Két év. Mindössze ennyi választja el egymástól az Ace Ventura – Állati nyomozoo-t és A kábelbarátot. Jim Carrey mindkét filmben főszerepet játszott, ám míg az előbbi mindössze 450 000 dolláros gázsit fizetett a komikusnak, az utóbbiért már húszmillió dollárt kaphatott. Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy sztár két év leforgása alatt olyan magasra jusson, hogy a gázsijával lenyomjon olyan nagy öregeket, mint Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Bruce Willis vagy Harrison Ford, csakhogy Carrey a kilencvenes évek közepén nyerő szériában volt. A két film között bemutatták még A Maszkot, a Dumb és Dumber – Dilibogyókat valamint a Mindörökké Batmant is, és mivel ezek egytől egyig sikeresnek bizonyultak, érthető volt, hogy mindenki Jim Carrey-t akarta megszerezni magának. Azonban még így is nehezen magyarázható az óriási ugrás, ami a Dumb és Dumber hétmillió dolláros gázsijától A kábelbarát utána következő húszmillió dolláros gázsijáig vezetett. A kábelbarát végül nem teljesített jól a mozipénztáraknál, mondhatni megbukott, Jim Carrey húszmillió dollárja azonban itt maradt velünk, és utána évtizedekig ez jelentette az A-listás sztárok számára az alapgázsit, amikor leültek tárgyalni arról, hogy elvállaljanak-e egy új filmet.
Az új alap
Jim Carrey és A kábelbarát előtt sokáig a 15 millió dolláros fizetés volt a csúcs, amit egy hollywoodi sztár egy munkáért elkérhetett. Néha egy-egy sztárnak sikerült ezt meghaladnia, a Variety szerint például Bruce Willisnek sikerült 16,5 milliót kérnie Az utolsó emberigért, Schwarzenegger 17 milliót kapott a Végképp eltörölniért, míg Stallone 17,5 milliót a Daylight című katasztrófafilmért, de ezeket a szakma még valamiért egyedi, kivételes esetekként tartotta számon, nem pedig egy új trend eljövetelként. Érdekes módon mindhárom felsorolt film ugyanúgy 1996-ban került a mozivásznakra, mint A kábelbarát, ami azt sejteti, hogy ekkor jött el az ideje, hogy a korábban csúcsnak tartott 15 millió dolláros gázsiplafon feljebb emelkedjen. Azt azonban sokan érezték pofátlanságnak, hogy pont egy relatíve új játékos kapja meg egyből a csúcsfizetést, ami érthető okokból borzasztóan fájt azoknak, akik már hosszú évek óta sok-sok filmmel bizonyították az álomgyárnak, hogy megéri beléjük fektetni a pénzt. A stúdiófőnökök a fejüket fogták a Columbia Pictures döntésének hatására. A sztárok az ügynökeiket hívták, az ügynökeik pedig a stúdiófőnököket, és mindenki azért verte az asztalt Jim Carreyre hivatkozva, hogy magasabb fizetést akar. A komikus áttört egy plafont, ami sokáig áttörhetetlennek tűnt, és ezzel egy olyan trendet indított el, ami egészen a közelmúltig kitartott.
Amikor a gázsi agyonnyomja a filmet
Mai szemmel nézve persze totális őrültségnek tűnhet, hogy bárkinek eszébe juthatott A kábelbarát főszerepéért húszmillió dollárt kifizetni. A filmet a rendezőként még csak második filmjét jegyző Ben Stiller készítette, akinek az első mozija, a Nyakunkon az élet inkább volt generációs kultfilm, mint klasszikus kasszasiker, a forgatókönyvet olvasva pedig bárki számára nyilvánvaló lehetett, hogy ez a fekete komédia nem egy kimondottan közönségbarát alkotás. Végül is egy kábeltévé szerelőről szól, aki bekattan, rátelepedik az egyik ügyfele életére és már-már úgy viselkedik, mint egy őrült gyilkos. A filmnek ennek ellenére megszavaztak egy majdnem ötvenmillió dolláros költségvetést, amiből húszmilliót vitt el az amúgy is sokakat megosztó Jim Carrey gázsija. A gumiarcú fizetése akkora hírnek számított, hogy szinte elhomályosította magát a filmet. Mindenki csak a fizetésről beszélt, és ez a hatás akkora volt, hogy még A kábelbarát kritikái is leginkább arról szóltak, megérdemelte-e Carrey a csúcsgázsit ezért a teljesítményért.
