrofizikáról, úgy kellene csomagolni, hogy a kicsik számára vonzó és befogadható legyen.

Nem tudok jobb példát erre, mint az illusztrátorként, animátorként és íróként tevékenykedő Farkas Róbert Első könyvem az univerzumról – Hogyan születnek a csillagok? című könyvénél, illetve az ebből kisarjadt, Eszes róka meséi-sorozatánál, amelyben egy rókapapa magyarázza el az univerzum születésének lényegét egy kisrókának. A budapesti fiatalember autodidakta módon képezte magát illusztrátornak, majd pár éve a METU-n diplomázott elektronikus ábrázolásból, a 2017-ben megjelent mesekönyvet szabadidejében készítette, amikor épp szabadúszó grafikusként tevékenykedett.

„Nem az a lényeg, hogy minden képletet tudjál, hanem, hogy értsd a lényeget.” (fotó: Neményi Márton)

„Az ötlet akkor jött, amikor a feleségem még terhes volt a kislányunkkal” – mesélte Farkas Róbert, aki mostanában a Play Dead stúdióval dolgozik együtt. „Esténként rengeteget filmeztünk és jött egy ötlet, hogy keressünk valami jó természetfilmet. Ekkor találtunk rá a Féreglyukon át című dokumentumfilm-sorozatra, amelynek Morgan Freeman a narrátora. Engem korábban is érdekelt a csillagászat, de akkor nagyon rákattantunk. Elkezdtem más, hasonló témájú sorozatokat is nézni, az univerzumról és hasonlókról. Aztán, amikor elfogytak a magyar lehetőségek, jöttek az angol könyvek és a csillagászati előadások a YouTube-on. Ilyen és hasonló videókat nézve rengeteg tudást felszívtam, eszembe jutott, hogy jó lenne csinálni valamit, ami kapcsolódik ehhez a témához. Ekkor már illusztrátorként dolgoztam és arra is gondoltam, hogy milyen jó lenne gyerekkönyveket illusztrálni. Összedugtuk a fejünket a feleségemmel, hogy kinek a könyvén lehetne dolgozni. Javasoltam neki, hogy írjon ő valamit, mert neki elég erős az írói vénája, de ő azt mondta, hogy ha gyerekkönyvet szeretnék, akkor nekem kell megcsinálni.”

Az illusztrátor szakember ezután gondolkodott el, hogy milyen témát „zenésítene meg” szívesen, a világegyetem titkai maguktól értetődőnek tűntek a sok dokumentumfilm-fogyasztást követően.

„Megjelent a fejemben az első kép, hogy a gravitációt milyen jól el lehetne magyarázni például egy pókhálóval, amibe valami beleesik” – tette hozzá Farkas Róbert. „Úgy gondoltam, hogy így ezt a gyerekek is megérthetik.”

„Van, aki elefántokat rajzol jól, vagy embereket, én rókákat.” (fotó: Neményi Márton)

Miért épp rókák?

Adja magát a kérdés, hogy mi köze a rókáknak az asztrofizikához, amennyiben a megoldást nem La Fontaine meséjéből eredeztetjük, és nem húzunk párhuzamot a holló csőrében tartott sajt és a Hold között.

„Erre a kérdésre kétféle válaszom van, az első, hogy a kék háttéren jól néz ki a vörös szín” – válaszolja az illusztrátor. „A másikhoz pedig hozzá tartozik, hogy a könyv arról is szól, hogy a kislányomnak megpróbálom átadni a tudásomat. Nekem erről szól ugyanis az egész könyv, hogy amikor ő megkérdezi, hogy miből vagyunk, akkor én próbálok válaszolni rá. Számomra pedig a róka egy tökéletes motívum, egy ravasz, okos állat, jól áll neki a magyarázó szerep. Meg hát nagyon cukik is és nagyon szeretek rókákat rajzolni. Pólóillusztrátorként is dolgozom, rengeteg róka-motívumos pólóm van. Valahogy mindig ez volt a kedvencem, van, aki elefántokat rajzol jól, vagy embereket, én rókákat.”

