Ha nem zárjuk be az iskolákat, akkor veszélyben a családi karácsonyozás?

„Tűrhetetlen emberkísérlet zajlik” – ezt nem mi mondjuk, hanem Lantos Gabriella egészségügyi szakértő és egészségpolitikus, aki ezzel a három szóval véleményezi a koronavírus-járvány miatti kormányzati intézkedéseket. Kedden este Orbán Viktor miniszterelnök pontról pontra elmondta, hogy a továbbiakban miként fogunk védekezni a járvány ellen, bár az ingyenes parkolás és az éjszakai kijárási tilalom nem fogja megnyugtatni a tanárokat és az egészségügyi dolgozókat sem. De ne rohanjunk még ennyire előre, hogy ki mitől nyugszik meg. 

Tavasz 

Hazánkban a koronavírus-járvány első hulláma az emberek többségének távolinak tűnhetett, sokaknak nem is volt a közvetlen környezetében fertőzött, inkább csak olyasvalaki, aki hallott valakiről, aki hallotta, hogy egy ismerőse elkapta. A lezárásoknak és a felelősségteljes viselkedésnek köszönhetően alacsony esetszámmal vészeltük át a tavaszt. 

Nyár

Éltünk, virultunk, a járványról különösebb tudomást nem véve álltunk sorba hekkért és lángosért a balatoni büfék előtt, bejártunk dolgozni, az újabb (csekély számú) regisztrált beteggel kevesen foglalkoztak. 

Ősz

Az iskolákat és az óvodákat megnyitották, és pillanatok leforgása alatt minden megváltozott. A vírus egyik napról a másikra egyre közelebb került (a közvetlen környezetemben eddig hat fertőzöttről tudok), a regisztrált megbetegedések és a halálesetek száma exponenciálisan nőtt, e hét keddről szerdára virradóra 4219 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 90 988 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. A koronavirus.gov.hu szerint elhunyt 90 többségében idős, krónikus beteg, ezzel az elhunytak száma 2063 főre emelkedett, szerdáról csütörtökre pedig még 84-el. 

Az ország vezetése eközben azt mondja, hogy minden rendben, az egészségügy felkészülten várja a betegeket, a kormányzati kommunikációban pedig egyre többször utalnak arra, hogy viselkedjünk felelősségteljesen. Budapest utcáin és boltjaiban járva úgy tűnik, hogy a helyiek komolyan veszik a maszkhordást (szerkesztőségünk vidéken élő tagjai sem panaszkodtak az ellenkezőjéről), és ritkán látni embereket mondjuk az Aldiban maszk nélkül – én például csak egyszer néztem végig, hogy egy maszkot nem viselő férfit a biztonsági őr kitessékelt a közértből, sőt le is gődényezte az illetőt. (Gődény György nyíregyházi gyógyszerész, a hazai vírusszkeptikusok pápája, bonvivánja és főcelebje.) 

Jelen

November 3-án este Orbán Viktor beszédet intézett a néphez, Facebook-videójában az iskolák (mint gócpontok) részleges vagy teljes lezárása, meg úgy egyáltalán az oktatás szóba sem került, cserébe elmondta, hogy ismét rendkívüli jogrend lép életbe, és hogy Európa nyugati fele védekezés terén nálunk jóval rosszabban teljesít, na meg hogy világelsők vagyunk a lélegeztetőgépek számában – hogy ennek  az itthoni állapotok tekintetében mennyire nincsen jelentősége, arról pár sorral lejjebb írunk majd. A beszédben szembetűnő ferdítéseket a 444 részletesen feldolgozta, mi pusztán annyit emelünk ki, hogy úgy nagyon könnyű az 1 millió főre vetített fertőzésszámot alacsonyan tartani, hogy jóval kevesebb tesztet végzünk annál, mint kéne, és így könnyű azt is mondani, hogy jobban csináljuk Ausztriánál. A már többször is a „laborunk”-nak titulált ország rengeteget tesztel (ez magyarázhatja az arányaiban magasabb fertőzésszámot), és kevesebb halálesettel számol: augusztus vége óta Magyarországon körülbelül háromszor annyi magyar halt meg a COVID-19 miatt, mint Ausztriában. 

