„A nap végén a mentorok alig állnak a lábukon, de azért jönnek legközelebb is”

Bár az elmúlt években több programozói tanfolyam is indult hazánkban, ezek többségéért bizony fizetni kell, nem is keveset. A 2014-ben Budapesten alapított Skool programozóiskola azonban nem ilyen. Ahogy a társalapító Koleszár Szilvi írja a Skool weboldalán:

„2013-ban egy senior kutató ösztöndíj keretében az USA-ba utaztam, hogy a munkáltatói márkanévvel kapcsolatos kutatásokat végezzek. Már a legelső héten találkoztam egy témával, mely egyre inkább befészkelte magát a gondolataimba: hogyan vonjunk be fiatalokat a technológiába, hogyan tegyük érdekessé ezt a »fiúsnak« tartott világot a lányok számára? Az inspiráló New York-i közegben úgy döntöttem, merek nagyot álmodni. A kihívás: létrehozni egy profi csapatot, összeszedni a pénzt, és elindítani egy magyar lányokra szabott programot 4 hónap alatt és 7000 km távolságból.”

A kezdeményezés sikeres volt: bár a kezdeményezés támogatója a hazai alapítású, de a globális informatikai szektorban sikeressé váló LogMeIn, a Skool független alapítványként ingyenesen kínálja programozási és technológiai képzéseit, gyerekeknek, de kifejezetten lányoknak is. Komoly teljesítményről van szó: az öt fővel működő alapítvány már közel hatezer gyereket ruházott fel hasznos informatikai tudással. Ezzel kapcsolatban a Skool vezetőivel, Koleszár Szilvivel és Guzsaly Péter partnerkapcsolati vezetővel beszélgettünk.

„Hét évig dolgoztam a LogMeInnél, a Skool hobbiprojektként indult, de az első, pilot program már annyira sikeresnek bizonyult, hogy úgy döntöttünk, megnézzük, mit lehet belőle kihozni – mondta Koleszár Szilvi. – Minden programunk ingyenes, amit úgy tudunk elérni, hogy különböző cégekkel működünk együtt. Ezek főleg a technológiai szektorban tevékenykedő cégek, de ugyanúgy helye van például egy MorganStanley-nek, Deloitte-nak vagy Accenture-nek is a partnereink között.”

Több nőt az innovációba!

A Skool indulásakor – 2014 nyarán – kifejezetten az volt Szilviék célja, hogy több nő kerüljön olyan területekre, ahol az innovációval foglalkozhatnak.

„Az induláskor ez volt a célunk, aztán ahogy növekedtünk, úgy lett egyre több erőforrásunk, mentorunk” – tette hozzá Guzsaly Péter. „2017–19 között futott a Kódklub kezdeményezésünk, amely során gyerekotthonokban élő fiatalokat ismertettünk meg a programozással, mivel ezzel a hasonló intézményekben csak elvétve foglalkoznak. Tavaly indítottuk a Kockamóka nevű projektünket, a LEGO Csoporttal közösen: a koronavírus-járvány alatt már eleve online képzésekkel kezdtünk, 10-14 éves fiatalok számára, akiknek egy nap alatt egy okostelefonos applikációt kellett létrehozniuk. Az első alkalom karácsonyi tematikájú volt, az akkori app középpontjában Rudolf, a rénszarvas állt, utána, idén tavaszig volt egy meteoritos-világűrös tematikájú projektünk, most pedig, a nyár közeledtével egy fitnesz-applikáción dolgozhatnak a gyerekek.”

Az egyik legizgalmasabb, egyben legfrissebb kezdeményezés pedig a Spectry.org, amelynek mottója az „autizmus újrakódolva”. Bár ez a projekt még egyelőre gyerekcipőben jár, a Skool célja, hogy szeptemberre létrejöjjön egy olyan webes felület, ahol az autizmus-spektrumon lévő gyerekek is megtanulhatnak programozni saját igényeiknek megfelelően, emellett azonban a szociális, társas készségeiket is fejleszthetik.

A Skool is hozzájárult az IT-szektorban uralkodó előítéletek lebontásához

Az informatika világában, de tágabban, a mostanában divatos betűszóval S.T.E.M.-nek (science, technology, engineering, mathematics) nevezett reáltudományok világát sokáig a férfiak uralták. Több korábbi interjúnkban ma már elismert programozó, kutató nők is említették, hogy általános és középiskolai tanulmányaik során a tanáraik megpróbálták őket lebeszélni az ez irányú továbbtanulásról, mivel az „inkább a fiúk világa”. Mostanra azonban úgy tűnik, elkezdett átalakulni a látkép.