Mivel Róbert animátorként dolgozik, az első képből, mint az animációk tervezésénél, de akár élő szereplős filmek forgatásának előkészítésekor is használt storyboardként kezdett összeállni a történet, amelyet otthoni számítógépén kezdett megrajzolni. Előbb-utóbb azonban rá kellett jönnie, hogy a kőkemény tudománnyal csínján kell bánni, hogy az ismeretterjesztő mesekönyv ne változzon hirtelen emészthetetlenül bonyolult akadémiai székfoglalóvá.

„A kék háttéren jól néz ki a vörös szín”(fotó: Neményi Márton)

„Az elején nagyon belelovaltam magam, így túl bonyolult és összetett lett volna a könyv szövege” – mondta a szerző. „Sok segítséget kaptam, hogy végül minden pontosan szerepeljen a könyvben, többek között Raffai Pétertől, az ELTE atomfizikai tanszékének asztrofizikusától. A gyerekek egyébként nagyon szeretik a könyveket, voltam egyszer egy kifejezetten nekik szervezett író-olvasó találkozón, még amikor a második kötet készült, rengeteg nagyon okos gyerekkel találkoztam, akiknek például a fénysebesség lényegét magyaráztam el, a pókhálóhoz hasonló példákon keresztül. Vicces volt, mert ők tökéletesen megértették, a mellettük álló szüleiken viszont láttam, hogy fogalmuk sincs róla, mi ez az egész.”

„A kvantumfizikát senki sem érti, csak megszokjuk, hogy van”

Farkas Róbert saját elmondása szerint űrhajós szeretett volna lenni, ám hamar kiderült, hogy nincs túl jó barátságban a matematikával és a fizikával, így a világűr iránti rajongás megmaradt az érdeklődés szintjén.

„Nagyon érdekes, hogy sokszor az oktatás mértéke is befolyásolja, hogy mennyire fogjuk fel, tanuljuk meg a dolgokat” – magyarázta az illusztrátor-író apuka. „Egy gyerek még „üres lap”, sokkal befogadóbb, sokkal könnyebben elfogad bizonyos dolgokat, mint mi, akikbe már beleneveltek egy csomó mindent. A gravitáció jó példa, mert sokan vonzó erőként gondolnak rá, holott köze sincs a vonzáshoz. Ugyanakkor ezt az elsőre bonyolult, összetett dolgot nagyon szemléletesen, érthetően el lehet magyarázni, képletek használata nélkül is. Sajnos ez a fajta szemléletesség az, ami fájóan hiányzik az oktatásból. Az is egy vicc, hogy középiskoláig mennyire nem találkozunk ezzel a témával, de még középiskolában se nagyon beszéltünk arról, hogy mi az a fekete lyuk, vagy mit jelent a kvantummechanika. Persze, nem azt mondom, hogy az általános iskolásoknak kvantummechanikát kellenete tanulnia, mert azt senki sem érti, csak megszokja, hogy van. Terveztem, hogy írok erről a témáról is egy könyvet, de aztán rá kellett jönnöm, hogy amit az ember nem ért, arról marha nehéz lesz írni. Már a gravitációról szóló résznél is szólt a lektor, hogy sok minden nem úgy van, ahogy én elképzeltem, sokat gyúrtuk például a Planck-időre épülő magyarázatunkat, ami az idő relativitását mutatta be.”

„Megjelent a fejemben az első kép, hogy a gravitációt milyen jól el lehetne magyarázni például egy pókhálóval, amibe valami beleesik.” (fotó: Neményi Márton)

A kiadóknak elsőre nem kellettek a rókák

A hazai könyvkiadási piacon uralkodó állapotokat jól mutatja, hogy Farkas Róbertnek hosszan kellett házalnia az Eszes róka sorozat első részével.

