A tinik felétől kértek már erotikus fotót a neten, ahol nagy részük napi négy óránál is többet tölt. Nőtt körükben az online hírolvasók száma, és a TikTok népszerűsége is megugrott: a harmadik leggyakrabban használt csatorna. Többek között ez is kiderült a „Magyar Tinik a neten 2021” online felmérésből, amelyet a Be Social digitális ügynökség készített el.
Tanulságos adatok
Az online kérdőívet csaknem ötezer 14-25 éves fiatal töltötte ki, az adatok elemzésében pedig dr. Bernschütz Mária egyetemi adjunktus, generációkutató is segített. „Két évvel ezelőtt futottunk neki először a feladatnak, hogy feltérképezzük a tinédzserek online szokásait. Most, hogy a járványhelyzet miatt a fiatalok is digitális oktatásra, bezártságra kényszerültek, különösen fontosnak tartottuk leszűrni a tapasztalatokat, és újra megkérdezni a magyar tiniket, mivel is töltik idejüket a neten” – mondja Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője. Válaszaik pedig ezúttal is elgondolkodtató eredményeket adtak.
A megkérdezett tinik csaknem fele (49 százalék) naponta négy óránál többet lóg a neten, ami rengeteg idő, főként, úgy hogy az adat a járványhelyzet alatt szükségessé vált digitális oktatásra szánt időt nem tartalmazza. Összehasonlításként, a két évvel ezelőtti felmérésüknél még csak 40 százalékuk vallott be 4 óránál is több netezést. Ez szabadidejük döntő részét képezi, olyannyira, hogy saját bevallásuk szerint is inkább neteznek, minthogy a barátaikkal lógjanak.
A tinik inkább neteznek, minthogy a barátaikkal lógjanak.
Egész pontosan a közösségi média használata áll az első helyen, ha a szabadidő eltöltéséről van szó, amit szorosan követ a chatelés, és csak a harmadik helyre futott be a barátokkal való személyes találkozás. Negyedik helyen szerepelnek a családi programok, ötödik legnépszerűbb elfoglaltság pedig a streamingcsatornákról sorozatok, filmek nézése. A hagyományos csatornák, mint a tévé és a rádió a top tízes lista végén kullognak, de meglepő eredmény lehet, hogy a videójátékozás is csak a 9. helyen szerepel. Erről kiderült, meglehetősen megosztja a fiatalokat, ötödük két óránál is többet játszik naponta, 55 százalékuk viszont semennyit.
E-mail helyett Messenger, weblap helyett hírfolyam
Már a két évvel ezelőtti felmérésből is kitűnt, sokan nem értették mi az a weboldal, a cikkeket ugyanis a közösségi felületeken olvassák, vagyis alapjaiban meghatározza a hírfolyam, a közösségi média algoritmusa, milyen híreket fogyasztanak. Most kiderült, az e-maileket sem favorizálják, a megkérdezett tinik 57 százaléka csak ritkán, leginkább hivatalos ügyekben ír e-mailt. Minden másra a chatcsatornákat veszik igénybe, amiben abszolút elsőséget élvez a Messenger, aminek népszerűsége még a közösségimédia-platformokat is beelőzi. Mi több, lassacskán lekopik róla a közösségi média meghatározás is, és olyan általános, online kapcsolattartási eszközként lesz kezelendő, mint az e-mail.
Ezt a korosztályt szokás digitális bennszülötteknek nevezni, de vajon értjük, ez mit jelent? A mai tinik már az a nemzedék, akik hálózatban dolgoznak, networking folyik az ereikben, peer-to-peer szocializáció zajlik. Egymástól tanulnak, és egymást tanítják. Ők azok, akik 3-4 éves koruk óta nevelkednek a különböző kütyükön, magától értetődő számukra, hogy rákeresnek az őket érdeklő témákra, és emiatt hamarabb megszerzik a háttérinformációkat, gyorsabban megértik a dolgok működését, tudatosabbak.
Az azonnaliság áthat mindent: azonnal adják és kapják az információkat, azonnal tanulnak, és ez természetes nekik. Mindez azt is megmagyarázza, miért népszerűbb körükben a Messenger az e-mailnél, mi pedig ha megértjük mindezt, érteni fogjuk motivációikat is. Sokkal közelebb kerülhetünk hozzájuk, javulhat a szülő-gyerek kapcsolat, de a tanárok számára sem baj, ha digitálisan felzárkóznak és ezáltal hitelesebbé válnak diákjaik szemében.
A fiatalok számára ráadásul vannak olyan dolgok, amikről úgy érzik, könnyebb chatben beszélni. A válaszolók 74 százaléka legalábbis inkább ezt a felületet választotta az élő szó helyett, ha kényes témát érintett a társalgás. Mi több, 29 százalékuk kifejezetten úgy érzi, sok olyan téma van, amiről chatben bátrabban beszél.