„Szerintem nagyon sokat változott a nők szerepe a technológiai szektorban vagy az innováció területén, akár csak az elmúlt hét évet nézve – mondta Koleszár Szilvi. – Szeretném hinni, hogy ebben a Skoolnak is volt szerepe, mert azonkívül, hogy a gyerekek számán tudjuk lemérni a hatékonyságunkat, az első pár évben komoly hangsúlyt fektettünk a kommunikációra, hogy átadjuk az üzenetet, miért olyan fontos, hogy több nő legyen ezeken a területeken. Ma pedig már azt tapasztaljuk, hogy egyre több a női mentor, akik a fiatalabb generációkkal tudnak foglalkozni és sok lány, aki 6-7 éve nálunk táborozott, már fejlesztő cégeknél gyakornokoskodik vagy épp dolgozik.”

„Számunkra nagyon fontos, hogy a csapatok minél színesebbek legyenek – tette hozzá Guzsaly Péter. – Ez nem egy fiús szakma, csak sokáig főleg a fiúknak volt meg hozzá a háttere. Most viszont már lányok több generációja is úgy nőtt fel, hogy a digitális eszközök a kezükben vannak, így javul a helyzet, mivel ők már úgy használják az okostelefonokat, laptopokat, mint az a nyolcvanas években született generáció, akiknek már lehetett Commodore számítógépe, és akik közül ma már sokan vezető fejlesztőként dolgoznak.

Egy 11 évest nem érdekli a milliós fizetés

Az informatikai karrier évek óta nagyon vonzónak számít hazánkban, ennek ellenére a területen szinte folyamatos a munkaerőhiány, különösen, hogy az elmúlt években a LogMeIn mellett több, a szektorban megkerülhetetlen szereplőnek számító cég hozta ide a fejlesztőközpontját. Interjúalanyaink szerint ennek két fő oka van: Magyarország elhelyezkedésének köszönhetően tökéletes helyszín az amerikai cégek számára, mivel az időeltolódásnak köszönhetően a hazai fejlesztők akár a keleti, akár a nyugati partra is tudnak dolgozni.

Ugyanakkor, a fizetésekkel kapcsolatban megoszlanak a tapasztalatok. Bár egy senior fejlesztői pozíciónál nem ritkaság az akár egymillió forintos havi fizetés, az utóbbi években egyre több olyan álláshirdetéssel találkozni, ahol 2-300 ezer környékén alakul a kezdő fizetés.

„Nagyon eltérő eseteket látunk, nagy kérdés, hogy az adott pályakezdő tudása milyen szinten van – magyarázza Koleszár Szilvi. – Például, a LogMeInnél töltött éveim alatt volt egy kollégám, aki még csak harmadéves volt az egyetemen, az első munkahelyén pedig bőven millió fölött volt a bruttója. De ez megtévesztő lehet, mert ez az illető a többéves gyakorlattal rendelkező fejlesztőket is verte tudásban, így nem csoda, hogy neki ma már saját cége van.”

„Az elmúlt években több programozó suli is elindult, amelyek százasával szórják ki a munkaerő-piacra a junior fejlesztőket – tette hozzá Guzsaly Péter. – Ők viszont afféle »tucattudást« szereztek meg, így ők biztos, hogy nem egymilliós bruttó fizetéssel kezdenek. Az is igaz, hogy három-négy év alatt azért ők is simán el tudják érni ezt a szintet.”

A Skoolnál azonban nem kell ezzel foglalkozni, hiszen a tanfolyamok résztvevői életkorukból kifolyólag még nem igazán gondolkodnak a pályakezdésen.

„Egy 11 éves lányt még nem érdekel a fizetés – folytatta Guzsaly. – Viszont, amikor egy személyes kurzus alkalmával ellátogat hozzánk vagy valamelyik partnerünkhöz, és azt látja, hogy ingyen van a túró rudi, mindenhol forgós székek vannak és lehet firkálni a falra, azt imádni fogja. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyon könnyen lehet elköteleződést kiváltani egy gyerekből, még akár erősebbet is, mint egy műszaki állásbörzén.”