A kormányzati kommunikáció ennek fényében is próbál nyugtató maradni, de ha kicsit is körbenézünk, másodpercek alatt találunk aggasztó híreket. Emeljünk ki mondjuk kettőt az utóbbi egy hétből:

• Dr. Csipszer Bernadett október 30-án a Facebookon közölte, hogy a győri kórház tulajdonképpen megtelt COVID-betegekkel, és hogy náluk egyre több fiatal beteg kerül intenzív osztályra.
• November 3-án kiderült, hogy elhunyt egy nyíregyházi tanár, és hogy ő az ötödik, akinek a halála a COVID-19 betegséggel hozható összefüggésbe. 

A keddi Orbán Viktor-videótól sokan azt várták, hogy a miniszterelnök mond legalább valami apróságot, ami érinti az oktatást. Láttunk már olyat (2020. március 13. a napja), hogy reggel arról beszélt a rádióban, hogy nem lesz iskolabezárás, este pedig bejelentette, hogy mégis zárják a kapukat – utóbbinak most a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) roppantul örülne. Megkérdeztük tőlük, hogy ha egy iskolában betegség miatt kiesik a tanárok 10-15 (vagy akár ennél magasabb) százaléka, akkor az mennyire csorbíthatja a oktatás színvonalát. „Ha ilyen mértékben esnek ki tanárok, az nem csorbítja, hanem ellehetetleníti az oktatást – mondta az nlc.-nek Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnökhelyettese. – A tanulóknak így legfeljebb a felügyelete oldható meg, a normális szakos helyettesítés biztosan nem.” A szakértő hozzátette, hogy a tanárok kénytelenek erőn felül dolgozni, méghozzá általában ellenszolgáltatás nélkül.

Az már csak könnyed ráadás, hogy az iskolák saját jogon nem dönthetnek a bezárás mellett, noha van arra példa, hogy egy igazgató a tanárok és a diákok (és ezzel a szülők és más hozzátartozók) biztonsága miatt mégis így dönt. Hétfőn a Telex írta meg, hogy egy III. kerületi iskola igazgatója saját hatáskörében elrendelte a digitális oktatást, sőt ahogy a lapnak nyilatkozta: szülői támogatásokból és saját forrásokból az iskola összes diákját és tanárát tesztelik, mielőtt visszatérnének az épület falai közé. 

Európában eközben egyre sűrűbben bevett gyakorlat, hogy csak az alsó tagozatosok járnak iskolába, a felsősök és a középiskolások pedig digitálisan tanulnak, de a PDSZ szerint már ez sem nyugtatná meg a tanárokat. „Ma már nem lenne elegendő ez a megoldás – mondja Komjáthy Anna. – Hetekkel ezelőtt jeleztük minden fórumon, hogy még megakadályozható úgy a járvány terjedése, hogy az alsó tagozatosok bejárhassanak, de ma már azt mondjuk, hogy a nagy átfertőzöttség, illetve a tesztelés és a kontaktkutatás hiánya miatt csak a teljes zárás a megoldás. Lehet, hogy nyáron még azt kérték a szülők a miniszterelnöktől, hogy ne zárjanak be az iskolák, most viszont már félve engedik be a gyermekeiket. Rájöttek, hogy kisebb baj az, ha a gyerekük később tanul meg írni, mint ha hazaviszi a vírust és megfertőzi – és esetleg el is temeti – a nagyszüleit.”

