Az egészséges táplálkozást szem előtt tartók összeráncolt szemöldökkel olvasgatják az élelmiszerek összetételét a csomagoláson és általában sietve távoznak, ha a listán szerepel a „mesterséges színezék” szókapcsolat.
A természetes színezékekkel nincs ilyen gond, azokat ugyanis jellemzően különféle zöldségek, például cékla levéből vagy más, hasonlóan ártalmatlan terményekből állítják elő.
Egészen idáig azonban az élelmiszeriparnak nem volt természetes válasza azok számára, akik a kék színű ételeket részesítik előnyben. A kék színű pigmentek ugyanis eleve ritkaságszámba mennek a természetben, főképp virágok szirmain, esetleg egzotikusabb kőzetekben találkozni velük.
A kékre festett élelmiszerekhez ezért egészen eddig szintetikus színezéket kellett használni, amelyet jellemzően valamilyen kőolaj-származékból készítenek. Emiatt azonban egyrészt aggódtak azok, akik egészségesen szeretnek táplálkozni, de azok is, akik a környezetet féltik, hiszen a kőolaj-származékokhoz szükség van kőolajra, na meg annak a kitermelésére is.
A kék szín csak nagyon kevés helyen fordul elő a természetben (Fotó: Getty Images)
Évtizedek után jött az áttörés
Most a New Scientist számolt be róla, hogy több évtizedes kutatás után végre megtalálhatták a választ. A University of California kutatói ugyanis, Pamela Denish vezetésével felfedeztek egy kék színű pigmentet, amely megszólalásig hasonlít az E133 jelzésű, brillantkék FCF néven emlegetett szintetikus élelmiszer-színezékre. A vegyületet azonban nem laboratóriumban állították elő, hanem a vöröskáposztából vonták ki.
Az úgynevezett antociánok közé tartozó molekula csak rendkívül kis mennyiségben található meg a vörös káposztában, a kutatók azonban kifejlesztettek egy eljárást, amelynek segítségével nagyobb mennyiségben tudják előállítani a kék színű vegyületet. Az antociánok különleges tulajdonsága ugyanis, hogy a kémhatás függvényében piros, illetve kék színűvé változnak, ám a káposztában az előbbi változat a domináns.
A kutatók ezután fel is használták a kék pigmentet, hogy kék színű fagylaltot és fánkbevonatot készítsenek. A kísérletek azt mutatták, hogy a vegyület akár 30 napig is megőrzi a színét szobahőmérsékleten.
Bár az így nyert kék színezéket még vizsgálják, hogy biztonságos-e emberi fogyasztásra, Josida Kumi, a kutatás egyik résztvevője azt mondta, valószínűtlen, hogy bármilyen káros hatása lenne.
„A vörös káposztában található antociánok már nagyon régóta az étrendünk részét képezik” – mutatott rá a kutató.
Még több tudomány az nlc-n:
- Karikó Katalin: Az egyetemen biztos azt gondolták, hogy ez a nő örök vesztes
- Határtalan tudás: terítéken a génszerkesztés
- Új szervet találtak holland tudósok az emberi szervezetben