A hírekhez visszakanyarodva, jó hír, hogy a tinik azért még nem mondtak le az online hírek böngészéséről: 43 százalékuk olvas szívesen híreket, minden érdekli őket, ami 10 százalékkal magasabb arány, mint két évvel ezelőtt. Az ország politikai helyzete a megkérdezett tinédzserek 56 százalékát foglalkoztatja, 16 százalékuknál gyakori beszédtéma a politika, míg közel egyharmaduk (30 százalék) soha nem beszélget a barátaival politikai témákról.
Nem mindegy azonban a hírek tálalása sem. A hosszú szövegeket nem kedvelik, ami általában az olvasás szeretetére is rányomja bélyegét. Előnyt élveznek a kisebb fejezetekre tagolt olvasmányok, amiket gyorsabban, könnyebben tudnak befogadni. És ne feledjük, az adatoknak ott a másik oldala is: bár a tinik csaknem fele szívesen olvas híreket, egynegyedük saját bevallása szerint egyáltalán nem olvassa őket, még szórakoztató tartalmakat sem.
Erotikus fotók és zaklatás
Messenger, Instagram, TikTok, YouTube, Facebook, Snapchat. Ez a sorrendje az egyes közösségi platformoknak a használati gyakoriságuk szempontjából. Fontos változás, hogy két évvel ezelőtt a TikTok csak a hatodik helyen szerepelt, akkor még a Facebook is beelőzte. Persze ha onnan nézzük, hogy 2019 volt a TikTok nagy felfutásának az éve, nem is rossz eredmény, hogy azonnal az élmezőnybe került.
Az óriási közösségimédia-használatnak sajnos megvannak a hátulütői is. A szülők egyik gyakori félelme, hogy a gyereküket idegenek környékezik meg a világhálón, ami a kutatás szerint sem alaptalan. A válaszolók 89 százalékával előfordult már, hogy olyan személytől kapott üzenetet, akit igazából nem ismer, ráadásul 44 százalékukkal ez gyakran megtörténik. Ehhez is kapcsolódik egy másik, nagyon fontos eredménye a kutatásnak:
Minden második tini (51 százalék) érezte már úgy, hogy valaki zaklatja a közösségi média felületek valamelyikén. Ez 7 százalékos növekedés a két évvel ezelőtti adatokhoz képest.
A zaklatás egy további lépcsőfoka lehet, ha a fiataloktól erotikus fotót kérnek. A válaszolók több mint fele (51 százalék) szembesült már ilyen esettel, az összes megkérdezett 12 százaléka pedig teljesített is már ilyen kérést. Még többen vannak azok, akik kaptak már erotikus fotót chaten (56 százalék), sőt, a megkérdezettek több mint egyharmadával több alkalommal is megesett ez. A számok mögött jelentős változások is meghúzódnak, amik sajnos nem jó irány felé mutatnak. 2019-ben még 12 százalékkal kevesebben voltak, akiktől kértek erotikus fotót a neten, és kevesebben is küldtek ilyen képeket magukról.
Feltehetően bele sem gondolnak, milyen következményei lehetnek mindennek. A bosszúpornó jelensége köztünk van, és főleg a lányok, nők elleni erőszak egy formája. Egy 2019 márciusa és májusa között lefolytatott brit felmérés szerint a felnőtt áldozatok közel háromnegyede nő, egynegyede pedig férfi. A probléma kezelésére mégsem vagyunk felkészülve sem intézményi, sem (gyakran) egyén szinten. „Csakhogy miközben az internet korában kiemelten fontos lenne, hogy a szülők és szakemberek védjék a fiatalokat az online térben is, és megteremtsék az átfogó szexuális nevelés kultúráját, a szexualitásról való folyamatos és nyílt párbeszédet, addig Magyarországon jelenleg nem kötelező a szexedukáció az iskolákban, és túl sok változás nem történt a felvilágosító órákon az 1990-es évekhez képest” – olvasható egy korábbi, az itthoni szexuális nevelés problémáira rávilágító cikkünkben, mely felhívja rá a figyelmet: „A szexualitás kizárólag a hetedikes-nyolcadikos anyagban kerül szóba, a felvilágosítás feladatát pedig általában szexuális neveléssel foglalkozó szervezetek vállalják magukra, például a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vagy a NANE és a PATENT Egyesület. Már ha felkéri őket az iskola.”
Influenszerkedés és a virtuális „én”
Mégis, hiába a sok veszély, kitűnni a közösségi média zajából továbbra is vágyálma a fiataloknak. A kutatás is megerősítette a jó ideje fennálló helyzetet: az influenszereket nemcsak szívesen követik a tinik, de életmódjukat is másolnák. Kimutathatóan nőtt azok aránya, akik örülnének, ha influenszer válna belőlük, a mostani felmérés szerint már 30 százalékuk képzeli el így jövőjét.