Persze a Skool ingyenes képzéseinek a varázsát nem az ingyen túró rudi, hanem az, hogy a gyerekek szabadjára engedhetik a kíváncsiságukat és olyasmit alkothatnak, amitől a szüleik is elképednek a nap végén.

„A szülő reggel elhozza hozzánk a gyereket, aki eltölt velünk egy napot, ezalatt programozni tanul és a nulláról elkészíthet egy játékot – tette hozzá Guzsaly Péter. – Aztán, amikor délután eljön érte a szülő, akkor azt mondja neki, hogy „gyere, anya, ezt a játékot én csináltam, játssz vele!”. Mindezt úgy, hogy előtte sosem programozott.”

Nem csak a programozóké a világ

A Skool képzéseit, tanfolyamait 8–21 éves kor közöttieknek ajánlja, ezek között, a programozási alapokon túl olyan, napjainkban felkapott területek is szerepelnek, mint a cyber-biztonság, az adatbányászat vagy épp a felhasználói felületek tervezése (UX design). Ezekhez tíz héten át biztosít mentort a Skool, amely megadja a lehetőséget, hogy az érdeklődő gyerekek junior programozóként vagy gyakornokként bekerülhessenek egy céghez.

„A méréseink szerint a résztvevő gyerekek 92 százaléka biztos benne, hogy ilyen területen szeretne dolgozni, de legalábbis komolyan gondolkodik rajta – mondta Koleszár Szilvi. – Ennek ellenére egyáltalán nem baj, ha egy gyerek más területek iránt érdeklődik. A technológia ugyanis önmagában nem érték, az akkor válik értékké, ha egy olyan területtel lehet kombinálni, ami jobbá teszi a környezetet, a világot. Ez lehet a mezőgazdaság, a divat, vagy bármi más, ugyanis a technológia segítségével bárki kiterjesztheti a tudását és hasznosabb, előremutatóbb termékeket, szolgáltatásokat tud kitalálni. Ma már ugyanis gyakorlatilag nincs olyan terület, amit ne szőne át a technológia.”

A programozás, kódolás ismerete manapság tényleg olyan, mint egy idegen nyelv ismerete, azaz, szinte mindegy, milyen területen képzeli el a gyerek a jövőjét, nem árt a digitális írástudás.

„A szülőknek is azt szoktuk mondani, hogy ma már minden cég technológiai cég – tette hozzá Guzsaly Péter. – A hentes is az, csak még nem tudja, de például a gyártási folyamatokat már hosszú évek óta számítógépek vezérlik, és ma már az olyan területeken is szükségesek az efféle ismeretek, mint a szövegírás vagy a kreatív munka. Mi pedig annak is nagyon örülünk, ha valaki eljön, kipróbálja és azt mondja, hogy köszi, de ez nem az én világom. Azért örülünk ennek, mert ez azt jelenti, hogy jól tud dönteni. Mi annak is örülünk, ha valaki ekkor rájön, hogy mégis inkább, mondjuk, úszóedző szeretne lenni, legfeljebb meglesz a tudása, hogy készítsen magának egy weboldalt.

Akkor azok voltak előnyben egy állásinterjún, akik üzembiztosan beszéltek angolul, ma pedig azoknak lesz kedvezőbb az elbírálása, akik tudnak programozni, de legalábbis megvan az algoritmikus gondolkodásuk. Ráadásul, nemcsak fejlesztőnek lehet elmenni egy ilyen háttérrel, hanem máshol is lehet érvényesülni: például egy értékesítőnek tudnia, értenie kell, hogy mit csinálnak a kollégák a kutatás-fejlesztési osztályon.”

Színesebbé tennék a harmincas, fehér férfiak világát

A Skool munkatársai egyetértenek abban, hogy a sokszínűség komoly érték, amely egy cégnek a hasznára válhat. Ráadásul ez az informatika területére rá is férne, ugyanis jelenleg elég sivár a látkép, ami a fejlesztőcégek dolgozóit illeti.

