nlc.hu
Szabadidő

A karánsebesi csata története

Nem érkezett meg a csatába az ellenség, úgyhogy végül saját magára támadt az osztrák sereg, és veszített

Egy csatában rendszerint vannak győztesek, és vannak vesztesek – és van még az osztrák császári hadsereg, ami egy egészen külön kategória.

Az 1788. szeptember 21-22-én zajló karánsebesi csata az osztrák–török háború legkülönösebb és legdicstelenebb epizódja volt, amelyben – bizonyos anekdotikus becslések szerint – körülbelül 10 ezer császári katona vesztette életét, mindezt pedig úgy sikerült produkálni, hogy

az ellenség, vagyis a török sereg meg sem jelent a helyszínen.

Mondjuk az, hogy pontosan mi is történt azon az éjszakán, máig sem teljesen világos. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgok 1788-ban, Nagy Katalin cárnő oldalán, tényleg beléptek a törökök elleni háborúba, a konfliktus pedig egészen 1791-ig elhúzódott, és bár végül az osztrákok győzelmével zárult, annyi pénzt emésztett fel, és annyi emberéletet követelt, hogy meglehetősen nehéz egyértelmű sikertörténetként értékelni. Az akkoriban már sokat betegeskedő, egyéb kül- és belpolitikai konfliktusokkal küzdő II. József, vagy ahogy nálunk ismerik, a Kalapos király ráadásul menet közben  (1790-ben) el is hunyt.

II. József magyar király (forrás: Wikipedia)

II. József magyar király (Forrás: Wikipedia)

Na, de térjünk vissza 1788. szeptember 21-ére, amikor a körülbelül százezres nagyságú osztrák sereg – tagjai közt szerbekkel, horvátokkal és lombardiai olaszokkal – tábort vert Karánsebesnél. Valamikor estefelé egy csapat huszár kilovagolt a Temes folyóhoz, hogy felderítsék a terepet; bár törököt nem találtak, belefutottak néhány vándorcigányba, akik állítólag alkohollal kínálták a kissé elcsigázott vitézeket. A huszárok hamarosan be is rúgtak, amivel még nem is lett volna semmi gond (elvégre háború idején is lehet azért lazítani!), csakhogy időközben egy csoport gyalogos katona is érkezett a helyszínre, akik szintén részt akartak venni a rögtönzött buliban. A huszárok viszont nem óhajtottak osztozkodni, úgyhogy a konfliktus komoly csetepatévá eszkalálódott. Ha minden igaz, ekkor dördültek el az első lövések is. Aztán valaki – talán az egyik gyalogos – azt kiabálta, hogy „itt vannak a törökök!”, noha, mint említettük, a törökök még csak a közelben sem jártak.

Erre aztán kitört a káosz. A táborban ugyanis hallották a kiabálást és a lövöldözést, így abban a hiszemben, hogy megérkezett az ellenséges sereg, felkészültek a támadásra; mindeközben viszont a huszárok is lóhalálában vágtattak vissza a bajtársaikhoz, hisz szintén azt hitték, hogy megindult a törökök rohama. A folytatást viszonylag könnyen ki lehet találni: úgy van, az osztrák sereg gyilkos sortűzzel fogadta a visszaérkező huszárokat, és ettől a ponttól kezdve igazából nem is nagyon lehetett követni, hogy ki mit csinált. Az anekdota szerint a német ajkú tisztek halt! halt!, vagyis állj! állj! kiáltásokkal próbálták megfékezni az elszabadult hajágyúként viselkedő sereget, ám mivel nem mindenki tudott jól németül, és egyébként is nagy volt a zaj, úgyhogy ez nem sokat használt, sőt: a parancsszavakat állítólag többen is úgy értették, hogy Allah! Allah!, ez pedig csak fokozta a pánikot és a zűrzavart. A császári katonák fele tehát egymást lőtte és kaszabolta egész éjszaka, míg a sereg másik fele egyszerűen elmenekült. Másnap reggel 10 ezer katona feküdt kiterítve a csatatéren.

Mikor a törökök két nappal később tényleg megérkeztek, némileg meglepetten vették tudomásul, hogy fényes győzelmet arattak egy olyan csatában, amelyben részt sem vettek. Aztán minden probléma nélkül elfoglalták Karánsebest.

A török hadsereg egy korabeli ábrázoláson (forrás: Wikipedia)

A török hadsereg egy korabeli ábrázoláson (Forrás: Wikipedia)

Hogy ez a furcsa ütközet tényleg lezajlott-e ebben a formában, az máig vita tárgya. Az mondjuk eleve gyanús, hogy az incidens első említése negyven évvel későbbről származik (bár ez még magyarázható azzal, hogy a Habsburgok nem szívesen dicsekedtek egy ilyen orbitális hadi fiaskóval), és hát azért a 10 ezer halott is inkább amolyan népmesei számnak tűnik, semmint valós adatnak. Ugyanakkor az ún. baráti tűz jelensége, tehát amikor egy sereg véletlenül önmagára vagy a szövetségeseire támad, kétségkívül létező jelenség, szóval egyáltalán nem kizárt, hogy Karánsebesnél is így történt. A források többsége egyébként 150 halottról, 1200 sebesültről és kb. 5-600 eltűntről ír, úgyhogy fogadjuk el most ezt mi is.

Kapcsolódó cikkeink:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése