Dooley és Jerry Lee
Film: Kutyám, Jerry Lee (1989)
A nyolcvanas években voltak csúcson a zsarupárosos akció-vígjátékok, és mivel az évtized végére már annyi volt belőlük, muszáj volt egy kicsit csavarni a jól bevált formulán: elkezdték készíteni a rendőr + rendőrkutya filmeket, ráadásul ’89-ben egyszerre kettőt: a Tom Hanks főszereplésével készült Egyik kopó, másik eb is aranyos film, de mi magyarok valahogy jobban szerettük James Belushi kutyázását a Kutyám, Jerry Leeben, amiben emberünk és kutyánk folyton azt próbálgatták megmutatni egymásnak, ki az úr a háznál. A farokméregetés végére meg természetesen jól megszerették egymást, bár ezt még maguknak se vallották be szívesen. Később készült folytatás, de az már a nyomába sem ért.
Beidézés:
Dooley: Biztos kiszagolja a kábítószert?
Rendőr: Ez a kutya itt beleszagol a levegőbe és kiszúr egy titkos kokainüzemet Tijuanában!
Dooley: Úgy néz ki, mint aki szedi.
Kutyám, Jerry Lee (1989) (Fotó: Profimedia)
A nagy ho-ho-horgász és Főkukac
Rajzfilmsorozat: A nagy ho-ho-horgász (1984-1990)
Első blikkre én többre emlékeztem, de A nagy ho-ho-horgászból csak két évad és összesen huszonhat epizód készült. A mese már a zseniális főcímdallal megvesz kilóra, hogy aztán a horgász és Főkukac civakodásai és közös bénázásai aztán teljesen magukba bolondítsanak. Ez az a mesesorozat, amiben még kukacházasság is volt, és megtudhattuk belőle, milyen nehéz egy horgásznak télen, egy nagyváros közepén.
Beidézés:
– Megőrülök! Ez még a maradék halat is elriasztja! Ilyen tehetségtelen csalival kell nekem horgásznom!
A nagy ho-ho-horgász (1984–1990)
Ötvös Csöpi és Kardos doktor
Filmek: A Pogány Madonna (1981), Csak semmi pánik… (1982), Az elvarázsolt dollár (1986), Hamis a baba (1991) + Zsaruvér és csigavér részek
Magyarország válasza a Piedone-filmekre és a Bud Spencer–Terence Hill párosra nem késett sokat, és mivel a magyar Piedonét pont Spencer magyar hangja, a még külső tulajdonságaiban is hasonlító Bujtor István alakította, az Ötvös Csöpi-filmeket rögtön megszerettük. A bűnözők természetesen nem a szocialista blokkból jöttek, hanem külhonba szakadt magyarok voltak, de az akció-komédia recept a Balatonnál is működött, és a filmeket máig bátran oda lehet tenni bármelyik Spencer-Hill mozi mellé.
Beidézés:
Kardos: Alacsonyan szállnak a stukkerek! Mondom, alacsonyan szállnak a stukkerek! Nem érted te ezt, a mi szakmánkat, Margit!
Kern András és Bujtor István
Maggie Cleary és Ralph de Bricassart
Sorozat: Tövismadarak (1983)
Bár nálunk a Magyar Televízió csak 1990-ben mutatta be, a Tövismadarak egy ízig-vérig nyolcvanas évekbeli vadromantikus családregény, ami nagyrészt a festői ausztrál vidéken játszódik, és a nők olyan férfiakat szeretnek benne, akiktől a társadalom elválasztja őket. Maggie például a jóképű papot, Ralph atyát. Az őt játszó Richard Chamberlainbe a fél ország szerelmes volt annak idején.
Beidézés:
– …elmeséltem neked egy madár legendáját, amelyik csak akkor énekel, mikor meghal. A madár a tövissel a mellében.
– Azt mondtad, az életével fizet azért az egy dalért…
– Odahajtja valami a tövishez, és nem is tudja, hogy ez a halálát jelenti. Amikor beledöfjük a tövist a mellünkbe, mi tudjuk, mi megértjük…
és mégis megtesszük.
Tövismadarak (1983) (Fotó: Walt Disney Television via Getty Images)
Dave és Wally
Film: Vaklárma (1989)
Richard Pryort és Gene Wildert ugyan már az 1980-as Dutyi dili után megszerettük, de igazán nagy párossá csak egy évtizeddel később váltak a szemünkben, amikor eljátszották a süket és vak párost, Dave-et és Wallyt, akik belekeverednek egy bűnténybe, és egyszerre üldözik őket a bűnözők és a rendőrség. A film humora nem sokat kopott a bemutatása óta, az pedig telitalálat, hogy Kevin Spacey már 31 évvel ezelőtt is gonoszt játszott.
Beidézés:
Wally: Mi az, hogy nem vagyok fehér?