Akkoriban a színészek fizetése bírt egyfajta marketingértékkel, nem véletlenül szivárogtatták ki őket a stúdiók vagy épp a színészek ügynökei, de a dolog A kábelbarát esetében visszafelé sült el. Mindenki kedvenc komikusa egyszer csak kapzsinak tűnt, akinek nincs realitásérzéke, és egy olyan filmért kér el rekordösszeget, amiről már messziről látszik, hogy nincs benne komoly sikerpotenciál. Lehet, hogy A kábelbarát megbukott, de Carrey később azért bizonyította, hogy nem feltétlenül hülyeség kitölteni számára a húszmilliós csekket. A Hanta Boy, A Grincs vagy A minden6ó című filmjeivel például gigászi összegeket keresett a Universal stúdiónak, és a Truman Show is szépen csengetett a Paramountnak: a lejtmenete csak jóval később kezdődött.
Rekordgázsik után jöhetett a bevételrészesedés
Mark Canton, a Columbia akkori vezérigazgatója így próbálta védeni a döntésüket:
Nem állítom, hogy nem feszegetjük a határokat, de állítom, hogy a többiek is ebbe az irányba haladtak, azt viszont nem gondolom, hogy ez trenddé válhat: nem hiszem, hogy túl sok olyan sztárunk van, akik ennyire népszerűek lennének a külföldi piacokon.
Canton jóslata nem vált be, és nagyon gyorsan a húszmillió lett az új tizenöt. Ha Leonardo DiCaprio, Denzel Washington, Will Smith vagy épp Brad Pitt új filmre készült, nagyon gyorsan ráíródott a szerződésre a húszmillió dolláros fizetés. amitől csak nagyon ritka tértek el felfelé vagy lefelé. A magasabbra nyúló csúcsgázsik azonban egy új rendszert is hoztak a stúdiók HR-osztályain: mivel a fizetések gigászivá váltak, a stúdiófőnökök azt szerették volna, ha a sztárjaik hozzájuk hasonlóan kiveszik a részüket a kockázatvállalásból is. Bár korábban is volt rá példa, hogy egy sztár alacsonyabb gázsiért vállalt egy szerepet cserébe azért, hogy aztán siker esetén részesedhessen a bevételből (például ilyen volt Jack Nicholson esete a Batmannel), de ezek inkább még szabályt erősítő kivételek voltak, mint maga a szabály. Az elszabaduló fizetések miatt azonban egyre több olyan szerződést kötöttek, ahol a sztár egy viszonylag alacsonyabb fix gázsit kapott, majd ha a film sikert aratott, az apró mellé megjöttek az igazán nagy összegek is. Ha viszont megbukott a film, a sztár is kevesebbet keresett, de legalább kevesebb pénzbe került a stúdió számára is. Az ehhez hasonló szerződéseknek volt köszönhető, hogy Keanu Reeves a három Mátrix filmmel nagyjából negyedmilliárd dollárt (filmenként 83 milliót) vihetett haza, Johnny Depp 68 milliót kereshetett az Alice Csodaországbannal vagy Will Smith százmilliót kasszírozhatott a Men in Black harmadik részével.