Ehhez mérten hatalmas a szelfikészítési kedvük is, a megkérdezett tinik fele hetente többször is készít magáról szelfit, közülük pedig minden negyedik rendszeresen meg is osztja ezeket a fotókat valamelyik közösségimédia-felületen.
A fiatalok 36 százaléka úgy gondolja, hogy kifejezetten boldogabbá teszi őt az online világ.
Igaz, legtöbbjük (57 százalék) számára közömbös a közösségi média, és 7 százalékuk szomorúbbnak érzi magát tőle. Érdemes azonban ezen számok mögé nézni egy kicsit, hisz a tinik sem egyformák, nem jelenthető ki, hogy mindannyian közömbösek, ha teljesen másként működnek ezekkel kapcsolatban. Másként reagálnak a közösségi médiára, mást néznek, mást hallgatnak. Dr. Bernschütz Mária, egyetemi adjunktus, generációkutató, az új média használati szokásainak szakértője négy jól beazonosítható csoportot vélt felfedezni a felmérés eredményeiből. Ezek a csoportok jól illusztrálják, mennyire különböző szokásaik vannak a fiataloknak, milyen eltérően viszonyulhatnak a közösségi médiához, mennyire másként kommunikálnak.
A te tini gyereked melyik csoportba tartozik?
Digitálisan tudatosak (23 százalék)
Jellemzően idősebbek, 18-25 évesek, inkább nőies típusok. Ha a tartalmak korlátozásáról, mások tiltásáról van szó, akkor meglehetősen szigorúak, a tudatosság ebben nagyon látszik náluk. A közösségi médiával szemben leginkább közömbösek, egyúttal belőlük váltanak ki ezek a felületek leginkább szomorú érzéseket. A Messenger használata mellett náluk a Facebook jobban preferált, mint a többi csoportnál. Online nem igazán olvasnak és kevés influenszert követnek, épp ezért nem is nagyon jellemző rájuk, hogy influenszer hatására vásárolnának, illetve ők szeretnének a legkevésbé influenszerek lenni. A politika jobban érdekli őket, mint a többi csoport tagjait.
Az elmúlt 5-10 évben a fogyasztói szabályozás nagyon előtérbe került. ide tartozik a veganizmus, a zero waste elméletek, illetve általában a tudatos fogyasztással kapcsolatos teóriák és szokások. A digitális önszabályozás felé ezek a fiatalok kifejezetten nyitottak, érdeklődők ezen változások iránt.
Offline élménykeresők (17 százalék)
Családias, barátkozós típusok, nagyon sok időt töltenek szeretteikkel, szám szerint több mint két órát naponta. Ritkán posztolnak, kevésbé szerkesztik a tartalmaikat, ebből is következik, a közösségi média számukra inkább közömbös. A Messengert azonban ők is használják, határozottan jellemző rájuk ez a fajta online kapcsolattartási mód. A tévénézés, rádióhallgatás, online portálok követése rájuk jellemző leginkább, és könyveket, újságokat is jellemzően ők olvasnak. Számos kutatás rávilágított már, hogy a jövő talentumai, vezetői elsősorban azok közül kerülnek ki, akikre jellemző az olvasás szeretete, a kitartás, illetve a megfelelő önismeret. Ezek a jövőben is kvalitásnak számítanak majd, ami pozitív hír az offline élménykeresők számára.
Online harcosok (33 százalék)
Ebben a csoportban találjuk a legtöbb fiút, ők azok, akik rendszeresen, naponta akár több órát videójátékoznak – míg a többiek egyáltalán nem. Bár a szelfikészítés nem izgatja őket, influenszerek azért szívesen lennének. Könyvet, újságot alig olvasnak, inkább chatelnek, igazi online mindenevők. Az online trendekben jártasak, a virtuális adatbiztonságra odafigyelnek, a legnagyobb arányban például ők élnek a kétlépcsős azonosítással. Mindez elég jó magabiztosságot ad nekik, a chatelést is egyfajta megúszós kommunikációs módként látják: nekik így is megy. Lelkes streaming-fogyasztók, és YouTube-rajongók. Sok virtuális barátjuk van.