A PDSZ jogos félelmeit Lantos Gabriella szavai némileg árnyalják, de optimizmusra egyáltalán nem adnak okot. Kérdésünkre, hogy szerinte mi lenne az ideális eljárás az iskolákban, és mi az, amivel a tanárok és a diákok is a leginkább védhetők lennének, azt mondja, hogy „nincs jó megoldás, csak rossz és még rosszabb. A kormány úgy tesz, mintha nem lenne döntési helyzet, miközben az van. A vírus diktál, nekünk alkalmazkodni és védekezni kéne. Nagy-Britannia például okosan cselekedett, amikor teljes lezárást rendelt el egy hónapra, és ha ugyanezt megtenné a magyar kormány, a karácsony még menthető lenne. Legalább hetedikestől felfelé át kéne állítani a diákokat a digitális oktatásra. Ha ezt nem vállalja fel a kormány, itthon nem lesz karácsony. Ilyen iskolazárnál el lehet engedni a sérülékeny pedagógusokat, akik digitálisan valóban oktathatnának, mivel kisebb eséllyel betegednének meg.” Lantos ezzel alátámasztja azt a fentebbi állítást is, hogy nem gyerekfelvigyázás lenne az iskolákban, hanem valódi oktatás lehetne digitálisan. A szakértőt arról is megkérdeztük, mit gondol arról, hogy a kormány szerint december közepére kerülhet térdre a magyar egészségügy. A híreket tekintve mindez optimista becslésnek tűnik, válasza pedig sajnos ezt igazolja. „Három-négy hét múlva elfogynak az intenzíves nővérek – mondja. – Jelenleg 2 ezer intenzíves nővér van az országban, egy műszakban pedig egyszerre 600 ilyen képesítésű nővér dolgozik. A szakma szabályai szerint ennyi nővér egyszerre 1200 lélegeztetett beteget tud ellátni, azaz egy nővér mindössze 2 beteget felügyelhet. Ez az 1200 lélegeztetett beteg nem lehet mind covidos, mert vannak még sztrókos, infarktusos, baleseti sérült és rákos betegek is, akik lélegeztetőgépre kerülhetnek. Ha 700 fölé nő a covidos lélegeztetett betegek száma, már nem lesz elég nővér. Akkor pedig mindenki túlélési esélyei nagyon sokat fognak romlani.”

Szlávik János infektológus főorvos az ATV-nek azt nyilatkozta november 1-én, hogy a lélegeztetőgépre került betegek között 40-45 százalékos a halálozási arány.

A vírus írja a forgatókönyvet 

Fentebbiekből kirajzolódik, hogy a jelenlegi intézkedésektől nem fog megfordulni a járványgörbe, viszont a fertőzések és a halálesetek száma emelkedni fog. Beszéltünk egy budapesti nagy gimnázium egyik vezető tanárával, aki elmondta, hogy a kollégák félnek a betegségtől, és megnyugtatná őket, ha átállhatnának a digitális oktatásra. Azt mondta, a fiatalabbak is tartanak a fertőzéstől, nemhogy az idősebb kollégák. A PDSZ-től megkérdeztük, hogy tudnak-e például olyan esetről, hogy egy iskola „hazaküldte” ideiglenesen a veszélyeztetett korú vagy állapotú tanár kollégákat, de nem hallottak ilyet. „Csak arról tudunk, hogy a háziorvos segítségét kérik – mondja Komjáthy Anna. – Meg arról is, hogy van olyan kolléga, aki azért mondott fel, mert nem akarta az általa ápolt beteg férjét veszélyeztetni.” 

Természetes, hogy az országot gazdaságilag megviseli a járvány, a kormány szerint viszont a gazdaság nem állhat le. Az egyéni védekezés valóban fontos, de nem csak ezen múlik, hogyan birkózunk meg a járvánnyal. A látszatintézkedések, például az éjféltől hajnali ötig tartó kijárási tilalom járványügyileg semmit sem érnek, de legalább az este 11-ig tartó meccsről éjfélig haza lehet érni – na de mi lesz, ha 90 perc után hosszabbítanak és tizenegyeseket is rúgnak? Mit tesz akkor a futballrajongó? Miközben a foci korlátozásokkal mehet, a héten lefújtak egy éjjel kettőkor induló, háromszáz főben limitált teljesítménytúrát, ahol eleve kizárással büntették volna azokat, akik nem viselnek maszkot. 

A keddi rendelkezéseket Dr. Kunetz Zsombor független egészségügyi szakértő szokás szerint a saját Facebook-oldalán kommentálta. Hiányolta, hogy a tesztek számának növelését, az iskolai korlátozásokat (nem feltétlenül online oktatást, hanem akár órákon is kötelező maszkviselést), a focimeccsek zárt kapus megrendezését nem jelentették be, és „üdvözölte” az ingyen parkolást, a határzárat, és a bezárt szórakozóhelyek ellenére elrendelt kijárási tilalmat is. „Sok-sok alibi és látszatintézkedés. Nálunk a forgatókönyvet a vírus írja” –  zárta sorait, amivel ugyan kicsit finomabban fogalmazva, de ugyanazt mondja, mint Lantos Gabriella.

A digitális oktatás körülményein még van mit javítani: 

• Így tanulnak otthon a mélyszegénységben élő gyerekek Lyukóvölgyben
• Tehcnikai trükk digitális oktatáshoz
• Kimondom: szerintem egyáltalán nem sikertörténet a digitális oktatás