És akkor jöttek gigafranchise-ok
Persze a legerősebb játékosok azok voltak, akik elkérték a húszmillió dollárt, és emellé még részesedést alkudtak ki maguknak a bevételből is. Sandra Bullock például ezzel a módszerrel kereshetett 70 millió dollárt a Gravitációval (a bevételek 15 százaléka csurgott vissza hozzá a fix húszasa mellé) és hasonlóan járt el Robert Downey Jr. is a Marvel filmekkel. Vasemberként annyit keresett, amennyit nem szégyellt (az első Bosszúállók filmmel például 40 milliót, míg az utolsóval már 75-öt, amiből egy húszas volt az alapfizetés). Látva az elképesztő összegeket, sokan már eleve a részesedésre hajtottak a fix fizetés helyett. Johnny Deppnek az utolsó A Karib-tenger kalózai filmért már 55 milliót hozott a postás, Tom Cruise pedig a Fantom protokoll alcímű Mission: Impossible filmmel vihetett haza 75 milliót. A franchise üzlet tehát dübörgött, bár egyre kevesebb sztárnak ajánlották fel, hogy hasonló arányban részesedhessenek a bevételből. A brand ugyanis lassan erősebbé vált a sztárnál, így ha egy sztár már túl sokba került, inkább lecserélték valakire, és megspórolták a gázsiját. Nem véletlen, hogy Vasember az egyetlen olyan Marvel univerzumos szuperhős, aki tényleg meghalt, és nem tér majd vissza múltban játszódó filmekben vagy sorozatokban sem: Downey Jr. gázsija már akkora volt, hogy a Marvelnek egyszerűen nem érte meg kifizetni azt.
Top 20 sztár, aki egy filmért rekordgázsit kapott (a Business Insider összeállítása alapján)
20. Emma Stone (Kaliforniai álom)
A bevételből való részesedés miatt a színésznő 26 millió dollárt vihetett haza a musicalért.
19. Ryan Reynolds (Six Underground – Hatan az alvilágból)
Az akciófilmért a színész 27 millió dollárt kapott a Netflixtől.
18. Arnold Schwarzenegger (Terminátor 3: A gépek lázadása)
Schwarzi nehezen állt kötélnek, hogy James Cameron nélkül Terminátor filmet forgasson, és végül 29 millió okkal tudták őt meggyőzni.
17. Jim Carrey (Az igenember)
Carrey a fix gázsi helyett a bevételből való részesedést választotta és jól döntött: 30 milliót keresett vele.
16. Will Smith (Bright)
2017-ben a Netflix még nem volt teli nagy sztárokkal telitömött filmekkel, így nagy hírnek számított, hogy Will Smith leszerződött hozzájuk 35 millió dollárért.
15. Tom Hanks (Ryan közlegény megmentése)
Hanks alacsony gázsiért vállalta a filmet, cserébe azért, hogy majd részesedhet a bevételből. Ez végül 40 milliót hozott neki a konyhára.
14. Cameron Diaz (Rossz tanár)
Cameron Diaz alapgázsija a vígjátékban mindössze egymillió dollár volt, de a bevételből való részesedéssel ezt fel tudta tornázni 40 millióra.
13. Daniel Craig (Tőrbe ejtve 2-3.)
Daniel Craignek a Tőrbe ejtve készülő folytatásaiért a Netflix 50 millió dollárt hajlandó fizetni filmenként.
12. Leonardo DiCaprio (Eredet)
DiCaprio tudta, hogy kockázatos a film, ezért engedett a szokásos gázsijából, a bevételből való részesedésért cserébe. 50 milliót kaszált.
11. Jack Nicholson (Batman)
Nicholson már akkor bevételrészesedést kért, amikor ez még egyáltalán nem volt divat, és így tudott végül a hatmillió dolláros alapfizetéséből 50 millió dollárt csinálni.
10. Johnny Depp (A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken)
A világ egyik legdrágább filmje volt, és ebből Depp is kivette a részét a maga 55 millió dolláros fizujával.
9. Tom Hanks (Forrest Gump)
Tom Hanks hajlandó volt áron alul dolgozni, aminek meg is lett a jutalma. A siker óriási volt, így a bevételből járt neki 60 millió dollár.
8. Adam Sandler (Netflix filmek)
Adam Sandler 2017-es Netflix szerződése kikötötte, hogy minden filmjéért 62,5 millió dollárt kap. A Netflix nem lehetett elégedetlen, mert a szerződését tavaly meghosszabbították.