A videójátékok negatív hatásaira náluk kell a szülőknek nagyon odafigyelni, hisz az erőszakos, harcos típusú játékok agressziót keltenek, függést hozhatnak létre. Mindezt úgy, hogy észre sem veszik: átlagban 2-4 órát is videójátékoznak, mégis azt válaszolták, hogy függőségük csupán alacsony vagy közepes szintű. Ezen játékok veszélye, hogy bár könnyen lehet, a fiatal a napközbeni frusztrációit próbálja ilyen módon levezetni, a bemeneti feszültségük alacsonyabb, mint mikor több órányi videójátékozás után feláll a székéből. Mindennek már a statisztikákban is nyoma lehet, a KSH adataiban is már ott szerepel a gyerekek esetén is a gyomorfekély, mint diagnosztizált betegség. Nagyon fontos ezért, hogy a szülők találjanak olyan aktív elfoglaltságot is a gyereknek, amivel lemozoghatják ezt. Jellemzően ilyen lehet egy sporttevékenység. Mindez nemcsak az egyén, de társadalmi szinten is fontos, hisz ezek a fiatalok pár év múlva megjelennek a munkaerőpiacon, és egyáltalán nem mindegy, milyen stresszkezelési technikáik lesznek, ha lesznek egyáltalán.
Digitális exhibicionisták (25 százalék)
Ebben a csoportban viszont döntő többségben lányok vannak, életkor szerint is a legfiatalabb 14-18 évesek, akik egyértelműen a szórakoztató tartalmakat keresik a neten. A közösségi média boldoggá teszi őket, aktívan használják is, a fontos dolgaikról is inkább chaten kommunikálnak, mint élőszóban. Szeretnek szelfit készíteni, filtereket használni, hashtageket használni, szívesen lennének influenszerek. Igazi extrovertált típusok, kifelé élik életüket, számukra a közösségi média éppúgy függést okoz, mint az online harcosok esetén a videójáték. Könyvet és újságot alig olvasnak, az Instagram és a TikTok a kedvenc felületük. A Snapchat-használat is rájuk jellemzőbb, gyakrabban is posztolnak oda. A politika nem érdekli őket.
Idegenek gyakran küldenek nekik üzenetet, ezért kiemelten fontos, hogy szüleik képben legyenek azokkal az appokkal és felületekkel kapcsolatban, amiken megtalálhatóak. Így tudnak csak valódi párbeszédet kialakítani ezekben a témákban, és így növelhetik az esélyét annak, hogy gyerekük időben szól, ha valamilyen online támadás, zaklatás éri őket. Emellett pedig az influenszerkedés témakörére is érdemes figyelni: 36 százalékuk szeretne influenszer lenni, miközben nyilvánvaló, hogy töredékük az, aki számára valóban megvalósul ez a fajta karrier. A többiek számára marad a csalódás, amit segíteni kell nekik feldolgozni. Komoly időt és energiát fektetnek abba, hogy építgessék online személyiségüket, egy olyan életkorban, amikor még a valódi személyiségük is fejlődik, alakul változik. Ha azt látják, mindez nem vezet afelé a fényes jövő felé, amit elképzelnek maguknak, az óriási csalódást és komoly önértékelési problémákat okozhat számukra.
Helló, szép új világ!
Hogy hová tart a világ, mennyire kell a fiatalok online viselkedését elfogadni és mi az a pont, ami után már a gyerek saját érdekében jó, ha beavatkozik a szülő, nehéz kérdés, mi több, témakör. Olyan, amivel kutatók, szakemberek hada foglalkozik, hogy valamilyen mankót nyújtsanak a mezei szülőknek, akik csak annyit látnak belőle, hogy gyerekük egy teljesen más világban él.
A kutatásból is kiderül, a klasszikus értékeknek, mint az olvasás, művelődés, igenis helye kell, hogy legyen a fiatal életében, azonban el kell fogadnunk, hogy egészen másként szocializálódnak, mint bármely korábbi generáció, a fiatalabbakra pedig mindez hatványozottan is igaz. Az alfa generáció világa teljesen más lesz. Ebben a „jövőbeli világban” azonban mi is ott leszünk, hendikeppel a korunk miatt, de a szükség érzetével, hogy megtanuljuk kezelni a világot. Emiatt nagyon fontos az önismeret is, fiatalnak, idősnek egyaránt, hisz anélkül, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban, gyorsan megkattanhatunk.
Látnunk azt is, hogy a fiatalok körében az egymástól tanulás természetes dolog, miközben a szülő-gyerek kapcsolat mindenképp egy alá-fölérendeltséget hordoz magában. Ezt megkerülni, sutba dobni nem kell, nem is szabad. Azonban nagyon fontos, hogy az idősebb generációk is elsajátítsák a közösségi média használatát, ismerjék ezeket a felületeket, lássák, miért okoz örömet gyereküknek, és tudják, milyen veszélyeket tartogat számukra. Eltiltani, lássuk be, egy adott életkor felett nem lehet őket tőlük, mi több, egyfajta versenyhátrányba is kerülnének társaik között, ha így tennénk. A legjobb talán, ha mi is velük tartunk ebbe a világba, és nem pislogunk rájuk értetlenül, mert azzal csak azt érjük el, hogy egy idő után legyinteni fognak ránk, és problémáikkal máshoz fordulnak majd. Miért is fordulnának olyanhoz, aki maga is kimondja, „nem értem ezeket a mai fiatalokat”?