Vaklárma (1989)
Michael Knight és Kitt
Sorozat: Knight Rider (1982–1986)
Az önvezető autók és a mesterséges intelligencia járművekben való alkalmazása még 2020-ban sem számítanak tökéletesnek, de a tápos Michael Knight már a nyolcvanas években kaphatott egy ilyen csodakocsit, hogy együtt aztán nagy kalandokba keveredjenek, a kocsi ráadásul beszélgetőtársnak sem volt utolsó. A nyolcvanas- és kilencvenes években nehéz volt olyan gyereket találni, aki nem ilyen autót akart magának, és olyan nőt, aki ne tartotta volna marha vonzó pasinak David Hasselhoffot. Változnak az idők…
Beidézés:
– Gyerünk, pajti!
David Addison Jr. és Maddie Hayes
Sorozat: A simlis és a szende (1985–1989)
A nyolcvanas évek közepére Cybill Shepherd levitézlett mozisztár volt, Bruce Willis pedig a sármos újonc, amikor megkapták a Kék Hold magánnyomozó iroda vezetőinek szerepét. A sorozat a karrierjüket az egekbe repítette, bár a forgatás azért cseppet sem volt problémamentes. A két karakter állandó civakodásait a főszereplők színészkedés nélkül is könnyedén vissza tudták adni, ugyanis eléggé gyűlölték egymást, a végére már Shepherd látni se akarta Willist, ráadásul az is fájt neki, hogy ugyan a sorozat mindkettejük karrierjének jót tett, Bruce Willis sokkal nagyobbat léphetett előre, mint ő. A színész ugyanis A simlis és a szendéből egyből a Die Hardba dobbantott.
Beidézés:
Maddie: Tüntesd el azt a hülye grimaszt az arcodról!
David: Pedig ez a legokosabb grimaszom.
A simlis és a szende (1985–1989)
Martin Riggs és Rogert Murtaugh
Film: Halálos fegyver 1-4. (1987, 1989, 1992, 1998)
A fekete zsaru (Danny Glover), aki már túl öreg ehhez a szarhoz, és csak arra vár, hogy végre nyugdíjba menjen, és a fehér zsaru (Mel Gibson), akit annyi veszteség ért, hogy már az élettől is elment a kedve, és az öngyilkos hajlamait munka közben éli. Társak lesznek. Mi baj történhetne? Az évtized legendás zsarupárosa a Halálos fegyver első részében még elég komoly, aztán a melankólia háttérbe húzódik, a humor pedig részről részre nagyobb szerepet kap.
Beidézés:
Roger Murtaugh: Riggs, a klozeton fogok meghalni?
Martin Riggs: A mi fajták nem klozeton hal meg.
Jack Colton és Joan Wilder
Film: A smaragd románca (1984), A Nílus gyöngye (1985)
A szegény ember Indiana Jonesának is csúfolták annak idején A smaragd románcát, de ez nem volt túl igazságos vád, ugyanis Michael Douglas és Kathleen Turner párosa inkább azt a fajta régimódi, civakodós romantikát helyezte középpontba, ami mondjuk a Humphrey Bogart és Katherine Hepburn párosra volt jellemző az Afrika királynőjében, és amiből tény és való, hogy Spielberg is merített Indynél. Az írónő és a kalandor látványos, vicces és lazán romantikus kalandja nemcsak egy folytatást hozott, hanem a páros A rózsák háborúja című filmben már új szintre vitte a civakodást.
Beidézés:
Jack Colton: Te úgy csinálod, hogy felkelsz reggel, és azt mondod, hogy „Ma tönkreteszem egy férfi életét”?
A smaragd románca (1984)
James Crockett detektív és Ricardo Tubbs detektív
Sorozat: Miami Vice (1984-1989)
Ha van sorozat, ami tökéletesen adja vissza a nyolcvanas évek amerikai divatját, akkor az a Miami Vice. Don Johnson és Philip Michael Thomas egészen hihetetlen színű öltönyökben parádézott menő zsaruként a napfényes Miamiban, és Crockett ráadásul egy hajón lakott, aminél a nyolcvanas évek végén én menőbb dolgot keveset tudtam elképzelni. Később egy filmváltozatban még próbálták visszahozni a régi szép időket, de ami elmúlt, elmúlt. A Miami Vice maga volt a nyolcvanas évek.
Beidézés:
Sonny Crockett: Ismerned kell a szabályokat ahhoz, hogy aztán megszeghesd őket. Ha nem így játszol, abban nincs semmi móka.
További kedvenc párosaink a nyolcvanas évekből:
Jack Cates és Reggie Hammond (48 óra), Leó és Fred, Josef Matula és az aktuális államügyész (Két férfi, egy eset), Julius Benedict és Vincent Benedict (Ikrek), Jack Walsh és Jonathan Mardukas (Éjszakai rohanás), Jake és Elwood (The Blues Brothers), Bill & Ted (Bill és Ted zseniális kalandja), Neal Page és Del Griffith (Repülők, vonatok és automobilok), Chris Lecce és Bill Reimers (Zsarulesen 1-2), Gordon Gekko és Bud Fox (Tőzsdecápák)