7. Harrison Ford (Indiana Jones és a kristálykoponya királysága)
A Paramount csak úgy tudta visszahozni Harrison Fordot, Steven Spielberget és George Lucast a negyedik filmre, hogy nagy szeletet biztosított számukra a bevételből. Ford esetében 65 millió dollárt.
6. Johnny Depp (Alice Csodaországban)
Johnny Depp kért egy kis részesedést a bevételből, és jött is a végén a 68 millió dolláros csekk.
5. Sandra Bullock (Gravitáció)
Sandra Bullock nem bízta a véletlenre a dolgot. Kért egy húszmillió dolláros gázsit, mellé pedig 15 százalékot a bevételből. Ez végül a számláján 70 millió dollárt eredményezett.
4. Robert Downey Jr. (Bosszúállók: Végjáték)
Vasember 20 millió dollárt, plusz 8 százalékot kért a bevételből. 75 millió dollár érkezéséről kapott sms-t a bankjától.
3. Tom Cruise (Mission: Impossible – Fantom protokoll)
A harmadik rész nem hozta a várt eredményeket, így a Paramount stúdió csak úgy vállalta a negyediket, ha Cruise sokat enged a fix gázsijából, cserébe siker esetén sokat kap a bevételből. 75 millió dollárt.
2. Keanu Reeves (Mátrix-filmek)
Ha a Warner tudja, mekkora pénzt hoznak a Mátrix filmek, valószínűleg inkább fix magas gázsit ad Reevesnek, mert így, a bevételekből részesedve filmenként hazavihetett 83,3 millió dollárt.
1. Will Smith (Men in Black III.)
A 624 millió dolláros bevételből 100 millió Will Smith zsebében landolt, hála az előnyös szerződésének.
És jöttek a streaming szolgáltatók
A streaming szolgáltatók erősödése sokat változtatott az üzlet menetén. Mivel náluk egy film nem hoz olyan direktben mérhető bevételeket, mint a mozikban, hiszen nehéz eldönteni, hogy egy adott ügyfél melyik filmjük vagy sorozatuk miatt fizetett éppen elő, ezért az esetükben lehetetlen volt a bevételekből való részesedéssel kompenzálni a sztárokat. Csakhogy a nagy sztárokra nekik is szükségük volt, és tudták, hogy csak úgy kaphatják meg őket, ha olyan gázsikat ígérnek, mintha az adott sztár új filmje sikert aratott volna a mozikban. Ez elképesztően nagy gázsikat eredményezett, ráadásul levette a kockázat terhét a sztárok válláról. Egy streaming szolgáltató kínálatában nem létezik bukás, illetve létezik – kevesen nézik meg az adott filmet – , de arról a nyilvánosság nem értesül, mivel a szolgáltatók általában csak a legnagyobb sikereik számaival szoktak dicsekedni, a bukások számait pedig nem közlik senkivel.
Ez vezetett ahhoz, hogy elsősorban a Netflixnek köszönhetően teljesen elszabadultak a fizetések a sztárok között. Adam Sandler például úgy kötött négyfilmes szerződést velük, hogy a négy filmért összesen 250 millió dollárt vághatott zsebre (vagyis filmenként 62,5 millió dollárt), Will Smith 35 milliót kapott a Bright című zsarus fantasyért, Daniel Craig pedig 50-50 millió dollárt tehet majd zsebre a Tőrbe ejtve második és harmadik részéért. A helyzet most újra bonyolódni kezdett: a pandémia miatt számos stúdió elkezdett hibrid megoldásokban gondolkodni. A Disney például egyszerre mutatja be a filmjeit a mozikban, és meg lehet nézni őket extra pénzért a Disney+-on is, a Warner pedig a mozik mellett a filmjeit egyből bedobja az HBO Max kínálatába is a tengerentúlon, ami nyilván csökkenti a mozis bevételi adatokat. Egyelőre nem lehet tudni, ez a folyamat hogyan érinti majd a filmsztárok fizetéseit, de az biztos, hogy az ügynökeik már bőszen dolgoznak azon, hogy az ügyfeleik ebből is jól jöhessenek ki.