„Ha most bemész egy tech-céghez, ott többségében harmincas fehér férfiakat fogsz találni – világszerte – mutatott rá Guzsaly Péter. – Ezt szeretnénk itthon, a magunk eszközeivel lágyítani. A sokszínűség alatt pedig nemcsak azt értjük, hogy több lány helyezkedjen el, hanem azt is, hogy olyan fiatalok is gondoljanak erre a területre lehetőségként, akik korábban bele sem gondoltak. Például egy fővárosi gyerekotthon lakói számára is annyira be van szűkülve a világ, hogy nem látnak tovább annál, hogy pénztárosnak menjenek a sarki közértbe, mert ez már jó életszínvonalat jelent számukra. A képzéseinkkel viszont el tudjuk érni, hogy higgyenek magukban és tíz hét elteltével lesz egy saját termékük, amire büszkék lehetnek. A velük való beszélgetéseink sokszor onnan indulnak, hogy »valószínűleg én bűnöző leszek«, nekünk pedig innen kell eljutni oda, hogy megkérdezzük, mi lenne, ha inkább etikus hackernek mennének. Amikor pedig megtudják, hogy ezzel simán kereshetnek annyi pénzt, hogy akár havonta megvegyék a legdrábább iPhone-t, onnantól érdekli őket a téma. Innen pedig eljutunk oda, hogy tíz héttel később megszerezte a korábban általa hihetetlennek gondolt tudást.”

A Skool emelett informatikatanárok számára is kínál mentorprogramot, amelynek keretében nagy cégeknél dolgozó fejlesztők munkáját követhetik, ezáltal felfrissítve, korszerűsítve az ismereteiket.

„Így, amikor a tanár visszamegy informatikaórát tartani, olyan dolgokat tud magával vinni, amelyekkel meg tudja mutatni, hogy milyenek a hétköznapok egy ilyen cégnél – tette hozzá a szakember. – Azaz, nem feltétlenül a számítógép-felhasználás legalapvetőbb dolgait ismételgeti, hanem relevánsabb tudást tud így átadni. Ez pedig egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy a gyerekeknek legyenek példaképei. Ebben pedig az is benne van, hogy az IT világa ugyanúgy a lányoké is, mint a fiúké, mint ahogy nem csak flanelinges, papucsos fejlesztők ülnek a pizzásdobozok között, a programozással foglalkozó nők között is ugyanúgy ott vannak azok, akik bakancsot vagy tűsarkút hordanak. Kifejezett érdekünk, hogy a gyerekek ne uniformizálódjanak, hiszen teljesen mindegy, hogy valaki ilyen, vagy olyan, mivel a partnercégeinkben emberek ülnek, akikben csak annyi a közös, hogy jól dolgoznak.”

A Skool csapata már nagyon várja, hogy a járványhelyzet végén visszatérhessenek és végre újra személyesen találkozhassanak az általuk mentorált, fejlesztett gyerekekkel. Az alapítványi működés mutatja, hogy nem a profitra hajtanak, a befolyó pénzeket szinte az utolsó fillérig arra fordítják, hogy minél több gyereket tudjanak képezni. Jelenleg ugyanis érkezési sorrendben lehet jelentkezni a Skool képzéseire, emellett hamarosan elindul Skool TV néven a hivatalos YouTube-csatornájuk, szeptemberben pedig a már említett Spectry projekt mellett folytatódik a STEM Sisters ösztöndíj-program is, amelyet a sikeres kezdés után, a kezdeti öt fő helyett most már ötven fővel indítanának az ősz első hónapjában.

„Szilvi látnoki képességei is megmutatkoztak, amikor még 2019 decemberében elkezdtünk webinarokat tartani a tanároknak – tette hozzá Guzsaly Péter. – Így, a járvány érkezésével minket felkészülve ért az, amire senki sem tudott felkészülni: ez lehetővé tette, hogy öt fős alapítványként a több száz fős cégeknél hamarabb tudtunk reagálni a járványhelyzetre. Nekünk ráadásul fontos, hogy a tanároknak ingyen adjuk a módszertanunkat, jó lenne, ha az ország összes informatikatanárával legalább egyszer találkozhatnánk, hogy lássák, nem a pénzen múlik a jó oktatás, mert akár egy régi laptoppal is lehet izgalmas órát tartani. A gyerekek és a mentoraink is nagyon várják már, hogy újra jöhessenek. A gyerekek elképesztő lendületet, lelki energiát kapnak a foglalkozásoktól, a mentoraink pedig, bár nem látnak a fáradtságtól az ilyen napok végén, alig várják, hogy legközelebb is jöhessenek.”

Még több tudomány és informatika az nlc-n:

• Mi köze a puffasztott kukoricának az informatikához?
• Technológiai bravúr: egy nyaktól lefelé lebénult férfi a gondolatai segítségével tudott írni
• Megszabadulhatunk boldogtalan emlékeinktől egy új technológiának köszönhetően