„Ez még egy tíz oldalas változat volt, amire mindegyik kiadó azt mondta, hogy rossz” – emlékezett vissza a kezdetekre a szerző. „Valahol azt mondták, azért rossz, mert rövid, máshol azt, hogy azért rossz, mert hosszú. Volt olyan, akinek a fizikával volt baja, míg másnak azzal, hogy ez nem a gyerekekhez szól. Ezzel jól el is vették a kedvemet az egésztől, elvesztettem a hitemet ezzel kapcsolatban. Szerencsére a feleségem győzködött, hogy azért csak meg kellene csinálni, legfeljebb megcsináljuk mi magunk! Ezért indítottunk egy közösségi adománygyűjtő kampányt az Indiegogo felületén, hogy megnézzük, mennyire van rá igény, mivel több ismerősünk is bátorított, hogy mennyire tetszik nekik az ötlet. Valamiért azt gondoltam, hogy a magyarok nem fogják érteni, bezzeg majd a haladó külföldön biztos felkarolják. Ehhez képest a kampányból kiderült, hogy a legtöbb támogatás itthonról érkezett, külföldről szinte alig. Persze, ez azt is jelenti, hogy nem sikerült megfelelően „marketingelni” a kampányt külföldön.”

Az Indiegogo-kampánynak köszönhetően végül felfigyeltek Róbert könyvére felfigyeltek Magyarországon, sőt, a már említett Raffai Péter – aki a 2017-ben fizikai Nobel-díjat érő gravitációs hullámok kutatásán is dolgozott – szakmai lektorként segítette a munkát, végül pedig az ő kapcsolatain keresztül érkeztek az első sajtóérdeklődések is, végül ennek köszönhetően a Kolibri kiadó csapott le a sorozat első darabjára.

„Az a lényeg, hogy nem szabad olyasmibe belevágni, amit egyedül nem tudnál megcsinálni.” (fotó: Neményi Márton)

„A Kolibri a Libri-csoport része, a Libri egyik társalapítója pedig a Prezi magániskolájában, a Budapest Schoolban is érdekelt, ott pedig a könyvhöz hasonló szellemiségben oktatnak, vagyis nem az a lényeg, hogy minden képletet tudjál, hanem, hogy értsd a lényeget” – magyarázta Farkas Róbert. „A Libri főszerkesztője, Balázs Eszter segítségével egy kicsit kibővült a kötet, az új illusztrációkkal együtt 16 oldalasra bővült. Később sikerült spanyol, szlovák és szlovén nyelven is kiadni, a szlovák változatban került angol szöveg is, illetve ezen felül a Bookr Kidsről digitális formában letölthető a magyar és az angol verzió is.”

Megmozdulnak a rókák

Farkas Róbert már a könyvvel párhuzamosan megálmodta, hogy az asztrofizikus rókákról mozgókép is készüljön, mivel a két médium remekül kiegészítené egymást, arról nem beszélve, hogy az interneten jóval nagyobb közönséget is el tudna érni a témával.

„Fogalmam sem volt, hogy mennyibe kerülne animációs filmeket csinálni a rókákból, így elkezdtem támogatókat keresni, pályázatokat nézni, igaz, nem vagyok túl jó pályázatírásban” – mondta Farkas. „Aztán, mire kiderült, hogy nagyjából mennyibe kerülne, már a következő kötetet kellett írnom, így az animáció ötletét félretettem, hogy majd, ha egyszer lesz pénzünk, akkor megcsináljuk. Nemrég viszont rájöttem, hogy egyáltalán nem elérhetetlen álom ez, csak az a lényeg, hogy nem szabad olyasmibe belevágni, amit egyedül nem tudnál megcsinálni, különben mindenkit győzködni kell, hogy ugyanolyan lelkesedéssel dolgozzanak, mint te magad.”

Farkas Róbert végül Bötkös Tamás barátjában találta meg a hasonlóan lelkes szövetségesét, akivel osztoznak az animáció szeretetében. Tamás ráadásul nagyon megkedvelte a rókákat, most pedig azon dolgoznak, hogy az állatfigurákat fotorealisztikusan tudja létrehozni 3D-grafika segítségével.

„Egy ravasz, okos állat, jól áll neki a magyarázó szerep.” (fotó: Neményi Márton)

„Tamás a 3D-modellezéshez ért inkább, én pedig az animációhoz, ez a kettő jól kiegészíti egymást” – mondta Farkas Róbert, aki azt is elárulta, hogy a most készülő animációs kisfilm az első könyv tartalmát dolgozza majd fel, de szándékában áll a további köteteket is átültetni mozgóképre. Előbb azonban el kell készülni az első „felvonással”, amelynek néhány munkafázisát mi is megszemlélhettük. Róbert nagyon kedveli Wes Anderson képi világát, ez visszaköszön a fonalgombolyagot mintázó bolygókról is. Érdekesség, hogy az élethű textúrákat egytől egyig számítógéppel hozták létre, sőt, még a nap sugarai is grafikai úton létrehozott „szőrszálak”, ahogy arra éles szemű fotós kollégám rámutat.

A projekt jelenleg körülbelül itt tart, Farkas Róbert szerint ahhoz, hogy elkészülhessen az első kisfilm, ahhoz 3 embernek kellene napi 8 órában dolgoznia, 3-4 hónapon át.

„A mellettük álló szüleiken viszont láttam, hogy fogalmuk sincs róla, mi ez az egész.” (fotó: Neményi Márton)

„Jó lenne még az idén tető alá hozni, amihez persze pénz kellene, egyelőre még nem tudom, hogy ez hogyan valósulhat meg, mert még nincs támogatónk” – magyarázta a szerző. „Most teljes mértékben a szabadidőmben foglalkozom a projekttel, mert közben van rendes munkahelyem is, ahol dolgoznom kell, ezzel a tempóval kábé két év múlvára lehetne meg. Nem sok pénzről van szó, körülbelül 2-3 millió forintról, ami fedezné a munkánkat és a render-farm költségeit. Szóval lehet, hogy csinálok egy Patreon-oldalt, ahol lehet majd támogatni, de bárki beszállhatna, akit érdekel a dolog. Ha viszont összejön és működik a dolog, szívesen folytatnám. Persze a legjobb az lenne, ha fel tudna kerülni mondjuk az HBO GO-ra vagy a Netflixre.”

Ami a rókákat illeti, a sorozatnak, nyomtatott formában már nem lett folytatása, Farkas Róbert ugyanis úgy érzi, mindent kihozott a témából, amit lehet. Az írást azonban nem hagyná abba, új tervei vannak.

„Örülök, hogy sikerült összehozni egy értelmes sorozatot, de amikor megjelent a harmadik kötet, utána úgy éreztem, hogy ezzel én végeztem” – tette hozzá. „Most már egy következő könyvön dolgozom, ami sokkal könnyedebb hangvételű lesz: egy ifjúsági sci-fi kalandregényről van szó, amelynek az első része már el is készült, de a járvány miatt jövőre kellett halasztani a kiadását. Egyelőre A bolygóevő szörny a munkacíme, és várhatóan két részes lesz. Ebben is lesz azért tudomány, de ez egy picit idősebb korosztálynak, nagyjából a 10-12 éveseknek szól majd.”

„Még középiskolában se nagyon beszéltünk arról, hogy mi az a fekete lyuk.” (fotó: Neményi Márton)

Amíg ez elkészülhet, addig is nagyon várjuk az eszes rókákról szóló animációs kisfilmeket, ha pedig valakinek az érdeklődését felkeltette a projekt, Farkas Róbert weboldalán kapcsolatba léphet a szerzővel .

További cikkeink könyvekről, irodalomról:

“Hős akartam lenni, és nem értettem, miért ne lehetne egy lány hős” – Vivienne Westwood, a divat provokátora
Tudtad, hogy a Gossip Girl először folytatásos regény volt? Itt vannak a legfőbb különbségek a könyvek és a sorozat között
Lélekemelő, vidám könyvek, melyektől garantáltan jobb kedved lesz